« VASVÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE. Írta dr. Pataki Jenő KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

VASVÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSE. Az általános részt Németh József, az egyes birtokokra vonatkozó ismertetéseket Vende Aladár és ifj. dr. Reiszig Ede írta; az egészet átnézte herényi Gothard Sándor »

408VASVÁRMEGYE GYÓGYFÜRDŐI ÉS GYÓGYVIZEI.
Írta Pataki Jenő
TARCSA.
Tarcsa-fürdő.
A megye észak-nyugoti részén, csak nehány órányira a stájer határtól 347 méternyire a tenger színe felett fekszik, Tarcsa-fürdő, a hasonnevű kis falu közvetlen közelében, Felső Eör vasúti állomástól félórányira.
A fürdő mindig a gróf Batthyány-család birtokában volt. Egy Regensburgban 1621-ben megjelent "Scaturgio salutis, per Joannem Mühlbergerum" czímű könyv tartalmazza azt a szónoklatot, melyet egy hernalsi evang. lelkész a gyimótfalvi kastélyban a fürdő ünnepélyes megnyitása alkalmával 1620-ban tartott. Ez év tekinthető tehát a fürdő keletkezési idejének, a mikor a felbugyogó források által táplált tó kúttá alakíttatott át.

TARCSA FÜRDŐ. - A KAROLINA-VILLA. Klösz György felvétele.
1621-ben, midőn a fürdőt ünnepélyesen megnyitották, mindössze az 409ú. n. ó-kastély és nehány fakunyhó állott a már szintén lerombolt ú. n. "hosszú-ház" helyén. 1796-ban már több épület emelkedett, köztük egy vendéglő, és környékük parkká alakíttatott át. Ekkor kezdett a fürdő virágzásnak indulni és ez évben volt először fürdőorvosa is. 1830 körüli években az akkori tulajdonos gróf Batthyány Kázmér a fürdőt bérbe adta. A bérlő sok költséggel jó karba helyezte, gondos ápolás alá vette úgy, hogy ekkor messze földről is tömegesen látogatták. Ez az idő volt Tarcsa fénykora. Ez időtől fogva folyvást hanyatlott és a pusztulás és elhagyottság képét mutatta, míg a rohamos hanyatlásnak a 60-as években uj tulajdonosa, gróf Batthyány Ferencz útját nem állta.
Tarcsa egészen uj fürdővé alakíttatott át ekkor; felépült az uj kastély, a kis kastély, a svájczi ház és a fürdőház.
1890-ben a fürdőt vizvezetékkel és csatornázással látták el, a fürdőket gőzfütésre rendezték be s az ujonnan épült fürdőházban a vaslápfürdők is alkalmazásba hozattak. Ez évben épült még egy vendéglő és egy nyaraló. Ugyanekkor furatott a "Ferencz-forrás".

A MÁRIA-VILLA TARCSÁN. Klösz György felvétele.
1895-ben tüntek el a régi Tarcsának még fenmaradt emlékei: az u. n. "hosszú-ház" és az "ó-kastély" s épült helyettük egy emeletes és minden kényelemmel ellátott lakóház, uj étterem és fedett sétány s az egész fürdőt villamos világítással látták el.
Ez Tarcsának mai képe. Festőien szép, középnagyságú hegyektől környezett völgyben, modern berendezésű, kényelmes lakóházakkal, tetszetős külsejű villákkal, parkokkal, pezsgő élettel. Tarcsa női fürdő. Éghajlata enyhe, levegője egészséges.
Dr. Thomas Lajos volt fürdőorvosnak az 1885-ik évi meteorológiai feljegyzései szerint a havi középszám volt:
LéghőmérsékViszonylagos
légnedvesség
Ózon
Májusban11·6° C.83%5.9 fok
Juniusban18·0° C.71%6·1 fok
Juliusban19·8° C.68%6·2 fok
Augusztusban17·0° C.79%6·0 fok
Szeptemberben14·4° C.82%5·2 fok
Tarcsa gyógyvizeit sokszor és sokan vegyelemezték; legutóbb 1892-ben dr. Lengyel Béla budapesti egy. tnr. Az ő vegyelemzése szerint 1 kilogramm víz tartalmaz:
Károly-forrásFerencz-forrásMiksa pezsgő-forrás
410Natrium chlorid (Na Cl.)0·53140·09790·5762
Natrium jodid (Na J)0·0002nyomok0·0002
Natrium sulphát (Na2 SO4)0·52900·11790·6761
Kalium sulphát K2 SO40·08590·01770·0941
Natrium borat Na Bo20·07200·01100·0728
Calcium phosphat Ca3 (PO4)20·0005nyomok0·0017
Natrium hydrocarbonat Na HCO30·31170·16801·2713
Lithium hydrocarbonat Li HCO30·0116nyomok0·0058
Calcium hydrocarbonat Ca (HCO3)20·87660·75971·6498
Magnesium hydrocarbonat Mg (HCO3)20·74470·42810·8424
Vas hydrocarbonat Fe (HCO3)20·02110·07270·0302
Mangan hydrocarbonat Mn (HCO3)20·0031nyomok0·0014
Aluminium hydroxid Al2 (OH)60·0029nyomok0·0029
Kovasav H3 Si O20·07000·05830·0737
Összesen5·26071·73135·2986
Szabad szénsav CO22·45411·74192·3483
Szabad szénsav köbcentiméterben12488841194
Hőfok11·7 C.010·9 C.12·0 C.
Ezek szerint a Károly-forrás a szénsavdús sós savanyú vizek közé tartozik, a Ferencz-forrás szénsavdús vasas, míg a Miksa-forrás a glaubersós szénsavas vasas vizek közé sorolandó. E három forrás vizét használják ivókurára.
A többi öt forrás vize részint sós savanyú és sulfatos (régi Miksa-forrás), részint földes savanyú (a két Bassin-forrás), részint vasas vizek (Réi-forrás és Gábor-forrás).
A fürdőt szükvérűségnél, gyomor-bélhurutnál, aranyérnél, idegbántalmaknál, női bajoknál s a légző szervek hurutjánál használják s különösen az utolsó években igen erősen látogatják. Míg 1875-ben összesen 461 volt az állandó vendégek száma, 1885-ben 449, 1895-ben már 1016.
A fürdő jelenlegi orvosa és igazgatója dr. Rhorer Aladár nőorvos.

TARCSA FÜRDŐ. - A KÁROLY-FORRÁS. Klösz György felvétele.
SÓSKÚT.
Sóskút.
Bájos és földtani tekintetben is érdekes kis völgyben fekszik Sóskút, Német-Ujvártól 5·2 kilométernyire, közel a stájer határhoz. Vasuti állomása a 16 kilométernyire fekvő Szt.-Gotthárd. A források közelében talált római régiségek arra engednek következtetni, hogy a forrásokat már a rómaiak is ismerték és használták. Körülbelül 100 év előtt lettek újra figyelmessé e források gyógyerejére és ez idő óta használtatnak részint ivó-, részint fürdőgyógymódra.
1825-ben Mittermayer gyógyszerész vegyelemezte az egyik forrás vizét és felhivta arra Festetich grófnő, akkori tulajdonosnak figyelmét, mint oly vízre, mely megérdemli a gondozást. A tulajdonos grófnő ekkor építtetett egy fürdőházat és nehány lakást fürdővendégek számára.

SZÉCHENYI-KÚT (PETÁNCZ). Bellosits Bálint rajza.
411A fürdőnek három forrása van, melyek közül csak az egyik, a Mariskaforrás használtatik ivásra; a római, vagy Imre-forrás a fürdőket látja el.
Ujabban 1884-ben dr. Godeffroy bécsi tanár vegyelemezte a forrásokat.
A Mariska-forrás vizének hőmérséke 11·0° C., fajsúlya 1·0036. A szilárd alkatrészek mennyisége 4·6219, szabadszénsav 1·3398 gramm egy literben. Legfőbb alkatrészei: kétszer szénsavas mész 0·8813, kétszer szénsavas magnesium 0·3968, kétszer szénsavas natrium 2·0451, kétszer szénsavas vasoxydul 0·0289, konyhasó 1·1750, kovasav 0·0310.
Ezen vegyelemzés szerint Sóskut az égvényes sósvizekhez tartozik.
A víz, mint ivóvíz, igen tiszta, kellemes és üditő. A fürdő igen alkalmas azoknak, a kik a zavartalan csendet szeretik.
SZÉCHENYI-KÚT.
Széchenyi-kút.
Az ország határán, a Mura folyó partján fakad a petánczi savanyúvíz 190 m. magasságban. Csak 15 év óta van forgalomban és elterjedt nem csak a közeli megyékben, de a külföldön is. A Dunántúlnak kedvelt savanyúvize; de sokat visznek ki Stíriába Alsó-Ausztriába, Karintiába, Isztriába és Olaszországba.
A vizet kizárólag a 40 méter mély Széchenyi-kút szolgáltatja és évenként mintegy 1.000,000 palaczk kerül töltés alá. A víz hőfoka 9° C. A vizet dr. Weil Hugó Bécsben 1882-ben vegyelemezte. Szerinte egy liter tartalma:
gramm
Kétszer szénsavas natrium4·8812
Kétszer szénsavas mész1·0605
Kétszer szénsavas magnesium     0·4028
Kétszer szénsavas lithium0·0349
Konyhasó0·7281
Kénsavas natrium0·1145
Kovasav0·0818
Összesen7·3038
Szabad szénsav3·2128
A petánczi Széchenyi-kút vize az égvényes savanyú vizek közé tartozik, sőt nagyobb mennyiségű chlornatrium (konyhasó) tartalmánál fogva megközelíti az égvényes sós vizeket.

SÓSKÚT. Ebenspanger Emil rajza.

« VASVÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE. Írta dr. Pataki Jenő KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

VASVÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSE. Az általános részt Németh József, az egyes birtokokra vonatkozó ismertetéseket Vende Aladár és ifj. dr. Reiszig Ede írta; az egészet átnézte herényi Gothard Sándor »