« TERÜLET, ÉPÍTKEZÉS ÉS LAKÁSÜGY. KEZDŐLAP

Temesvár

Tartalomjegyzék

TEMESVÁR KÖZOKTATÁSÜGYE. Irta Bellai József városi tanácsos. »

162TEMESVÁR LEIRÁSA.
Irta Bellai József városi tanácsos
A város különleges fejlődésének okai
Hazánk városai gazdasági, kultúrális és egyéb téren látható előhaladásukon kívül az utolsó évtizedekben különösen külső kiképzésük tekintetében nagyot haladtak. Ha a legtöbb hazai városnak nem is áll módjában művészi külső kiképzése terén az előhaladott technika vívmányaiból mindazokat az előnyöket javára fordítani, a melyek a városrendezés, az utczaszabályozás, a modern városi berendezkedés tekintetében az előhaladottabb nyugati városok lakosságának javára szolgálnak, Magyarország városai az utolsó évtizedek alatt tapasztalt nagyarányú gazdasági fellendülésük mellett, mégis leginkább külső kiképzésük terén, az azelőttieket messze felülmúló arányokban haladtak előre.
Egyes városoknak azonban ez általános fejlődésen kívül, még különleges, specziális viszonyaikból eredő okaik és indokaik is vannak a különösebb fejlődésre s ezek e tekintetben kétszeresen szerencséseknek mondhatók.
Temesvár szab. kir. város is, az ily kivételes okoknál fogva, kivételesen fejlődhetett nagyobb arányban az utóbbi évtizedek alatt és e kivételes fejlődés okai tekintetében némiképen az ország első vidéki városához, Szegedhez hasonlít. Szeged városának jelenlegi gyönyörű külső kiképzését ugyanis egy nagyarányú szerencsétlenség, az 1879-iki árvízkatasztrófa segítette elő.
Temesvár városának az utóbbi évtizedek alatt rohamosan kellett fejlődnie, mert azelőtt - a város erődített jellege következtében - természetszerű helyzete miatt a fejlődésben vissza kellett maradnia. Ő felségének elhatározása azonban, melynek szavai szerint: "Legyen szabad ez a város, enyészszenek el a fejlődését gátló vársánczerődítmények!" - egyszerre kettészakította azt a gátat, mely a város fejlődését megakasztotta.
A mai Temesvár város külső leírása szokatlanul nagy eredmények összegezését jelenti. És azok a nagyarányú változások, melyeket a részben keresztülvitt, részben meg folyamatban levő városrendezési munkálatok előidéztek s a melyek a város másfél századon át alig változott képének egy csapásra más alakot adtak, a város leírásába új, nagyértékű fejezeteket iktatnak.
Az új Temesvár fejlődésének első korszaka
Temesvár város külső kiképzésének történetében az egyik kimagasló korszak a török uralom alól való felszabadulást követő évekre esik, midőn a város első katonai kormányzója, gróf Mercy Klaudius Florimundus tábornok, a szó szoros értelmében megépítette ezt a várost azzal a tervvel, hogy Temesvár városát a birodalom legszebb városai közé emelje. A szép és nagyszabású feladatot megoldotta. A török után maradt puszta területen néhány év alatt új várost épített.
Mercy kormányzása alatt kezdték meg a vár emelését, befejezték a városháza, a kormányzósági épület, az erdélyi kaszárnya, több templom és egyéb középület építését. E középületek nagyrésze ma is fennáll. Ha most még hozzátesszük, hogy gróf Mercy kormányzásához fűződik ipari tekintetben is Temesvár városi jellegének magalápozása s hogy a vár megépítésével, a külvárosok fekvésének elrendezésével, a város külső kiképzésének főbb vonalait ez időben egyszerre állapították meg, elmondhatjuk, hogy Temesvár város külső kiképzésének történetében ez a korszak is, más városoknál ritkán előforduló időszakot alkot.
Az új Temesvár fejlődésének második korszaka
Ehhez hasonló s ezzel vetekedő második korszak Temesvár város fejlődésében, a jelenlegi évtized.
A gróf Mercy kormányzósága alatt megépült, közel 200 éven át változatlanul fennállott régi város helyén ma új város épül. A monarchia katonai nevezetességét, a 40 évi munkával és 20 millió forintnyi költséggel épített várat lerombolják, az általa körülzárt város szabaddá lesz, duzzadó életereje hatalmába veszi a vár helyén felszabadult terjedelmes területeket, a még nemrég oly távolfekvőknek 163látszó külvárosokba vezeti lüktető ereit s összekötő sugárutaival közelebb hozza s egygyé olvasztja a régi város szerte fekvő részeit.
Az éveken át pengett csákányok már csaknem befejezték munkájukat. A negyven évig épített várerőd széles falai a vársánczokba temetve, örökre eltüntek s az általuk eltakart Belváros most már érvényre juttathatja antik stílját. A békóitól megszabadult Belváros így fejlődhetik kifelé, a sík várterületen, míg a befelé épülő külvárosokkal összetalálkozik. A fejlődés ezen új irányú törekvésének, a városrészek teljes összeépülésének és egybeforrásának már csupán az az egyetlen, szinte előnyös körülmény fog gátat vetni, hogy a külvárosokat - egynek kivételével - a kiterjedt, megnőtt Belvárostól, örökre elválasztja az egységes mederbe terelt Bega-csatorna, melynek partjait Temesvár ritka szép parkjai fogják ékesíteni.
Képzeljünk el négy kisebb-nagyobb különálló várost, melyek közigazgatásilag és közgazdaságilag egyesítve vannak ugyan, de területileg ágyúlövésnyi távolságban vannak egymástól elválasztva, mert összeépülésüknek úját állják a 250 kat.-holdnyi területen, háromszoros magas bástyával és ugyanannyi széles árokkal épült várművek: ez a török uralom megszünte után gróf Mercy Klaudius katonai kormányzó által megrajzolt és megépített régi Temesvár.
A városfejlődést összeszorító hatalmas kőgyűrűnek, a várműveknek a lebontása és a város közepén felszabadult, építőtelkekké felosztott 250 kat. holdnyi területnek városrendezés czéljaira való felhasználása, a város szívének, a nagyvárosi jellegű Belvárosnak széles kör- és sugárutakkal a körülötte fekvő régi három és ahhoz csatolt új negyedik külváros folyamatba tett kiépülése: ez a jelenlegi Temesvár legrövidebb jellegzetes leírása.
Temesvár városa e szerint: a régi lebontott várművek területével meggyarapodott Belvárosból és az azt szabályos kör alakjában körülvevő, ligetekkel, Bega-csatornával és katonai gyakorlóterekkel elválasztott négy külvárosból ú. m. 1. Gyárváros-, 2. Erzsébetváros-, 3. Józsefváros- és 4. Ferenczvárosból áll.
Ez általános rajz után vessünk egy pillantást Temesvár város földrajzi fekvésére és klimatikus viszonyaira, azután pedig térjünk Temesvár részletes leírására.
* * *
Temesvár a Greenwichtől számított keleti hosszúság 21°15' s az éjszaki szélesség 45°45' alatt, 92 m. magasan az Adriai-tenger színe fölött, a Nagy-Magyar-Alföld délkeleti részén fekszik.
A meteorológiai megfigyeléseket 1872-ben kezdték meg; közben néhány évig szünetelve, 1897 óta rendszeresen végzik a megfigyeléseket, melyekből Temesvár meteorologiai viszonyai a következőkben állapíthatók meg:
Hőmérséklet
Évi középhőmérséklete a 30 éves átlag szerint 10.7 C°, leghidegebb hónap január -2.2 C°, legmelegebb átlag július hó 23.0 C°, normális havi középhőmérséklettel. Az egyes hónapok és az év normális középértékei a 30 évi átlag szerint a következők:
Jan.Febr.Márcz.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szept.Okt.Nov.Decz.
-2.2-0.44.911.716.920.423.021.317.011.84.9-0.4
A hőmérséklet maximuma és minimuma közötti eltérés, vagyis a hőmérséklet ingadozása évenként átlag 49.5 C°, míg az 1897-től 1911-ig terjedő megfigyelési sorozatban, tehát 15 év alatt a legmagasabb hőmérsékletet: 37.8 C°, 1905 aug. 6-án, a legalacsonyabbat: -21.4 C° 1902 deczember 16-án észlelték; az ingadozás, nagysága tehát ez idő alatt 59.2 C° volt.
Évszakonként csoportosítva a hőmérsékleti adatokat, a tél (deczember, jan., február) középhőmérséklete -1.0 C°, a tavasz (márczius, április, május) és az ősz (szeptember, október, november) középhőmérséklete egyenlő 11.2 C°, a nyáré pedig (június, július, augusztus) 21.6 C°. Temesvár klímáját jellemzi a rövid tél, a gyors átmenet a hideg és meleg évszakok között s a hosszú és enyhe ősz.
Felhőzeti viszonyok
A felhőzet évi középértéke a 15 évi megfigyelés szerint 5.9 fok. (0° = teljesen derült, 10° = egészen borult.) Legborultabb hónap deczember, átlag 7.5 fok s utána január 7.3 fok felhőzettel. Legderültebb hónapok pedig átlag 4.0-5.2 fok felhőzettel július, augusztus, szeptember, október. Január és deczember hónapokban, a mikor a nappali besugárzás amúgy is csekélyebb volna, a felhőzet ezt megakadályozza, de egyúttal meggátolja a meleg kisugárzását s ezáltal a levegő 164lehűlését is. Az őszi hónapokban viszont a derült égbolt mellett nagy a nappali besugárzás s így az ősz rendesen igen hosszú és enyhe.
Az év napjai közül átlag 91 derült (0-2 fok felhőzettel), 157 változóan felhős (3-7 fok felhőzettel), 117 pedig borult (8°-10° felhőzettel) nap.
Napfénytartam
A felhőzettel szoros összefüggésbrn áll a napsütés tartama. Ha a felhőzet időnként el nem takarná a napot, akkor Temesvárott a napfénytartam évi öszszege 4409 órát adna. A megfigyelések szerint azonban a napfénytartam évi átlagos mennyisége csak 2044 óra, tehát a lehetséges napsütésnek 46.4 százaléka. Legverőfényesebb hónap az átlag szerint július, 311 órai napfénynyel, legkevesebb napfény deczemberben van, 57 óra. A napfénynélküli napok száma az egész évben átlag két hónapot tesz.
Szélviszonyok
1897 óta a szél irányát és erősségét naponta háromszor észlelik. Leggyakoribb szélirány a keleti, az összes megfigyelések 16.4 százaléka. Elég gyakori még az éjszaki szél, különösen a nyári hónapokban, ezeknek hőmérsékletét csökkentve, továbbá a déli szél, mely leginkább télen és kora tavaszszal uralkodik. A megfigyelések 14.9 százaléka szélcsendes időre esett. A szélerősség évi középértéke 2.6 méter másodperczenként. Szélvihar évenként átlag 25 esetben fordul elő.
Csapadék
A csapadék évi összege 637.7 m/m, Temesvár az országnak csapadékban majdnem legszegényebb vidékére esik. A valóságban a csapadék összege a normálistól rendesen eltér; legnagyobb eltérést 1897 óta pozitív irányban az 1902. év mutatta, mikor az évi csapádékmennyiség 752.2 m/m volt; negatív irányban pedig az 1907. év, mikor az összes csapadék csak 418.0 m/m volt. Az évi csapadék az egyes hónapokra a következőképen oszlik meg:
Jan.Febr.Márcz.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szept.Okt.Nov.Decz.
29.726.942.344.183.590.581.452.245.553.548.539.6
Év. 637.7 m/m.
Legkevesebb a csapadék télen, legtöbb nyáron; tavaszszal több a csapadék, mint őszszel. Az évi csapadékmennyiségből az egyes évszakokra a következő mennyiség jut:
TavaszNyárŐszTél
169.9 m/m224.1 m/m147.5 m/m96.2 m/m
A csapadék mérése naponként egyszer történik s az egy napi csapadékmennyiség maximuma 1897 óta 1906 június 23-ára esik, ezen az egy napon 72.0 m/m-nyi csapadék hullott le.
Az évi csapadékmennyiség 133 csapadékos napra oszlik meg, ezek közül 96 olyan, melyen legalább 1 m/m a lemért csapadék mennyisége. Havas eső vagy hó évenként átlag 22 csapadékos napon fordul elő.
A jégeső Temesvárott és környékén a ritkább jelenségek közé tartozik, évenként átlag 4 esetben fordul elő s kárt nem igen okoz. Csak kivételes esetben fordul elő olyan pusztító jégeső, mint az 1909 június 13-iki, mikor a jégdarabok átmérője 13-65 m/m, súlyuk 15-70 gr. volt.
Zivataros jelenségek
A zivatarmegfigyeléseket 1897 óta szintén rendszeresen végzik. Zivataros napnak tekintenek minden oly napot, melyen legalább egy dörgés hallatszik; a zivatarok száma magában foglalja a közeli és távoli zivatarokat; távoli zivatarnak azt tekintik, mely 3 kilométernél távolabb esik az észlelő helyétől.
Temesvárott a 15 évi átlag szerint 35 zivataros napon, 41 zivatar fordul elő évenként; legtöbb júniusban, az évi összes zivatarok 24.9 százaléka, júliusban 20.5, májusban 20.2 százaléka. A 15 évi megfigyelés alatt január és deczember hónapokban zivatar nem fordult elő. A zivatarok az egyes hónapokra átlag a következőképen oszlanak meg:
Jan.Febr.Márcz.Ápr.MájusJúniusJúliusAug.Szept.Okt.Nov.Decz.
0.00%0.30%1.73%6.00%20.19% 24.90%20.50%16.61%7.82%1.14%0.81%0.00%
A nagyon távoli zivatarok az esti és az éjjeli órákban mint távoli villogások mutatkoznak a látóhatáron. A megfigyelések szerint évenként átlag 12 estén észlelhető villogás, a megfigyelteknek 19.7 százaléka júliusra, 18.6 százaléka augusztusra esik.
165A zivatarok alkalmával előforduló villámcsapások igen ritkán okoznak kárt; a villamos vasuti vezetékekbe, az épületek villámhárítóiba, de még gyakrabban a telefon- és táviróvezetékbe csap a villám s nagyobb kártevés nélkül a földbe jut.
* * *
Városrendezési tervek
Mielőtt a város tulajdonképpeni részletes leírásához fognánk, föl kell említenünk, hogy a város vezetősége a város rendezési munkálatainak megkezdése előtt, két ízben is, hírneves szakférfiaktól nagy költségek árán, általános városrendezési és .felmérési terveket készíttetett.
Az első ily tervet 1893-ban Ybl Lajos műépítész és Kovách Aladár, királyi főmérnök készítették. A második, a tulajdonképpeni felmérési, városbővítési és szabályozási tervet - a város tekintélyes anyagi áldozata mellett - Szesztay László, műegyetemi m. tanár 1901-1903. években készítette.
Temesvár Belváros
A városok fejlődése rendszerint egy középpont felé irányul. Temesvár ezzel szemben czentrifugális irányban fejlődik s míg más városok monumentális új köz- és magánépületeiket rendszerint régi szűk utczáikban lebontott házak helyére építik, addig Temesvár nagyobbszabású palotáit a városrészek között amerikai módon nyitott új utczákban, előre megrajzolt körútakon s parkok mellett emeli, hol azokat az adott viszonyoktól függetlenül, a legjobb perspektíva előre kiszemelt hatása szerint helyezheti el.
A régi Belváros
A fejlődés ugyan itt is a régi Belvárosból indul ki, de azzal az előnynyel, hogy Temesvár városát a Belváros körül elterülő mintegy 250 kat. holdnyi vársánczterületnek a város szabályozási tervébe való belevonása s épülettelkekként való felhasználása következtében nem a külső periferiákon kell tovább toldani, mint a legtöbb fejlődő várost, hanem az új, illetőleg a legújabb város, a bel- s külvárosok közötti részen keletkezhetik. A város ugyanis sem régente, sem az újabb időben nem volt összefüggő város, hanem a Belvároson (váron) kívül, több elkülönített városrészre oszlott.
A régi Temesvár elnevezés alatt a török uralom alatt, 1716-ig fennállott várost értjük, mely tulajdonképpen csak a várból, az általa környezett Belvárosból, továbbá két külvárosból, ú. m. a Nagypalánkból és a Kispalánkból (szigetvárosból) állott.
A város elhelyezkedési rendszere az újabb Temesvár megépítésével lényegileg nem változott, a mennyiben a város felszabadulása után, gróf Mercy kormányzósága alatt épülni kezdő terjedelmes vár s az általa befogott, teljesen újjáépített Belváros továbbra is a város szíve volt, míg a külvárosokat a vár körül, a vár falától egy ágyúlövésnyire építették, egymástól is oly nagy távolságra, hogy minden külváros mintegy külön várost alkotott. Érdekes azonban, hogy a törökök kivonulása után visszamaradt "Nagy-" és "Kispalánk" külvárosok teljesen elenyésztek s a telepített új külvárosok más helyen keletkeztek. A törökvilágbeli város silányságát egyébként legjobban mutatja az, hogy a törökök kivonulása után az új városi berendezkedésnél itt kő kövön nem maradt.
Temesvár legrégibb városrésze - mint már említettük - a Belváros, mely jórészben az ősrégi vár helyén áll s területe a lebontott újabb várerődével azonos.
A régi vár
Az Árpádházi királyok idejében épült s minden oldalról vízzel körülvett ősi vár a színházépület és a Jenő-tér helyén feküdt s ez volt a tulajdonképpeni város. Ettől keletre, a Bega-folyótól körülfogott szigeten állott a kastélyerőd, melyet 1316-ban Róbert Károly építtetett. Ennek egy részét alkotta a négyszög alakú s később Hunyadiról elnevezett várkastély, mely a Bega egyik ágának körülvezetésével külön is meg volt erősítve. E kastélyban lakott udvarával Róbert Károly és későbbi királyaink is ide szállottak, ha Temesvárt meglátogatták. A kastélyerőd és a vár között, víztől körülvéve, állott a vízi torony, egy szintén csak később épült erős védőmű, mely úgyszólván Temesvár kulcsa volt.
Az ősi vár védőművei előbb inkább csak földdel kitöltött sövényfalakból állottak, melyeket IV. Béla a tatárpusztítás után szilárdabb kő- és téglafalakkal cseréltetett ki. A vár főerőssége azonban abban állott, hogy a Bega és Temes számos szigetet alkotó árkai s mocsaras kiöntései miatt alig volt hozzáférhető. A város csak éjszak és nyugat felől, a Kispalánk pedig csupán keletről volt a szárazon megközelíthető s ezért az erődítmények ezeken a helyeken szilárdabb anyagból voltak építve.
166A török uralom idejében a várerődök fekvése lényegesen változott, de a folyók kiöntései és sűrű bozóttal, náddal borított mocsarai még megközelíthetetlenebbé tették azokat.
Temesvárnak 1716-ban történt visszafoglalása után, a törökök újabb betöréseitől tartva, a hadügyi vezetőség szükségesnek találta, hogy a megrongált régi rendszerű erődítések helyébe a fejlődő hadi technika követelményeinek megfelelő új vár építtessék.
Az új vár építése
Az új várerőd gróf Mercy tábornok kezdeményezésére 1723-tól 1765-ig, 42 év alatt készült el. Ez erődítmény felépítésével a régi Temesvár képe egészen átalakult. A Begát s annak oldalágait másfelé vezették s medrük betömetvén, az ekként egybeolvadt ősi vár, kastélyerőd, vízitorony és Nagypalánk helyén, az eddigieknél jóval nagyobb erősséget emeltek. Az új várfalakat Vauban rendszere alapján egy körbe írt sokszög alakjában építették; külső és belső téglafalazatukat közbül földdel töltötték fel s a fal közepén földalatti folyosók és kazamaták húzódtak végig. A falakat, melyekből nyolcz bástya emelkedett ki, széles sánczczal vették körül, úgy hogy azokba a Bega vize bevezethető volt.
Az új várból három kapu vezetett ki: az erdélyi vagy gyárvárosi kapu, mely az erdélyi kaszárnya végénél a gyárváros felé vezetett; a mehalai vagy bécsi kapu, mely nyugati irányban Mehalára nyílt és a péterváradi vagy józsefvárosi, mely a színházépület közelében, a Józsefváros felé vezetett. E kőből és téglából épített boltíves kapuk közepén a kocsiút, jobb és baloldalról pedig a keskenyebb gyalogút vezetett. Előttük, a sánczárkon át egy-egy felvonóhíd állott, melyet a katonai őrség veszély idejében éjjelenként felhúzott. A kapukat éjfélre bezárták és pedig a józsefvárosit este 11 órakor, a másik kettőt már kilencz órakor.
A vár felhagyása
A Belváros területe, beosztása az új várerőd felépítése óta a legújabb időkig alig változott. Az akkor épített utczák, sőt a házak és középületek is nagyrészben a mai napig fennmaradtak, a várfalak pedig nem engedték, hogy a Belváros kifelé terjeszkedjék. Mikor I. Ferencz József király 1891-ki temesvári látogatása alkalmával meggyőződött arról, hogy a várfalak a város fejlődését akadályozzák, Temesvár várerőd jellegét megszüntette s 1892-ben a falak lebontását is engedélyezte.
A forgalom legfőbb akadályait, a várkapukat még azon évben le is bontották, de a hatalmas várfalak eltávolításához s a sánczárkok betöméséhez csak 1907-ben, vagyis akkor fogott hozzá a városi hatóság, mikor a várat körülvevő 1.240.000 méternyi földterület megvétele tárgyában a katonai kincstárral megállapodásra jutott.
A 180 évig fennállott vár falaiból ma már alig maradt mutatóba valami kis rész s az azt körülvevő vársíkkal együtt kiterjedt területe, a Belváros szűkre szabott határait növeli.
A mai Belváros régi és újabb szabályos utczáival, 1-3 emeletes házaival nagykiterjedésű laktanyáival, iskoláival és egyéb középületeivel, valamint százakra menő üzlethelyiségeivel határozottan nagyvárosi jelleget mutat. Lakosságának száma az 1910. évi népszámlálás szerint közel 6000. A vasuti állomas felől jövő idegen azelőtt meglehetősen kacskaringós úton a Belváros elé érkezve, előbb vársánczok, majd várfalak előtt találta magát. A kocsin jövők, különösen a heti és országos vásárok alkalmával előforduló torlódások miatt félórákig is kénytelenek voltak a gyárkapuk előtt vesztegelni, míg a kazamataszerű kapubejáratokon járműveikkel bejöhettek a Belvárosba. Az est beálltával pedig akár a kocsin, akár a gyalogjáróknak sietniök is kellett, mert a későn jövők kinn is rekedhettek, miután a várkapuk kulcsa a katonai hatóság kezén volt, mely a várat éjtszakára a külvárosokkal való érintkezéstől elzárta.
A bejövő aztán egyszerre bent találta magát a várfalakon belül szűkre szabott utczájú, de rég időtől fogva szépen kövezett, jól világított és szép épületekkel telt városban.

Részlet a Hunyadi-útról.

Részlet a Hunyadi-útról.

Begaparti részlet.

Begaparti részlet.
A vár területén keletkezett új város
A mai Belváros már sokkal távolabb kezdődik. A Bega-csatornán s az annak mentén elhúzódó ligeteken át, a rövid ideig még a városon áthaladó báziási vasuti vágányokhoz jutva, egy még nem teljesen kész, de arányaiban és külső kiképzésében már is impozáns térre jutunk, melynek hátterét a régi Belváros kerete, a Ferencz József-színház és a Hunyadi-vár nagystílű épületei alkotják.
Az új tér amerikai módon keletkezett, szabad helyen megrajzolt alakjában, egyszerre támadt, csupa modern, egytől-egyig háromemeletes, impozáns paloták között. A virágágyakkal díszítendő téglaalakú tér két hosszoldalát a Mezőgazdasági Bank- és a Délmagyarországi Lloyd-palotán kívül, számos nagyszabású magánépület, 169köztük az arányaiban is ritka nagy Dauerbach-féle palota foglalja el, a Belváros felé eső oldalát Ferencz József-színház impozáns palotája határolja, míg a tér józsefvárosi oldalát az építendő Délmagyarországi Múzeum-palota lesz hivatva méltóan lezárni és monumentális kiképzésével betetőzni.
E nagyszabású tér imponáló hatása alatt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a kegyes tanítórendnek a tér szomszédságában levő, a Scudier-térre, illetőleg négy utczára néző monumentális palota-csoportból álló rendházát, főgimnáziumi, konviktusi épületét és díszes kivitelű új templomát. A Székely László, városi műépítésztől tervezett és közel egy millió korona költséggel épült új róm. kath. főgimnázium a kegyesrendiek társházával, templomával és a konviktussal együtt, az 1908 és 1909. évek folyamán elkészült és az 1909/910. tanévvel át volt adható rendeltetésének.
Az új róm. kath. főgimnázium tőszomszédságában, szintén az egyengetett vársánczterületen még két középület vonja magára figyelmünket: Az állami gyermekmenhely és a Fehér Keresztegyesület gyermekpoliklinikája. Ez utóbbi főleg Sailer Antal, temesvári polgár nemes áldozatkészségének köszöni fennállását, ki czéljaira 50.000 koronát adományozott. A város a nagylelkű alapítót, ki még több más alapítványt tett (egyet. 100.000 koronával a polgári menház javára, egyet. 80.000 koronával a Temesvárott felállítandó vakok intézetére és 120,000 koronát a közkórház czéljaira) a város díszpolgárává választotta és a gyermekpoliklinika előtt felállította a Ligeti Miklós szobrászművésztől készített szobrát.
A színház környéke
A fennállott vársánczok területén túl, a régi, szűkebb Belváros területére lépve, először a színházépület tűnik szembe. A Ferencz Józef-színház, vigadóval és háromemeletes szállóval (Koronaherczeg-szálló) együtt, 1872-75-ben egy részvénytársaság tőkéjéből épült, Hellmer és Fellner építészek tervei szerint, olasz reneszánsz stílben. Költségei 1,440.000 koronára rúgtak. Minthogy a színház belseje 1880-ban tejesen leégett, a város vette meg a színházépületet s 310,000 korona költséggel újonnan berendezte.
A színháztól jobbra, kis sétahely mögött áll a Hunyadi-vár, e nevezetes történeti multú épület. Eredetileg Róbert Károly királyi lakhelyül építette; nemzeti hősünk, Hunyadi János átalakította, a török világban pedig a temesvári basáknak szolgált lakóhelyül. 1849-ben rommá lett, majd 1851-ben újra felépült s ma a tűzérség katonai szertára. Legújabbi restaurácziója alkalmával az eredeti Anjou- és Hunyadi-vár nyomait fedezték fel alapjaiban.
A vártól jobbra nyúlik el a 483 méter hosszú erdélyi kaszárnya, mely 1732-ben épült a vársánszokon s innen ered sajátságos zeg-zúgos külseje. Az említett két katonai épület közé esik a várostól épített állami iparszakiskoda; mögötte, a Bega mentén elhúzódó ligetben pedig a Temesvári Csolnakázó-Egyletnek a város támogatásával alapított fényes, épületekkel ellátott nagyarányú Sporttelepe s ettől nem messze a Mozgókép-színház. A Hunyadi-vár átellenében van a Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek belvárosi zárdája, elemi és polgári leányiskolával. A zárda mellett, homlokzatával a régi Erőd-utcza felé tekint a belvárosi elemi iskola nagyarányú épülete, melyben az elemi iskolán kívül a városi polgári és a felsőkereskedelmi iskola is el van helyezve. Az iskolát 1891-93. évben Reiter Ede építette Klein Jakab tervei szerint, 220.000 korona költséggel.
Az iskola tőszomszédságában van a belvárosi róm. kath. plebánia-templom. Helyén 1755-ig vízimalom állott. Különös nevezetessége a templomnak nagyszerű orgonája, mely a budapesti millennáris kiállításon Temesvár kiállítási tárgyaként szerepelt; a kiállítás megnyitásakor ez orgona hangjával üdvözölték a királyt. Az orgona Wegenstein Lipót, temesvári orgonaépítő műve. A plebánla-templommal szemben van a kétemeletes katonai törzskari épület, számos katonai hivatallal.
A Jenő herczeg-tér környéke
Ha a Ferencz József-színháztól kiindulva, a Rezső-utczán végigmegyünk, jobbfelől Mühle Vilmos udv. műkertész híres virágkereskedése mellett elhaladva, a Jenő herczeg-térre érünk. A jobb sarok a hadtestparancsnokság épülete. Kapubejáratában márványtábla hirdeti, hogy I. Ferencz Józsefnek 1852. június 14-16-ig szállásul szolgált. A jobboldali paloták sorában kiválik a Temesi Agrár Takarékpénztáré. A Jenő herczeg-tér baloldalát a cs. és kir. hadtestparancsnoksági hivatal épütet és a katonai kaszinó szegélyezi. Ez utóbbi előtt terül a katona-kaszinó mulató, hol nyáron esténként katonai zenekar hangversenyez.
A Jenő herczeg-térnek a hadtestparancsnokság épületével szemben levő oldalát a városháza foglalja el. Oromzatát a városnak 1718-ban nyert czímere díszíti. 170Török czölöpsánczot ábrázol, hol két bástya között várkapu nyílik. E régi czímer fölött az újabb czímer látható, melyet a város szabad királyi városi rangra történt emelésével nyert.
A jobboldali kapuoszlop talapzatánál a török időkből fennmaradt arabs felirat hirdeti, hogy e helyen 1715-ben török fürdő állott.
A tanácsteremben nagyszámú érdekes régi zászló és festmény látható. Az egyik oldalfalon hatalmas méretű kép függ, mely azt a jelenetet örökíti meg, midőn a város közönsége 1891 szeptember 16-án a lebontott józsefvárosi várkapu helyén üdvözli a temesvári ipar- és mezőgazdasági kiállítás megtekintésére körünkbe érkező királyt. A képet Wälder János, főreáliskolai tanár festette.
A városháza mellett állott a kegyestanítórend temploma, lakóháza és főgimnáziuma. Hajdanában török mecset volt a helyén; 1716-ban azonban ferenczrendi kolostorrá alakították át. A templomot 1733-36-ban építették fel és 1788-ban a ferenczrendiek kezéből a piaristák tulajdonába ment át. A kegyestanítórend 122 évig használta ezt a rendházat és a templomot, valamint a telken épült és utóbb ismételten kibővített főgimnáziumi épületet, míg végre e szűkké és rozogává vált épületből, a lebontott vársánczok Józsefváros felé eső részén épített hatalmas új palotájába költözött. A régi kegyesrendi templom bedőléssel fenyegetvén, már 1904-ben bezárták, majd 1911 nyarán teljesen lebontották. Helyén a Magyar Általános Hitelbank háromemeletes palotája épül.
A Jenő herczeg-tér közepén 20 méter magas emlékszobor látható, melynek alapját az 1848-iki ostrom alkalmával tanúsított várvédelem emlékére, 1852 június 15-én I. Ferencz József rakta le.
A Losonczy-tér környéke
A Jenő herczeg teret Temesvár legnagyobb és legszebb üzleteivel megrakott Hunyadi-utcza köti össze a Losonczy-térrel, melynek déli oldalán az 1754-ben barokk-stílben épült vármegyeháza terül el. Eleinte a Bánát tartományi elnökének székhelye volt; 1779-1848-ban a vármegyéé, 1849-1860-ig azonban a szerb vajdaság és temesi Bánság tartományi igazgatóságának szolgált hivatalos helyiségül, míg 1861-ben ismét a vármegyei hivatalok leltek benne állandó otthonra. II. József császár 1778-ban és I. Ferencz József 1872 május 6-án és 7-én itt szállottak meg.
A Losonczy-tér keleti oldalán áll a barokk-stílben épült székesegyház. Alapkövét 1736-ban tették le, felépítése azonban sokáig húzódott s csak 1773-ban készült el. Van benne kilencz oltár. A főoltár Ressler József kőfaragó műve. Képe Szt.-Györgyöt ábrázolja s 1754-ből, Unterberger Mihály bécsi festőtől ered. A székesegyház két csonka tornya Csernoch János dr., volt csanádi püspök, jelenleg kalocsai érsek nagylelkű alapítványából jelentékenyen magasabb, díszes kiképzést nyer. A székesegyház alatti kriptában nyugosznak az elhalt csanádi püspökök s néhány magasrangú katona.
A Losonczy-tér éjszaki oldalát a keleti-stílben megrestaurált és kibővített szerb püspöki palota és székesegyház alkotja. Ez utóbbi 1848-ban épült; 1891-ben pedig renoválták és két toronynyal látták el. Újabb restaurálása 1911-ben történt.
A Losonczy-tér közepén emelkedik városunk legrégibb szoborműve, a pestisjárvány megszüntének emlékére 1740-ben emelt Szentháromság-szobor. A háromoldalú oszlop alsó oldalán a Bánát védőszentje, Nep. Szt.-János látható; legalsó három oldalán pedig, allegórikus domborművek a háborút, a pestist s a kétségbeesést ábrázolják. Fölöttük Boromei Szent-Károly, Szent-Sebestyén és Szent-Rókus szobrai láthatók.
A Losonczy-tér éjszaki sarkán áthaladva, a lebontott bécsi kapunál a Belváros hátárához érünk, hol a gyalogsági hadapródiskola hatalmas új épülete tűnik szemünkbe. 1902-ben épült. Körülötte nagy park terül el, benne a király érczszobra. A park mentén balra vezető út 10 percz alatt a Ferenczkülváros néven a városhoz csatolt volt Mehala községbe vezet.
A szerb püspöki palotánál a Szerb-utczába befordúlva, az első saroképület a m. kir. állami főreáliskola. Helyén egykor a szerb városháza állott, melyet 1776-ban (német) színházzá alakítottak át. A mostani épület 1879-ben épült. A Belvárosnak e részében, a vár szélén áll a tűzoltóság csinos gyakorlótornya és a katonai kórház; ennek háta mögött pedig a gőz- és kádfürdő. Folytatólag jobboldalt az Irgalmas-rend templomát és rendházát érintjük. A rendnek külön gyógyszertára és kórháza is van, melynek alapkövét 1737-ben tették le. Alig százéves fennállása után a kórház és templom porrá égett (1849), de 1851-ben 171újra felépült. Az irgalmasok rendházával szemközt terül el a városi közkórház, mely rövid idő múlva korszerűbb, tágasabb intézetnek adja át helyét. Az új közkórház négy és fél millió korona költséggel a Gyárkülváros és Vadászerdő között épül.
Visszatérve a helyőrségi kórházhoz, forduljunk be a Jenő herczeg-utcza sarkáig, a hol a 2. számú ház előtt megállapodva, történeti nevezetességű helyen állunk. Itt volt hajdan a forforosi kapu, melyen 1716 október 13-án, a törökök leverése után diadalmasan vonult be Savoyai Jenő herczeg Temesvárra. Az igénytelen emeletes épület kapubejárata fölött máig is látható a hajdani forforosi, később Jenő herczeg-várkapu hű képe.
Tovább indulva az Erzsébet-utczán, a belvárosi izr. zsinagógához érünk. Mór-stílű kéttornyos templom, mely 1863-65-ben épült.
A Szt.-György-tér környéke
Innen a piaristák említett temploma mellett ismét a Jenő herczeg-térre jutunk vissza, hogy a Belváros déli felére térjünk át. A villanyos városi vasut irányát követve, a Szent-György-térre jutunk, melynek nyugati oldalát az I. Temesvári Takarékpénztár háromemeletes épülete foglalja el. Evvel szemben van a szemináriumi templom. Helyén Temesvár legrégibb temploma állott, mely a török hódoltság alatt a mozlimeknek főmecsetül is szolgált. 1718-ban a jezsuiták tulajdonába ment át s újra kath. templom lett. A mostani templom felépítését 1754-ben a jezsuita atyák kezdték meg. A rend feloszlatása után a püspöki papnevelő-intézet örökölte e templomot. A szemináriummal szemben, a Lonovics-utczára nyíló kapuval van a csanádi püspök palotája, mely egyszerű, ódon külsejével, három utczára tekint. (Házi kápolnájában Szt.-Gellért képe érdemel említést.) A palota emeleti folyosóját 13 csanádi püspök arczképe díszíti. A lépcső feljáraton elhelyezett márványtáblából tudjuk meg, hogy 1891-ben itt szállt meg a király.
A Lonovics-utczában találjuk a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat múzeumát, igen ízléses, csinos hajlékban, mely 1896-ban épült, Temes vármegye bőkezűségéből, 62.000 korona költséggel, Klein Jakab helybeli építész tervei szerint. Emeletes, reneszánsz-stílű épület, szűk homlokzattal.
Utunkat folytatva a Zápolya-utczán át a Balázs-térre érünk. Itt áll gróf Mercy egykori lakóháza. Most a kir. törvényszék van benne elhelyezve. Innen éjszakra hatalmas háromemeletes épület tűnik szemünkbe: a kormányszéki palota, mely a szabadságharcz után felállított szerb vajdaság és temesi bánság épületének készült; de mire felépült, már megszűnt a wojwodina. Ez Temesvár legnagyobb épülete. Van 3 udvara, 273 szobája, 20 kamrája, 34 konyhája, 65 pinczéje és 27 raktára. Jelenleg itt van elhelyezve a legtöbb állami hivatal, ú. m. a kir. tábla, a törvényszék, a posta- és távíró igazgatósága, a posta- és a távíró-hivatal, a pénzügy-igazgatóság, az adóhivatal, a kincstári ügyészség, a kataszteri mérnökség, a térképtár, az államépítészeti hivatal és a kir. tanfelügyelőség.
A kormányszéki palota mögött van az ág. ev. templom, vele szemben pedig a felhagyott cs. és kir. élelmezési raktár, mely egyideig (1750-1790) a csanádi püspökök rezidencziája volt. Jelenleg a városi mérnöki és adóhivatal, az iparos tanonczotthon vannak benne elhelyezve; többi részei közműhelyek és a városi közélelmezési intézmények czéljaira szolgálnak.
Megtekintésre érdemes még a Balázs-téren az erdélyi kaszárnya keleti szárnya előtt álló Nep. Szt.-János-szobor, melyet Temesvár lakosai 1753-56 között, eredetileg a Jenő herczeg-téren emeltek, a pestis-járvány megszűnése emlékére, de később az ott épült katonai emlékszobor miatt ide szorult.
Innen áthaladva, azon a helyen, a hol egykor a keleti, vagy az ú. n. erdélyi várkapu állott, a már lebontott vársánczterületre jutunk, melynek mentén az újonnan épült háromemeletes magánpaloták sora mellett, három új középületet találunk. Ezek egyike volt a várkapu tövében, az Osztrák-magyar Bank új palotája, e mellett az épülő főposta- és távirda-palota. Tovább menve, az út jobboldalági látjuk Temesvár leendő körútjának első épületeit. Elől az állami felsőbb leányiskola és internátus, mellette pedig az állami főgimnázium impozáns palotája emelkedik; mindkettő a város jelentékeny anyagi hozzájárulása mellett épült fel. A körút szemben levő oldalát gyönyörű új villák sora szegélyezi.
A körút és a felsőbb leányiskola között, egyszerű, háromoldalú obeliszk köti le figyelmünket. Csúcsát kereszt díszíti. Ez az emlék azt a helyet jelöli, a hol egykor Temesvár régi temploma, az ú. n. Szt-Katalin-egyháza állott. Daczolt a török idők kemény viharával, de 1724-ben, megkezdődvén a várépítés, az előrenyomuló erődítmények miatt le kellett rombolni. Ezzel elhagyva a Belvárost, 172Temesvár egyik újabb közművéhez: az ujonnan ásott Bega-meder fölött czementbetonból épített új közúti hídhoz érünk, mely a hídépítés legújabb technikájának kiválóan sikerült alkotása.
Ezentúl következik Temesvár legnagyobb külvárosa, a Gyárváros.
Temesvár külvárosai A Gyárváros keletkezése
A török hódoltság előtt és alatt Temesvár lakosságának jelentékeny része a Nagypalánk külvárosban lakott. E városrész az 1716-iki ostrom alkalmával igen sokat szenvedett, a mennyiben az oláh és szerb lakosság apró fa- és vályog-házai közül mintegy 2000 leégett. Mercy tábornok az 1720 körül Temesvárra hívott telepesek részére a leégett Nagypalánk helyén s részben attól éjszakra, a német és örmény városrészt építtette; de e városrész az 1738-iki tűzvész idején leégett. Ekkor rombolták le a Nagypalánk és Katalinvárosrész még fennálló házait is.
Az ekként hajléktalanná vált lakosság s a Temesvárra hozott külföldi gyarmatosok elhelyezése végett gróf Mercy tábornok 1720-ban a Gyárvárost alapította, mely nevét a tábornoktól itt emelt számos gyártól kapta. Eleinte két részből, ú. m. a német és szerb városból állott s csak 1744-ben nevezték el hivatalosan Gyárvárosnak. Német részét addig Renzers-Dorf-nak, az ennek tőszomszédságában épült szerb telepet pedig Raatzen-Stadt-nak nevezték. Jelenleg e városrész is szépen emelkedik, s különösen a Belváros felé eső részén épülnek szebbnél szebb, díszes palotasorok. Lakosainak száma meghaladja a 24.000-et.
A városliget környéke
A gyárvárosi új hídon áthaladva, annak tövében hatalmas új palotasor elé érünk. Itt kezdődik a Ligetút, melynek csinos palotasora a város legszebb ligetére néz.
A városliget déli oldalán van az állami tanítóképző intézet; ettől balra pedig a városi Gizella-árvaház impozáns homlokzata látható. Az árvaházra, mely 1901-ben Miskolczi Gotthilf Ernő, Bécsben élő temesvári származású hazánkfia tervei szerint épült, városunk mintegy 220.000 koronát áldozott. Állandóan mintegy 80 árvagyermek részesül benne gondos nevelésben.
Elhagyva a városligetet, annak éjszakkeleti kijárójánál épített Apollo-mozgókép-szinház mellett, az Andrássy-útra jutunk, melyet több igen szép épület díszít. Előbb azonban megtekintjük a Kunz-sor közepén, az izr. status-quo hitközség 1899-ben 200.000 kor. költséggel épült díszes imaházát, melyet Baumhorn L. budapesti építész tervezett.
Az Andrássy-út jobb oldalán terül el a Coronini-tér, közepén a pompás, szép millennáris templommal. Alapkövét, hazánk ezeréves fönnállásának emlékére, 1896-ban tették le s 1901 október 13-án szentelte fel Dessewffy Sándor csanádi püspök, a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. A román stílben épített, hatalmas kupolájú templomban mintegy 3000 ember fér el. Egy-egy tornya 65 méter magas. Belső berendezése, különösen festett üvegablakai, gyönyörűek. Oltárképei Vastagh György festő remekei. Az iparos-munkát helybeli mesterek készítették.
A templom mögött van a városi villanytelep új palotája. A villanyos világító telepet 1884-ben egy angol társaság alapította, de 1893-ban már a város tulajdonába ment át s azóta folytonosan bővül.
A Kossuth-tér környéke
Ha az Andrássy-úton tovább megyünk, a városi polgári menház-alap tornyos palotája mellett a Kossuth-térre érkezünk. Keleti oldalán áll a szerb templom és az egyházközség bérháza. A Kossuth-téren a villanyos közúti vasút három irányban ágazik el. Jobbfelől a Fő-utcza mentén az 1774-ben épült, ma már használaton kívül álló gör.-kath. templomot ejtjük útba, melylyel szemközt a felhagyott városi vízimalom áll. Tovább haladva, a Gyártelep-utczában látjuk a Gyártelep, újabban Temesvári Polgári Sőrfözőgyárnak elnevezett sörgyárat, mely évenként 100.000 hektoliter sört tud előállítani.
A sörgyár bejárata előtt terül el a régi gyárvárosi róm. kath. plebániatemplom, mely 1765-ben épült. A templom 1906 óta a város kegyurasága alá tartozó gör.-kath. plebánia templomául szolgál. A tér közepén áll a gyárv. tűzoltók őrtornya; egyike városunk legrégibb és legjobban felszerelt tűzoltó-állomásainak. Ugyan-e téren van még néhány volt városi vízimalom helyén, - a vízerő elvonása által - újabban gőzerőre berendezett malom is. A templomtól jobbra benyíló utcza balsarkán áll a gyárvárosi elemi fiúiskola emeletes épülete.
Gyártelepek
A Gyártelep-utcza folytatását alkotó Búziási-út mentén haladva, a villanyos vasút végállomásához jutunk, melytől jobbra, a "Turul" czipőgyár tágas telepe ötlik szemünkbe. A gyár 2,000.000 korona alaptőkével rendelkező részvénytársaság tulajdona s 1900-ban épült. Nemcsak külseje csinos, de modern berendezése is sok érdekes látnivalót nyujt. Hazánknak, sőt a continensnek ezidőszerint legnagyobb 173czipőgyára. Termékeit a legújabb amerikai gépekkel állítja elő s mintegy 1200 munkást és egyéb alkalmazottat foglalkoztat. Össztermelése több mint 800.000 párra rúg évenként.
A villanyos vasút végállomásától balra érdekes látnivaló Anheuer János hatalmas pénzszekrénygyára és vasöntője, melyben körülbelül 100 munkás talál rendes foglalkozást. Ennek szomszédságában van a Délmagyarországi Szappangyár. Az egyszerű házi mosó-szappanokon kívül, villanyos üzemmel, külön osztályban, finom franczia- és egyéb pipere szappanokat is állít elő.
Ha a Kossuth-tér felé visszafordulunk, a Bega-csatorna egyik betemetett ágához érünk, hol a Rózsa-téren találjuk a gyárvárosi zárdát, kisdedóvóval, elemi és polgári leányiskolákkal.
A kolostor szomszédságában, a Bárány-utczában van a községi elemi leányiskola csinos épülete.
A Malom-tér környéke
A villamos vasút másik végállomása a Malom-téren van, hol még nemrég két városi malom aknázta ki a víz erejét. Az egész Gyárkülváros e tekintetben a legutóbbi évek alatt figyelemreméltó átalakuláson ment át. Az egész városrész ugyanis, alapítása óta, a Bega-csatornának több kisebb-nagyobb ágával volt keresztül-kasul szelve, melyek víziereje számos malom hajtására, gyártelepek táplálására szolgált és az iparosoknak is jó szolgálatot tett. A Bega-árkok ez előnyük mellett azonban a közegészség ügyének hátrányára szolgáltak, mert a városrész egy részét nem egyszer elöntötték és a város szabályozásának is útját állották.
A város közönsége ez okból, továbbá azért, hogy a Bega-csatorna hajózhatóvá tétele iránti kormányintézkedések kapcsán, a városon átvonuló Bega-szakaszt is hajózhatóvá tegye és a Bega vízierejét egyébként is jobban kihasználja, 1902-ben elhatározta, hogy a szerteszét folyó Bega-medreket betömeti, a vizet egy ujonnan ásott egységes, hajózható mederbe tereli s az összpontosított vízierőből elektromos erő termelésére nagyszabású turbina-telepet alkot.
A hatalmas vízerőmű közel 2 és fél millió korona költséggel 1910. év elején a külváros egészségügyi és városrendezési viszonyainak előnyére elkészült s az üzembe helyezett turbina-telepen termelt villanyerő a világítási, villanyvasúti és különféle erőátviteli telepekre elosztatván a városnak és a magánosoknak bőséges hajtó erőt szolgáltat, míg a szabályozott és hajózható Bega-csatorna az egész városnak szolgál azokkal az előnyökkel, melyeket szabályozott folyóvizek a városoknak nyujtani szoktak.
Az új Bega-meder a ligetúti új hídtól a Malom-térig terjed, hol a fenntemlített vízműerőnél végződik.
A Malom-tér közelében levő Kertész-utczában szemlélhetjük meg a temesvári meteorológiai és szeiszmológiai obszervatóriumot. Vihart és földrengést jelző készülékei megtekintésre érdemesek.
A Kossuth-térről kiinduló harmadik (éjszaki) irányt követve, a főutcza új Bega-hídján túl fekvő Széna-térre érünk. A tér egyik sarkán találjuk a Gyárvárosi munkás-otthon helyiségeit, népkönyvtárral és nyilvános olvasó-teremmel. Ennek szomszédságában van a városi villanyos vasút középponti telepe.
A Széna-tér környéke
A Széna-térről egyenes út vezet a gyárvárosi vasúti állomáshoz, melyen át a budapest-orsovai és a temesvár-lippai vonatok közlekednek. A vasúti sínpár mentén, keleti irányban szép fasor vezet a félórányira fekvő Vadászerdőig, melyben a katonai lövölde fekszik. Itt különösen az állami erdőőri szakiskola nagykiterjedésű, mintaszerű facsemete-telepei s néhány csinos nyári lak érdemes a megtekintésre. A török időkben itt voltak a basák villái s a régi magyar világban itt vadásztak a vitézek.
1849-ben itt táborozott Vécsey tábornok alatt a magyar ostromló sereg. Itt járt Petőfi, Bem és Kossuth is.
Az Erzsébet város keletkezése
Az Erzsébetváros keletkezése 1718-ra esik, e szerint ez a külvárosok legidősebbike. Külön városrésznek azonban csak 1744-ben ismerték el, Majorok név alatt. Lakossága leginkább oláhokból állott s azért oláh-majoroknak is nevezték. Az Erzsébetváros elnevezést 1896-ban kapta. Sokáig a legelmaradottabb városrész volt, különösen az oláhságtól lakott része; de a legújabb időben annál rohamorabban fejlődik. Lakóinak száma jelenleg 15.000.
A Dózsa-tér környéke
Az Erzsébetváros, melyet egyébként csak egy főutcza választ el a szomszédos Józsefkülvárostól, a Bega-folyó mentén elhúzódó, nagykiterjedésű és kedvezően fekvő, be nem épített szabad területe révén, nagyobb arányú fejlődésre a legalkalmasabb 174városrész. A Bega-csatorna partján nehány év alatt keletkezett gyönyörű paloták sorai, a csinos Dózsa-teret körülvevő emeletes bérházak a legjobb benyomást teszik a szemlélőre.
A Hunyadi-útról az Erzsébetvárosba elágazó villanyos vonal elején a "Segítő Boldogasszony" szobra áll, annak emlékére, hogy körülbelül e helyen végezték ki 1514-ben, válogatott kínzásokkal, a parasztlázadás vezérét, Dózsa Györgyöt. A szobor tőszomszédságában áll a református egyház bér- és imaházának szép angol gót stílű új épülete.
E tájon, az Erzsébetváros elején levő Begasoron találjuk a másodrendű bábaképző tanintézetet és a női gyógyászati szanatóriumot.
A Dózsa-utczában van a siket-némák intézete, melyet a város 1897-ben építtetett s azóta már másodízben kibővíttetett. Dologi kiadásait a város, személyi kiadásait pedig az állam viseli.
A Telekház-tér környéke
Ha a Dósa-utczán teljes hosszában végig haladunk, a báziási sínpáron átlépve, csakhamar a Telekház-térre érünk. Néhány csinos magánépület szegélyezi, melyek egyikében van az erzsébetvárosi népkönyvtár elhelyezve. A tér egyik sarkán van az új telekház, mellette a városi népiskola, a térre torkoló egyik mellékutczában pedig a Vakok intézete.
A Telekház-térről árnyas akáczfasor vezet a Belvárosba. Ennek mentén az erzsébetvárosi kisdedóvó mellett, a Mühle-czég gyönyörű virágkertészete és rózsatelepe érdemes a megtekintésre. A Mühle-czég messze külföldön ismeretes. Az ő és ugyancsak az Erzsébetvárosban levő Niemetz- s a Gyárvárosban levő Agátsy-czégek érdeme, hogy Temesvárt a magyar ,,Erfurt"-ként emlegetik. A Mühle-kerttel szemben van Wegenstein Lipót orgonaépítő műhelye, mely országos jóhírnévnek örvend. Egész közel hozzá szerény kis kápolna húzódik meg a fasor baloldalán, az ú. n. Rozália-kápolna, melyet a város lakossága az 1738-ban dühöngött pestisjárvány megszűnése emlékére emelt, azzal a fogadalommal, hogy minden esztendőben az évforduló idején körmenet vezetendő ide s hálaadó isteni tisztelet tartandó benne, a mit évenként meg is tartanak.
Közel a kápolnához van a Weisz-féle pamutszövőgyár, továbbá a Délmagyarországi tanító-egylet modern berendezésű konviktusa, ettől pedig nen messze a Hoffmann-féle "Magyar Otthon" nevű tanulói konviktus.
E városrészben egyébként nem sok a középület. Ezek sorában felemlítendő a Magyar államvasutaknak a József-téren ideiglenesen három bérházban elhelyezett új temesvári üzletvezetősége, mely 1911 szeptember hó óta működik.
Az Erzsébetvárosnak a Gyárváros felé eső területén épült a 11 épületből álló közvágóhíd, mely elhelyezése, méretei és berendezése tekintetében, a modern technika és a vágóipar követelményeinek is teljes mértékben megfelel. A Székely László, városi műépítésztől tervezett új közvágóhíd építési és telekköltségei 800.000 koronára rúgtak. Az 1910. évi nagy jéghiányra való tekintettel, a közvágóhíd jéggyárát 116.000 korona költséggel kibővítették s azóta naponként 180 métermázsa jeget tud gyártani.
A Józsefváros keletkezése
Temesvár külvárosai közül legkésőbb keletkezett a Józsefváros. Alapját 1744-ben vetették meg. Kezdetben csak a gazdagabb belvárosi polgárok építettek itt maguknak nagy kertek közepén nyári lakásokat, de miután egészséges fekvését felismerték, állandó lakásokat is építettek itt. Már a XVIII. század hetvenes éveiben, széles, egyenes, fákkal szegélyezett utczái voltak. E városrész emelkedése most is a legnagyobb. Lakossága kezdetben csakis németekből állott s ezért "új német majoroknak" nevezték. Mai nevét 1773-ban vette fel, II. József császár tiszteletére. Lakóinak száma jelenleg 18.000.
A Bega jobbparti rész
A Temesvárra érkező idegent nyomban megérkezésekor meglepi a józsefvárosi pályaház nagyszerűsége. Az állomási épületet 1897-ben emelték, díszes franczia reneszánsz-stílben. Temesvár vasúti forgalma egyébként, Pozsony után, az összes hazai vidéki városok közül a második helyen áll. A rendező-sínek hossza 48 kilometer, 156 váltóval. Az indóház egyik szárnyában van elhelyezve a postai kézbesítő hivatal is.
A vasúti pályaháztól a Bega-csatornáig terjedő városrész a gyártelepek városrészének mondható. Itt van a vasút mentén levő oldalon: a Hungária-gőzmalom (épült 1869-ben), a Belváros felé vezető út mentén a selyemtenyésztési épület, melyben a környék selyemgubóit beváltják s a szövésig előkészítik. Az indóház-utcza ellenkező irányában van a városi légszeszgyár. A Bega-csatorna mentén eső oldalon, a város legalsó szélén van a Temesvári Szeszgyár (alapíttatott 1869-ben). 175Alaptőkéje 2 millió kor. Termelőképessége 50.000 hektoliter. Az ország egyik legnagyobb szeszgyára.
Feljebb találjuk a m. kir. dohánygyár kétemeletes épületét, mely három utczára tekint. 1846-ban építették s a fiumei után hazánkban még ma is a legnagyobb. Munkásainak száma 2000. Ily hatalmas gyártelep a Ferencz József-híd tövében levő Temesvári első műmalom r.-t. gőzmalma, melyet 1880-ban rendeztek be. Őrlőképessége naponkint 15 waggon gabona. Munkásainak száma 250. Ettől feljebb terül el az 1899-ben 1,500.000 korona alaptőkével megindított "Első Délmagyarországi kalapgyár", mely 350 munkást foglalkoztat. Napi termelése 250 tuczat nyerskészítmény (kalapkúp) és 100 tuczat kalap. Tőszomszédságában van a Hungária nemezgyár, a tejcsarnok és a vajgyár.
A M. Á. V. vágányai alatt elvezető aluljárón át, árnyas ligetben álló - de most már felhagyott - polgári lövöldéhez s a Vörös Kereszt-egylet pavillonjához jutunk.
A Bega balparti rész
A Bega-csatorna balpartján van a Dunahájózási ügynökség, tágas raktáraival, mögötte a papírgyár, mely azonban már több év óta szünetel. Lejebb, a szeszgyárral szemközt találjuk az 1883-ban alapított Temesvári gyufagyárat, mely örvendetes virágzásnak indult. Legkedveltebb gyártmánya az "Emke" gyujtó. Mintegy 400 munkást foglalkoztat s nagyszerű mechanikai szerek birtokában van. Naponként 40 millió gyujtót, 250.000 dobozt és 90.000 papírhüvelyt készít s évenként átlag 500 vaggon fát, 12.000 kg papirt és 80.000 kg enyvet, burgonya- és gabonakeményítőt szokott feldolgozni.
A józsefvárosi gyártelepek megtekintése után a villanyos vasút nyomába térve, a józsefvárosi róm. kath. templomhoz jutunk, mely 1774-ben épült (az akkori külváros szélén) s ma már sem a hívek számarányának, sem a város külső kiképzésének nem felel meg. A hívek már új templom építésére készülnek. A templom mellett van a püspöki árvaház, mely Bonnaz Sándor püspök bőkezűségéből keletkezett 1876-ban. Évente 75-80 árvaleányt gondoznak benne. Az árvaházzal szemben hatalmas épületek tömege köti le figyelmünket. Ez a Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek józsefvárosi zárdája és anyaháza. Bonnaz Sándor püspök példátlan bőkezűségéből épült 1880-ban. A középső épület, melyet kupola díszít, az anyaház. Itt van a házi kápolna, az ujonczépület, az iroda, fogadóterem stb. A balszárny földszintjén vannak a tanítónő- és óvónőképző, az első emeleten pedig a zárdanövendékek lakó- és hálótermei. A Kossuth- és Bonnaz-utcza sarkán emelkedő épületben a népiskola és felsőbb leányiskola van elhelyezve. A Bonnaz-utcza sorában van a polgári iskola és a zárda szép, ízléses, karcsútornyos temploma. Az egész épülettömb négy utczára néző homlokzattal bír.
A Küttl-tér környéke
A józsefvárosi plebánia-templom mögött van a józsefvárosi új elemi fiúiskola. Itt kezdődik a szép, új palotákkal szegélyezett Scudier-tér, melyen a Józsefváros hetipiaczát szokták megtartani. Ha pedig a templomtól a Belváros felé haladunk, a csinosan parkirozott Küttl-térre érünk, melyet a Hunyadi-út választ el a József- tértől s melyen a városi nyugdíj-alapból 260,000 korona költséggel épült városi bérház áll, melyben elegáns kávéházat, vendéglőt és kellemes nyári kerti helyiséget találunk. Innen a Belváros felé vezető Hunyadi-úton, a palotáknak hatalmas, új sora köti le figyelmünket. A középületek közül kiemelendő a Délvidéki Kaszinó új kétemeletes (Töry Emil budapesti építésztől tervezett) palotája, modern kávéházi és kaszinói helyiségekkel. A legdíszesebb azonban kétségtelenül a Temes-begavölgyi vízszab. Társulat nagy tornyos palotája, a Hunyadi-híd előtt. Benne vannak elhelyezve az állami vízrajzi hivatalok, a kir. folyam- és kulturmérnökség. Baumhorn Lipót budapesti építész tervei szerint épült. A Temes-Bega szabályozási palota mellett homlokzatával a Bega-csatornára tekint a temesvári betegsegélyző pénztár díszes épülete.
A Ferenczváros keletkezése
A Ferenczváros Temesvár szab. kis. városhoz való átkebelezésével növelte keletkezése e város területét és szaporította annak lakosságát. Lelkes hangulat, feldíszített utczák és felállított diadalívek mellett történt 1910 jan. 1-én, melyről különben más helyen bővebben van szó, Mehala községek Temesvár városához való csatolása.
A Molnár-tér környéke
A Ferenczváros közepén a Molnár-téren áll a községháza, továbbá három felekezet, ú. m. a róm. kath., gör.-kel. román és a gör.-kel. szerb templom, az állami és felekezeti iskolákkal és az óvódával. E külvárosban egyébként más, nevezetesebb köz- vagy gyárépület nincsen.
A Ferenczváros külső telepei
Újabb területen épülő s így legrohamosabban fejlődő részei a józsefvárosi pályaudvar mögötti Anheuer-, Blaskovits- és Rónácz-telepek, mely utóbbi részen 176a már meglevő új állami népiskolán és községi óvódán kívül, új templom építését is tervezik.
E külvárosnak történelmileg nevezetes helye a temesvári gör.-kel. szerb püspöknek a Szegedi-úton, díszes angol kertben fekvő nyári laka, mely egykor a Temesi Bánság tartományi elnökének a nyaralója volt s még ma is látható mély kútja (basa-kút), mely még a török világból való.
A Rezsőföldi szőlők
Annak a szabályos körnek, melylyel a külvárosok a Belvárost körülveszik, éjszaki irányban kiegészítő része a Gyárváros és a Ferenczváros között elterülő és közigazgatásilag a Gyárvároshoz tartozó Rezső-szőlők nevű nyaraló-telep, melynek egy külváros arányaihoz mért tágas területén eddig 1000-nél több, nagyobbára gazdasággal és főleg szőlőműveléssel foglalkozó lakos lakik állandóan. Ez a városrész Temesvár nyaraló városnegyedének van predesztinálva. Eddig is számos temesvári jómódú polgárnak van itt kellemes nyárilaka.
Az új Temesvár
A mai Temesvár a város felszabadítása után keletkezett és még ma fennálló néhány épületet nem tekintve, teljesen új város, nagyvárosias jelleggel.
A város magva a Belváros. Mint a vér a szívből, úgy áramlik szét az élet a Belvárosból, nemcsak a külvárosokba, hanem a messze vidékre is, mert Temesvár egyházi, katonai, ipari, kereskedelmi, közlekedési, pénzügyi, tanügyi, szóval közgazdasági és szellemi tekintetben egyaránt, egy kiválóan kultivált, nagy és gazdag vidéknek alkotja középpontját.
A 200 év előtti török világbeli városból alig maradt itt valami, legfeljebb a kiválóbb épületek alapfalai. Széles, egyenes, egymást derékszögben metsző útvonalai, első tekintetre is elárulják, hogy az utczákat és tereket előbb kimérték, meghatározták és azután építettek.
A lakosság, terek, utczák, középületek száma
Temesvár lakosainak száma a legújabb népszámlálás szerint a jelenlevő katonasággal együtt 72.255 lélek, mely 5243 (köztük 4714 földszintes, 351 egyemeletes, 167 kétemeletes és 11 háromemeletes) házban, 19.349 lakásban, 30.520 lakószobában lakik.
Utcza és tér van összesen 288, ezekből 120 esik a Gyárkülvárosra, 49 az Erzsébetkülvárosra, 37 a Józsefkülvárosra és 32 a Belvárosra.
Egyházi, katonai és polgári főhivatalok
Iskolák
Temesvárott 116 középület van és ezeknek csaknem a fele: 54, a legkisebb terjedelmű Belvárosra esik. Itt van a csanádi róm. kath. és a temesvári gör.-kel. szerb püspök székhelye, a csanádi káptalan, szeminárium, két szerzetes rend, a róm. kath., g. n. e. szerb, az ág. ev. és izrael. lelkészségek. Itt van a VII. hadtest, a 34. gyaloghadosztály, a 67. gyalogdandár, a 29. és 61. gyalogezred, a 7. számú lovassági, a 7. számú tüzérdandár és 7. számú hadtest tüzérezred parancsnokság. Katonai czélokra összesen 21 épület szolgál s ezek közül 20 a Belvárosban van. Pozsony után Temesvárnak van a legnagyobb helyőrsége a vidéki városok között. A városban levő helyőrség 1910. évi hivatalos adatok szerint 4011 főt számlált. A Belvárosban van a legtöbb állami hivatal is, mint a kir. ítélőtábla, kir. főügyészség, törvényszék, kir. ügyészség, kincstári ügyészség, járásbíróság, posta- és távirda-igazgatóság, posta- és távirda-kezelő hivatal, posta- és távirda, pénzügyigazgatóság, adóhivatal, orsz. kataszteri felügyelőség, térképtár, államépítészeti hivatal, tanfelügyelőség. A legtöbb iskola is itt van, mint a kath. és áll. főgimnázium, áll. főreáliskola, áll. felsőbb leányiskola, városi felső kereskedelmi, polgári fiú- és leányiskolák, ipariskola, zeneiskola és népiskolák. Ugyancsak a Belvárosban van a vármegyeháza, a városháza, a színház, két kórház, nyolcz templom; itt vannak a legnagyobb üzletek, bankok és egyéb magánhivatalok, a lapok szerkesztőségei, a legnagyobb nyomdák, szállók és kavéházak.
A Temesvárott alkalmazott 520 állami, 78 megyei és 130 városi tisztviselőnek s a 200-nál több díjnoknak a legnagyobb része a Belvárosban hivataloskodik. Míg a Belváros a hivatalok, iskolák, katonaság és nagykereskedések székhelye, addig a külvárosokban vannak a gyárak, ipartelepek, kisebb üzletek, kereskedések és a pályaházak, valamint a külvárosokban laknak a legnagyobb számmal a tisztviselők és tanulók is. Reggeli 8 és délutáni 2 óra előtt valóságos népvándorlás indul meg a külvárosokból a Belváros felé és délben s este visszafelé.
Közlekedési eszközök
Ezt a nagyarányú személyforgalmat nagyrészben a városi villamos közúti vasút bonyolítja le, melyen 1910. évben 320.000 vonat átlag 50 férőhelylyel, összesen tehát 16,000.000 férőhelylyel közlekedett. Ezek közül az év folyamán tényleg csak 6,652.571 férőhelyet vettek igénybe az utasok, úgy hogy egy vonatra átlag 20 utas jutott. A személyszállítási összbevétel 698.402 kor. 43 fillér volt.

A Temes-Bega Vízszabályozási Társulat székháza.

Délvidéki kaszinó.

Gyárvárosi izr. templom.

A pályaudvar

Az erdélyi kaszárnya.

Cs. és kir. hadapródiskola.

Az új katonai élelmezési raktár.

Cs. és kir. hadbíróság.

Az új katonai anyagraktár.

A városi villamostelep vízerőművének külső képe.

Városi közvágóhíd.

Telbisz Károly dr. polgármester
183A villamos vasút üzemhossza 10.877 méter; ebből kettős vágányú 6.849 m., úgy hogy az egész vágányhosszúság 19.550 méter.
De az egyes külvárosok saját belső forgalmának élénksége is napról napra elevenebb. Az egyes városrészek is egyre bővülnek, szakadatlanul folyik a magánépítkezés és a város külsőségein újabb és újabb gyárak emelkednek.
Ipari vállalatok
Az ipari vállalatok alapítását egyébként, az állam iparfejlesztési politikája s a pénzintézetek helyes gazdasági érzéke mellett, hathatósan elősegíti a városi hatóság messzemenő erkölcsi és anyagi támogatása is, a mennyiben a város nemcsak kezdeményezőleg vesz részt a vállalatok alapításában, hanem ingyen telket, kedvezményes árú téglát, villamos erőt és több évi adómentességet nyújt a gyáralapító vállalkozóknak. Részben ez a magyarázata annak, hogy Temesvár az ország legelső ipari városai között foglal helyet, de ily arányú továbbfejlődésének egyéb biztosítékai is vannak, mint a minők a lakosság vállalkozó szelleme és ipari rátermettsége, az alacsony községi pótadó, olcsó és egészséges lakások, megfelelő vízi erő, a város kitűnő fekvése stb.
* * *
A városliget
A külvárosok és a Bélváros között étterülő földterület - a várerődítmények tartozékaként - hosszú ideig pusztán állott. Ez üresen állott területnek a Gyárváros előtt fekvő, a Bega-csatorna két ágától határolt részét, az ötvenes években gróf Coronini altábornagy, a szerb vajdaság kormányzója fásította be. Ekként keletkezett Temesvár első, mai napig is fennálló, szépen gondozott parkja, melyet a város 1910-ben - miután az ezen tájon részben befejezett városrendezés után a liget határvonalait véglegesen megállapíthatta - díszes kapukkal ellátott vasrácskerítéssel vett körül. A liget megteremtőjének, gróf Coronini-nak emlékét az ott felállított márvány-obeliszk örökíti meg.
A Scudier-liget
A vár és a Józsefváros között elterülő térség még a hetvenes évekig is pusztán és szabályozatlanul állott. Báró Scudier Antal táborszernagy, temesvári katonai parancsnok, ki a város közügyein nemcsak közlekedési és forgalmi, hanem szépítési tekintetben is sokat lendített, az addig puszta térséget katonáival kiegyengettette, befásíttatta s ekként azt városunk egyik legüdébb helyévé alakíttatta át. A város hálából ezt a parkot Scudier-ligetnek nevezte el s abban 1881-ben Scudier életnagyságú szobrát állíttatta fel.
A Ferencz József-liget
A fenntemlített két liget között, a Bega-folyó mentén elhúzódó hosszú területrészt, - miután azt előbb az 1891. évi országos ipari és mezőgazdasági kiállításra felhasználta, - maga a város alakította át ligetté. A Ferencz József-liget nagy kiterjedésű, angol rendszerű park, ekként összeköttetést nyervén a józsefvárosi Scudier- és a gyárvárosi Coronini-parkkal, valamint a Bega jobb partján végighúzódó vízi fasorral, az egyes városrészek közé közel két kilométernyi hosszúságban kellemes árnyat adó ligeteket ékelt, mi által a város párját ritkító szép jelleget nyert.
Az Erzsébet-liget
A város a mind szépészeti, mind közegészségügyi szempontból egyaránt fontos ligetének, ültetvényeknek és fasoroknak jó karban tartására kiváló gondot fordít. Ha a város szabályozási munkálatainak s ama nagymérvű külső átalakulásoknak - melyeken a város a legutóbbi évek alatt átment - itt-ott áldozatul is esik egy-egy kisebb parkrészlet, vagy egyéb ültetvény, a város vezetősége ezeket hatványozott mértékben pótolja. Így bold. emlékű Erzsébet királyné emlékére az Erzsébetkülvárosban is telepített csinos - nagyobbára fenyőfa-ültetvényű - ligetet, újabban pedig a Sporttelep környékének díszesebb ültetvényekkel való kiképzésén kívül, folyamattá tette a Bega balpart József- és Erzsébetvárosi részének és az Erzsébetvárosi Dózsatérnek parkirozását. Tervbe van véve ezenkívül egy terjedelmesebb népligetnek a telepítése, illetőleg a Vadászerdő egy részének népliget czéljaira való megszerzése is.
A fasorok
De alig nyer szabályozást valamely szélesebb utcza, vagy ha újabb utczák, utak keletkeznek, azoknak fasorokkal való ellátása a város első gondja. A városból - a szomszéd falvakba vezető utak minden irányban gyalogjárókkal és dús árnyékot nyujtó kettős fasorokkal vannak szegélyezve.
A parkok és ültetvények összes térfogata 250 ezer négyzetméter, míg a fasorok hossza meghaladja a 25 ezer métert. Fenntartásukra a város közönsége a lefolyt évben 43.510 kor. 31 fillért fordított, mely összegből a ligetek fenntartási költsége 25.714 kor. 35 fillér, a faiskoláé 5191 kor. 63 fillér, a fasoroké pedig 12.612 kor. 33 fillér volt.

« TERÜLET, ÉPÍTKEZÉS ÉS LAKÁSÜGY. KEZDŐLAP

Temesvár

Tartalomjegyzék

TEMESVÁR KÖZOKTATÁSÜGYE. Irta Bellai József városi tanácsos. »