« VASVÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Írta Vende Aladár. ... E fejezetet átnézte dr. Károlyi Antal alispán. KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

KŐSZEG. Írta Wittinger Antal, átnézte Tipka Ferencz, Kőszeg sz. kir. város polgármestere és dr. Thierring Gusztáv, a főv. statisztikai hivatal aligazgatója. »

117SZOMBATHELY.
Ismerteti dr. Kárpáti Kelemen, átnézte dr. Sziklay János
és Éhen Gyula, Szombathely város polgármestere
Nagyítható kép
Szombathely látképe. Saját felvételünk.

SZOMBATHELY. (Fejkép) Háry Gyula rajza
SZOMBATHELY minden régisége daczára századunk utolsó évtizedeinek szülötte. Húsz ezerre tehető lakosságával, modern berendezésével, izlésesen épűlt palotáival, imponáló középületeivel, hazánk leginkább haladó városainak egyike; székhelye a vármegyének, a püspökségnek, kis koloniája a különféle hivatalbeli tisztviselőknek, tekintélyes vasúti góczpont, mely élteti iparát, fejleszti kereskedelmét, ápolja a kulturát, társadalma élénk: szóval birtokában van mindama kellékeknek, melyek egy modern várostól megkivánhatók.
Fekvése.
Földrajzi helyzete: 47°14' északi szélesség, 34 °17' nyugati hosszúság; emelkedése a tenger szine felett: 223·3 méter; 5306 k. hold és 218 négyszög ölnyi határát északról Olad, Kámon, Herény, Söpte és Zonath; keletről Zonath; délről Vép, Szőlős, Uj-Perint; nyugatról Nárai és Olad községek veszik körül.
Magát a várost észak-déli irányban két, szinte párhuzamosan haladó patak szeli át: az oladi és kámoni határból előre törtető Perint, melyet termékenyítő tavaszi kiöntései miatt hajdan Aranyos vizének neveztek, és a Gyöngyös, a régi Siboris, meg a kámoni határban lép a városba és mesterséges medrében Szőlős felé veszi útját. Sík területét nyugatra domblánczolat koszorúzza, mely nagyobb fensíkot alkotva, erdőborított talajon nyugat felé húzódik.
Hun uralom. Góthok, longobardok és avarok.
A várost, mely négy századon át tündökölt a római nagyság fényében, a hatalmas római birodalom bukásával csapás csapás után érte és a római uralom letüntével egész 900-ig jóformán nem volt egyéb szomorú romhalmaznál. Attila húnjai 445. körül a jól megerősített Sabariát bevették és kifosztották. Polgárai nagyobb részben Italiába menekültek, hátrahagyott 118vagyonuk pedig a martalócz húnok, majd meg alig 10 év mulva, 455-ben a Theodemir vezérlete alatt vándorló keleti góthok birtokába jutott. A góthok pusztításával majdnem egyidőben borzasztó földrengés érte Sabariát, amely végleg megsemmisitette a klasszikus idők még fenmaradt emlékeit. A góthok rövid uralmára a longobardoké, majd az avaroké következett; az évekig elhúzódott franc-avar hadjárat végeztével együtt a frankok hatalmába került és Eginhard szerint maga Nagy Károly is megfordult a városban, midőn bajorországi téli szállására indult.
Magyar uralom.
870 körül Arnulf frank király Szabariát Ditmár salzburgi érseknek adományozta s a salzburgi érsekség joghatósága alatt állt a város még akkor is, midőn 900. táján hódító őseink e területet birtokukba vették; de 1009-ben, midőn szent István a győri püspökséget felállította, Szombathelyt is, mint egyházi birtokot, ezen püspökségnek adományozta, véget vetvén ilymódon a salzburgi érsekség egyházi jogható-ságának is.
Sok megpróbáltatás érte Szombathelyt a III. Henrik császár és Aba Samu között folyt harczok idején, de még többet szenvedett az 1242-iki tatárjárás alatt, midőn, amint Bonfin a tatárjárás leirásában említi, a tatárok teljesen lerombolták. E pusztulás emlékét őrzi a hegy felett elterűlő erdőség azon része, melyet a nép vermes erdőnek nevezett el ama hagyomány után, hogy a szombathelyiek a tatárpusztítás alkalmával ezen erdőbe menekültek és itt földalatti vermekben rejtegették magukat.

SZOMBATHELY RÉGI KÉPE. A szombathelyi premontr. gimnáziumban levő eredeti után
Emlékezetes hely volt Szombathely városa a Cilleyek és I. Ulászló között kitört villongások idején. Cilley serege itt verte tönkre Ulászló hadát és az ellenséges felek hosszas alkudozás után itt kötötték meg a békét 1441-ben.
Alig fél század multán ismét nagy nyugtalanságot élt át a város, melynek falait Frigyes császár fiának, Miksának hadai szorongatták. Tamás győri püspök várőrsége visszaverte ugyan az ostromló német sereget, de arra már nem volt elég ereje, hogy a rövid idő mulva megszaporodott ellenséggel megküzdjön és igy Szombathely 1490-ben Miksa birtokába került.
A következő 1491-ki pozsonyi szerződés, melynek pontjai között Szombathely a maig is használatos német Steinamanger néven is említtetik, a várost visszaadta II. Ulászlónak.
Szombathely, a győri püspökség alatt.
Azóta, hogy szt. István a győri püspökséget felállitotta, Szombathely a győri püspökök birtoka volt, akik közül többen gyakrabban megfordúltak sánczczal körített szombathelyi várukban, érintkeztek a város lakóival, megismerték viszonyait és számos jelét adták alattvaló hiveik iránt való gondosságuknak.
119Bár a győri püspökök különféle előjogokat élveztek, melyet a püspökök, mint főkegyurak és a városi lakosok, mint alattvalók között bizonyos mérvü alárendeltséget eredményeztek, a szombathelyiek még sem voltak jobbágyak és a püspökök is, valahányszor velük érintkeztek, mindenkor a megtisztelő polgáraink megszólítást használták.
Goszthon János győri püspök 1525-ben kiadott szabadalomlevelében Szombathelyt az ország kulcsának és kapujának nevezi, nyilván azért, mivel Kőszeg és a szomszédos községek az említett pozsonyi szerződés értelmében még mindig Ausztriához tartoztak.
Szabadalmai.
Mint privilegizált város többféle szabadalommal és kiváltsággal birt, melyeket a püspökök és királyok ismételve megujitottak és gyarapítottak. A dézsmafizetést rendszerint pénzben rótták le, szabad bormérésük volt, saját kebelükből választott előljáróság vezetése alatt, igazgatták a város ügyét, a városbiró a polgári ügyekben önállóan biráskodott, de a bünügyi biráskodást a várparancsnok végezte. Szabadalmaikat sokszor fenyegette veszély, különösen a mohácsi vész után, midőn Szombathely és a győri püspökség egyéb javait a Ferdinándhoz szitó Bakich Pál huszár-főkapitány saját számára lefoglalta. E veszélyt is elháritotta II. Ferdinánd kegye, ki régi szabadalmaikat megerősitvén, jogaikat visszaadta.
Vasvári káptalan átköltözése.
A város fejlődésére jelentős befolyással volt az a körülmény, hogy az 1578-iki pozsonyi országgyűlés határozata alapján a győri egyházmegye második káptalanja, a vasvári káptalan, a levéltárral együtt a töröktől szorongatott Vasvárról Szombathelyre helyeztetett át. A káptalan átköltözése alkalmat szolgáltatott arra, hogy a vár körül puszta tereken épületek emelkedtek, uj erőre kapott az iskola, mely Markus jezsuita igazgatása alatt a XVI. század végén virágzó állapotban volt.
Kurner uralom.
De a város békés fejlődése nem tartott sokáig. Némethy Gergely, Bocskay egyik vezére, 1605-ben több ezerre menő seregével megrohanta Szombathelyt, azt a várral együtt bevette. A város polgárai a vész közeledtének hírére menekültek, értékesebb tárgyaikat elrejtették, a városi levéltár iratait és a város szabadalmi okmányait a nagyobb biztosságot igérő német-ujvári várban helyezték el. De óvatosságuknak nem lett meg az óhajtott eredménye, mert egy véletlenül támadt tüzveszély a németujvári várnak épen azon épületét hamvasztotta el, melyben a városi levéltárát elhelyezték s így a város összes iratai, szabadalmi okmányai a lángok martalékává lettek. Némethy Gergely szombathelyi sikere után a sümegi várat vette ostrom alá, de a várat védő császári hadak előtt kénytelen volt visszavonulni szombathelyi szállására. Szombathelyen a pápa olasz zsoldosaival elegyedett harczba s miután azokat visszaverte, hadával Kőszeg alá vonult.
De a hajduvezért nemsokára elhagyta a hadi szerencse; a Dráva mentén a császári hadak részéről érzékeny vereséget szenvedett és az egész dunántuli rész ismét a császáriak hatalmába került. A Bocskay-hajduk levonulásának hirére a szombathelyi polgárok is visszatértek városukba, összegyűjtögették elrejtett vagyonukat, felépítették, kijavitották megrongált házaikat és uj szabadalmi okmányt kértek Napragy Demeter győri püspöktől. Ez a szabadalmi-levél jelenleg a városi levéltár legrégibb okmánya; valamint hogy a legrégibb városi jegyzőkönyv is csak az 1606-ból való. Az ezen évből kelt jegyzőkönyvek mind magyarul szerkesztvék. Szerkesztőjük a városi nótárius volt, kit a XVII. században közönségesen csak diák néven neveztek.
A Bocskay-felkelés után Bethlen Gábor dunántuli hadjárata, majd meg a törököktől való rémület tartotta izgatottságban a város lakóit, akikre később sok terhet rótt a II. Rákóczy Ferencznek 1703-1711. tartott felkelése. E nyolcz év alatt állandó nyugtalanságban élt a város. Majd a kuruczok, majd meg a labanczok tartották megszállva s mindegyik félnek köteles volt élelmiszert adni, ajándékokkal kedveskedni és hadisarczot fizetni.
120De a polgárság szive azért állandóan a kuruczokhoz huzott és minden alkalmat megragadott, hogy Rákóczy iránt való hűségének kifejezést adjon. 1703-ban 5, a következő 1704. évben Károlyi Sándor felhivására 36 hajdut állított ki és kijelentette, hogy ha 36 hajdu nem elégséges, kész többet is állítani; jelentékeny mennyiségü zabot, szénát, kenyeret és több vágómarhát szállított a kuruczok táborába, 200 pár csizmát küldött Ocskay László kapitány csapatainak, Forgách Simon generálisnak pedig 32 forintos kocsit ajándékozott. Mindezt alig két hónap alatt és egész lelkesedéssel, de annál siránkozóbb hangon szólnak azon jegyzőkönyvi adatok, melyek az át-átvonuló császári tábornokok zsarolásainak emlékét őrzik.
Szombathely a császári hadak birtokában volt 1704 augusztustól 1705 novemberig, a midőn Bottyán Heiszler tábornokot Szt.-Gotthárdnál meggyőzvén, Pálffyt Szombathelyről megszalasztván, az év végére a dunántúli részeket Rákóczynak visszaszerezte. A város a következő 1706. év elején ismét a németek hatalmába került, az év végén azonban ujra a kuruczok lettek urak a területén. Andrássy Pál és Bezerédy Imre kuruczvezérek Szombathelyen szálltak táborba; a következő 1707. év elején maga Bottyán is megtelepült Szombathelyen, melynek lakói igaz örömmel fogadták, mint oly férfiut, ki a nép jogainak és javainak védelmére saját serege körében is üdvös fegyelmet gyakorolt. Bottyán alig két havi itt időzése után Pápára tette át főhadiszállását. Távozása után Rabutin vonult be Szombathelyre és azt Nehem parancsnoksága alatt főhadiszállássá tette. De nem maradhatott sokáig. Junius havában Bottyánnak seregei elől menekülnie kellett és hadaival Sopron felé vette utját. A császáriak pusztitásait megboszulandó, Bottyán felkelésre szólitotta fel a vidék nemességét és a közeli városok polgárait és a gyülekezés helyéül Szombathelyt tüzte ki.
Ezen felhivásra augusztus hó derekán mintegy 7000 fegyveres gyűlt össze Szombathelyen, a kikkel gyújtva és pusztítva Ausztriába tört, nagy rémületet keltvén mindenütt, különösen pedig a csendes vérű stájerek között, akik még napjainkban is borzalommal ejtik ki a kurucz nevet. Bottyán szeptember első napjaiban ismét bevonult Szombathelyre és a várost, a sebesültek és betegek menedékhelyét, különös ótalma alá vette. A bosszút bosszú követte. Bottyán ausztriai zavargásai hirére Stahremberg egész haderejével támadott Bottyánra, a ki a túlnyomó ellenség elől menekülvén, Stahremberg Szombathelyt elfoglalta és feldúlta.
A kuruczok szerencséje egyre hanyatlott és sem Eszterházy Antal, sem a gyászos véget ért vasmegyei Balogh Ádám nem állhatott többé ellen a német hadaknak, melyek 1710 augusztusában már kizárólagos uraivá lettek a dunántulnak.
1710. évi pestis.
Alig ért véget a kuruczok és labanczok küzdelme, melynek folyamán a szombathelyi polgárok majd mindenökből kipusztultak, a midőn 1710. junius havában egy még irtózatosabb ellenség ütött tanyát a város falai között: a pestis vagy fekete halál, mely a következő év február végéig több mint 2000 lélektől fosztotta meg a sokat sanyargatott várost. A néptelenné lett város javai gazdátlanul, parlagon hevertek; a birtok értékét nagyon csökkentette a munkáskéz hiánya.
Az előnyös birtokszerzés nagy hatással volt főleg a közelvidék lakóira, a kik Szombathelyre költöztek, itt birtokot szereztek és letelepedtek. A beköltözött új letelepülők nagyobb részét a németajku Kőszeg, Rohoncz és Pinkafő környékéről való iparosok alkották, a kiknek száma meglehetős nagy lehetett, mivel az eddig tősgyökeres magyar város hirtelen német jelleget öltött. Ekkor keletkezett a külömbség a német és magyar mesteremberek, a német és magyar purgerek között; ez időtől fogva szaporodtak el a különféle német vezetéknevek, melyeknek nyomát is alig találhatni a régibb keletü jegyzőkönyvekben. De a nyelvben és szokásokban megnyilatkozó külömbség nem emelt választófalat a régi és új polgárok közé s a németajkú letelepülők csakhamar magukévá tették új otthonuk tradiczióit.
Gimnázium.
Az idő lassankint behegesztette a hosszan sajgó sebeket és az új erőre 121vergődött polgárság biztos számítással tört előre a haladás utján. Kezdeményezésére a Zichy Ferencz győri püspök áldozatkészségéből 1772-ben megnyíltak a gimnázium kapui, első hirdetői annak a czivilizácziónak, mely az ósdi felfogást és a maradiságot száműzte és az új eszmék hatása alatt tért engedett az okos haladásnak.
Nagyítható kép
SZOMBATHELY REND. TANÁCSU VÁROS TÉRKÉPE. Rajzolta Kogutovicz Manó.
Szombathely püspökség.
A város fejlődésére rendkivüli hatással volt Mária Terézia királynő ama ténye, hogy 1777-ben Szombathelyt az új szombathelyi egyházmegye székhelyévé tette és hogy a püspöki székre oly férfiut szemelt ki, a kinek bölcsessége, nemes szivjósága, és példátlan áldozatkészsége halhatatlan nevet szerzett.
Szily János.
Felsőszopori Szily János volt e férfiú, a szombathelyi egyházmegye első püspöke, a ki szorgos főpásztori gondjai mellett arra is talált időt és alkalmat, hogy székvárosát fejleszsze és emelje.
Lerontatta a régi vár bástyáit, a várterület helyén felépíttette ízléses palotáját és a legvégső önmegtagadásig menő áldozatkészséggel, apostoli buzgalommal megvetette alapját annak a nagyszabású székesegyháznak, mely nagyszerűségével, keresetlen szépségével nemcsak Szombathelynek, de az egész országnak is egyik ékessége.
Ernyedetlen munkakedvét nem voltak képesek felemészteni az új egyházmegye szervezésével járó fáradalmak és, mintha csak belelátott volna a távol jövőbe, mintha csak sejtette volna, hogy a korabeli kis Szombathelyre, mely alig számlált 3000 lakost, szebb jövő vár, tanácsaival és anyagi áldozatokkal iparkodott e jövő útjait egyengetni.
A város ujjászületése elválaszthatatlan az ő emlékezetétől.
Bölcseleti iskola.
1793-ban, ugyancsak a nagy püspök sürgetésére, megnyílt a két évfolyamú bölcseleti iskola, mely egy nagy vidék művelt ifjuságát hozta a városba.
Francziák.
Ezen közben érték a várost a francziák zaklatásai és a szövetséges csapatok szakadatlan átvonúlásai, melyek éveken keresztűl izgatottságban tartották a lakosságot, felemésztették élelmiszereit, elsarczolták pénzét s már-már végső szükségre juttatták, midőn a Napoleon és Ausztria között létre jött béke a kedélyeket lecsillapította, sőt nagyon megörvendeztette, mert végre megszabadúlhattak a franczia katonaságtól, mely 110 napig tartotta megszállva a várost, sok kárt és még több réműletet okozván.
1817. évi tűzvész. 1831. évi kolera.
A francziák okozta bajokból még fel sem ocsúdott a polgárság, midőn 1817. tavaszán újabb és rettenetesebb csapást kellett átélnie. Borzasztó tűzvész támadt, melynek a város kétharmadrésze áldozatúl esett. A lakosság fele hajléktalanná lett, és hosszú időbe kerűlt, míg magát összeszedhette. 1831-ben ismét a kolera hozott csapást a városra.
1848-49.
1848. márczius 17-én a városház szorongásig megtelt tanácskozó termében nagy lelkesedéssel fogadták Horváth Boldizsárnak, a vármegye akkori főjegyzőjének, a szabadság alapján életbeléptetendő uj intézményekre vonatkozó 16 pontban megalkotott peticzióját, mely az ugyanazon napon tartott megyei közgyűlésen is elfogadtatván, pártolás végett az ország összes törvényhatóságainak megküldetett.
A márcziusi események hatása városszerte nagy lelkesedést keltett. A polgárság egy szívvel-lélekkel állott a közérdek szolgálatába. Ujjá alakította a városi önkormányzatot, egyre szaporította a nemzetőrök csapatát és mikor a felhők a szemhatáron megjelentek, messzemenő áldozatokat hozott; honvédeket toboroztatott, és ellátta azokat fegyverrel, ruhával és pénzzel.
Mindez ideig a várost megkímélte a háborúval járó félelem; de október 10-én aggodalom szállta meg a lakosságot, midőn a polgármester a nevezett napon a közgyűlésnek tudtára adta, hogy Teodorovics horvát tábornok jelentékeny seregével átlépte a megye határát.
A ki csak tehette, elrejtette értékesebb tárgyait, a gazdák az erdőbe hajtották marháikat, a városi előljáróság pedig a pénztárak és a puskaporos 122toronyban levő puskapor-készlet biztos helyre való szállítására tett intézkedéseket. És, hogy a város a hirtelen meglepetésektől megóvassék, vagyis, hogy a város közönsége az ellenség közeledéséről hiteles értesítést nyerhessen, a kőszegi és csepregi utakon a város rendkivüli közgyűlése megbízásából futárokúl kiküldettek: Simon Vincze premontrei tanár és Nedvig Ferencz városi képviselő.
A nemzetőrök és a felkelők folyton a távolban tartózkodtak, de fegyvereiket nem kellett használniok, mivel a horvátok, a város lakóinak nem csekély örömére, a várost még csak nem is érintették. Ugyanezen időben több, mint 900 horvát fogoly, kik szekerekkel, lovaikkal együtt a Dráva mellett a nemzetőrök kezébe kerűltek, tartózkodott a városban. Két heti itt tartózkodásuk után, mely alatt nagyobb részt a gimnázium és liceum termeiben voltak elszállásolva, erős nemzetőr-fedezet alatt Pápára kisértettek. Deczember 10-én zsúfolásig megtelt a székesegyház. Távol vidékekről is eljöttek, hogy résztvehessenek a 44. honvéd-zászlóalj zászlószentelésének ünnepén. A felavatás előtt az ünnepélyes misét maga Balassa Gábor megyés püspök mondotta.
Deczember 28-án reggel 9 óra tájban osztrák csapatok özönlötték el a várost. Parancsnokuk Althann gróf cs. kir. alezredes maga elé hívatta a polgármestert és városbírót és kijelentvén előttük, hogy a várost katonai parancsnoksága alá vette, felhívta őket a császár és az általa ide rendelt katonai parancsnokság iránt való feltétlen engedelmességre; egyúttal eléjök tette a hódolati iratot, melynek rögtön való aláirását oly kijelentéssel követelte, hogy vonakodás esetén a várost ostromállapotba helyezi. A polgármester a városbíró a város közönségének tudtán kívűl az aláirást teljesíteni nem akarván, egy órai halasztást kértek. Ez alatt egybegyűltek a tanácsosok, képviselők és számos polgár, akik a hódolóirat felolvasása után elhatározták, hogy nagyobb veszélyek elkerűlése végett a parancsnok óhaját teljesítik.
A hódoló felirat aláirását követő napon Althann felszólította a várost, hogy a nemzetiszínű jelvények mindenünnen levétessenek és helyeikre fekete-sárga zászló tűzessék ki. Az előljáróság engedelmeskedett és sebbel-lobbal készítette a fekete-sárga zászlókat, melyek még aznap felkerűltek a székesegyház tornyára és a középületekre.
Alig foganatosították a rendeleteket, máris minden ház meg volt rakva osztrák katonasággal. Egész csapatok jártak házról-házra, feltörték a lakásokat és elszedték a fegyvereket és, hogy az ellenállást csirájában elfojtsák, kihirdettetett a parancsnokság rendelete, melynek értelmében a legcsekélyebb zavar okozója rögtönitélő bíróság elé fog állíttatni.
Igy köszöntött be az újév, melynek első, január 4-én tartott tanácsülésén felolvastatott Rohonczi Ignácz császári biztos rendelete, mely szerint a városi tanács eddigi joghatósága továbbra is fennmarad, de a közgyűlés beszüntettetik és a közgyűlés elé tartozó ügyek ezentúl a biztos részéről kinevezendő képviselők jelenlétében szintén a tanács előtt tárgyaltatnak. A város önkormányzata ettől fogva teljesen átalakúlt; az előljáróság, bízván a magyar seregek szerencséjében, elodázta lemondását és meghajolt az önkény hatalma előtt, mely erőszakos rendeleteivel vérig zaklatta a dölyfös osztrák katonaság őrizete alá helyezett polgárságot.
A horvát foglyoknak október 12-én Kőszegen történt meggyilkolása, melyben a megyei felkelők kaszákkal felfegyverzett soraiban állitólag szombathelyiek is részt vettek, nem maradt megboszúlatlanúl és a Vasmegyére kivetett 100,000 frt bűndíj egy jelentékeny része a városra rovatott ki, de a büntetés Balassa püspök közbenjárására, miután beigazolta, hogy Szombathely lakói a mészárlásban teljesen ártatlanok voltak, elengedtetett.
Márczius havában a katonaság elhagyta a várost, de ápril havában ismét nagyobb csapatok érkeztek és a liceum és gimnázium termeiben helyezkedtek el. Ettől az időtől fogva október haváig alig múlt el hét, hogy kisebb-nagyobb osztrák csapatok és ezredek ne vonúltak volna át a városon, mely kellő épület hiányában az úgynevezett városréten épitett sátorokban adott nekik szállást.
Egy juniusi éjjel nádorhuszárok lovagoltak végig a városon és anélkül, 123hogy a csekély számú császári őrség észrevette volna őket, kiürítették a megyei pénztárt, elvitték egy császári tiszt fegyverét és tovább állottak, útközben, Hegyfaluban elfogván az osztrákok élelmiszer-szállitó szekereit is.

Szombathely a század közepén. Az orsz. képtárban lévő eredeti után.
Míg a város a katonák kiszolgálásával volt elfoglalva, egyre kedvezőtlenebb hirek érkeztek a csaták tereiről. Elérkezett végre a világosi fegyverletétel, az ellenség kezébe kerűlt Komárom és elsötétült a magyar szabadság ege.

SZOMBATHELY. - A HORVÁTH BOLDIZSÁR-TÉR. B. Kiss Zoltán felvétele.
Bach-korszak.
A világosi fegyverletétel után Szombathely is néma gyászban kesergett az idegen hatalom igája alatt, mely önállóságától megfosztotta, önkormányzatát megsemmisítette, sőt még a honfiúi sóhajt is elfojtotta.
A városházán a német szó járta, kérlelhetetlen beamterek nyomták a békés polgárokat, vizsla zsandárok kémlelték a sajgó szíveket, melyek egy évtizednél hosszabb időn keresztűl epedtek hasztalanúl az elvesztett szabadság után.
E közben a nemzet a forradalmi politika útjáról a békés egyezkedés terére lépett és a kimerült osztrák hatalom hosszas vonakodás után, végre is elfogadta a békejobbot.
I. Ferencz József kibocsátotta az októberi diplomát és ebben, bizonyos korlátozással ugyan, visszaadta az ország régi alkotmányát. Ez esemény híre örömre hangolta a város lakosságát. Ujra divattá lett a magyar ruha, atillába öltözött kokárdás emberek hirdették a régóta nélkülözött szabadságot. A megyeház oromzatáról lehullott a kétfejü sas, mely 1849-ben kerűlt oda s az 1861. október 25-én tartott tanácsgyűlés lelkesedéssel üdvözölte az új korszak hajnalát és intézkedéseket tett a községi szervezet megváltoztatására.
De alig esett túl a kezdet nehézségein, keserű csalódásra ébred a nemzet. Az 1862. ápril 3-án tartott tanácsgyülésen már ismét a korábbi szomorú képpel találkozunk. A főispáni helytartó önkényes beavatkozásai a megváltoztatott rendszer nehézségeit csak szaporították, rendeletei pedig érzelmeiben sértegették a polgárságot. Elkobzás várt a magyar emigráczió vezetőinek arczképeire és számtalan ily képekkel díszített melltű és gyűrű került a zsandárok kezeibe.
Az 1866. év háborús mozgalmai szintén befolyásolták a városi közhangulatot. A hadkiegészítő parancsnokság ismételt megkeresésére a város 13 önkéntest toboroztatott. Minden önkéntes fejenkint 30 frt foglalót, az elindúlásig napi 1 frtot és rendes élelmezést kapott; mindez 761 frttal terhelte meg a város pénztárát.
Alig, hogy megkezdődött a háboru, nyugtalanító hírek terjedtek el a városban. A szekerek hosszú sora, megrakva sebesültekkel, vonult végig a városon, miután már nem volt hely, mely befogadhatta volna az ápolásra szorult betegeket. A város a polgári gyámoldában 12 ágyat állított fel, a polgárok közül számosan vállalkoztak egy vagy több ágynak felszerelésére, 124de legtöbb sebesült a helyben felállított 38. számú tábori kórházban volt elszállásolva. A helytartó tanács rendeletének hatását fokozta a polgárság könyörületessége; majd minden ház hozzájárúlt a betegek élelmezéséhez.
A königgrätzi vereség után a megalázott Ausztria készséggel ajánlotta fel a békejobbot és Deák Ferencz kiegyezési politikája a nemzet uralkodója között fennállott választó falat végre ledöntötte.

SZOMBATHELY. - A PAPNEVELŐ INTÉZET. B. Kiss Zoltán felvétele.
1867-iki kiegyezés.
1867. február 17-én kelt a királyi leirat, mely az ország alkotmányát helyreállította, február 18-án pedig már Szombathelyen volt a kerület képviselőjének, Horváth Boldizsárnak távirata, melyben szülővárosát az alkotmány visszaállításáról értesíti. A távirat óriási lelkesedést keltett városszerte, örömtől sugárzottak az arczok és az öröm hangos nyilvánúlásai voltak hallhatók mindenfelé. Az öröm és lelkesedés csak fokozódott, midőn minden oldalról megerősítést nyert a hír, hogy a magyar felelős miniszterium igazságügyi tárczájának vezetésével a város képviselője, Horvát Boldizsár bízatott meg.
A város fejlődése.
Az alkotmány visszaállításával esik össze a város igazi és czéltudatos haladásának a kezdete. Horváth Boldizsár, a város nagy fia, a 67-es kormány igazságügyminisztere, valódi rajongással csüggött szülővárosán és ritka buzgalommal karolta fel érdekeit. Jó részben az ő hathatós pártfogásának köszönhető, hogy a hajdani kis község, mely a múlt század végén csak öt utczából és 180 házból állott, lakossága pedig alig közelítette meg a 2000-et, az utolsó évtizedekben akkora lendűletet vett és oly gyors fejlődésnek indúlt, hogy ezen szempontból kevés hazai város állhatja ki vele a versenyt.
Déli vasuti vonal.
Az 1865-ben megnyilt déli vasúti vonal, mely Nagy-Kanizsán át Budapesttel és Stájerországgal hozta összeköttetésbe a várost, új teret adott a kereskedelemnek, 125fellendítette az ipart és új erőt vitt a közgazdaság különféle ágaiba. Nem csekélyebb jelentőségű volt az 1871-ben és 1872-ben megnyílott nyugati vasút, mely Szombathelyt a Dunántúlnak valóságos góczpontjává avatta. A vasutak élénk forgalma új életet öntött a városba, a mely felfogván előnyös helyzetét, ritka kitartással munkálkodott emelkedésén. Gyárak keletkeztek, az iskolák megszaporodtak, új hivatalok felállításával intelligens társadalma megnövekedett, beépült határai tágúltak, a szántóföldek talajából új városrészek, új utczák nőttek ki s népessége évről-évre gyarapodott.

HORVÁTH BOLDIZSÁR. Az orsz. képtárból.

A szombathelyi székesegyház belseje. Saját felvételünk.
Egyesülés Ó-Perinttel és Szt-Mártonnal.
Az utóbbi szempontból különös fontosságú körülmény volt, hogy a várost határoló két község, Ó-Perint és Szent-Márton, 1885-ben a várossal egyesíttetett, minek következtében a városi lakosság mintegy 3000 fővel szaporodott. A polgárság jó érzéke, előljáróinak buzgalma nyilatkozik meg azon alkotásokban, melyek a város haladását hirdetik.

SZOMBATHELY. - A BARÁTOK TEMPLOMA ÉS A SABÁRIA-SZÁLLÓ. B. Kiss Zoltán felvétele.
A városi építő bizottság gondos és buzgó tevékenysége a czélszerűség tényezői mellett és jó izlés és kényelem tekinteteit is belevonja számításai körébe és megállapított tervezetének következetes keresztűlvitelével nemcsak az új utczák szabályos voltát biztosítja, hanem az egyes építkezések alkalmával a régi utczák vonalainak rendezésére is gondot fordít, hogy a százados mulasztások pótlásával megvesse alapját a jövő nemzedék sikeresebb tevékenységének.

SZOMBATHELY. - A GYÖNGYÖS-UTCZA. Saját felvételünk.
Az utczák közlekedési útjai általában bazalttal, a gyalogjárók a város belső területén aszfalttal és szabályos alakú kövekkel, a külső részeken fövénynyel vannak fedve. A gyalogjárók mentén, a szélesebb utczák mindkét oldalán, gömbakácz-sorok futnak végig. Az utczák tiszták és nyáron át rendszeresen öntöztetnek. Az épületek szilárdak, téglákból építvék és cseréppel fedvék. Az újabbak egyszerüségük daczára is izlésesek, czélszerű beosztásúak: a régiebbek közül a legtöbb új külsőt nyert s csak itt-ott lehet látni egy-egy 126épűletet, melynek alakja a múlt századra emlékeztet. A városon kívül a Jégverem mellett és az úgynevezett városi nagyrét területénél ligetek adnak pihenőt a szabadba vágyó közönségnek, mely kellően gondozott utakon és árnyas fasorok között teheti meg napi sétáját.
A város utczái.
Kiváló pontjai a városnak a Horváth Boldizsár-, Széchenyi- és Batthyányi-terek, a Gyöngyös-, Berzsenyi-, Faludi-, Szily János- és Szél Kálmán-, Uj-, Perinti-, Kalvária-utczák. Nagyobbrészt itt láthatók azon nevezetesebb épűletek, melyeknek rövid leiratát a következőkben adjuk:
Püspöki székesegyház.
A püspöki székesegyház a régi szombathelyi vár területén, a jelenlegi Templom-téren áll, homlokzatával kelet felé tekintve. Építése Szily János, az egyházmegye első püspöke alatt 1791-ben vette kezdetét és oly gyorsan haladt előre, hogy a hatalmas épűlet 1797-ben már tető alatt állott. Tervezetét Hevele Menyhért pozsonyi épitész készítette és ugyanő végezte az épités felett való felügyeletet.
A püspöki irattár adatai szerint Szily püspök 1797-ig a roppant mennyiségű építő-anyagon, a művészek, mesteremberek élelmezésén stb. kivül készpénzben 192,500 frtot fordított a hatalmas épűletre. Ez összegben benfoglaltatik I. Ferencz király 20,000 frt ajándéka, a többit a püspök jövedelmei és ritka buzgalommal folytatott gyűjtései fedezték.

SZOMBATHELY. - A SZÉKESEGYHÁZ. Saját felvételünk.
A nagy főpásztor nem érhette meg a templom építésének befejezését. Herzan biboros püspök idejében és ennek halálával a püspöki széknek bekövetkezett két évi üresedése alatt készűltek el a templom belsejének és homlokzatának díszítései, és még akkor sem volt teljesen kész, midőn 1806. november 9-én az Erzsébetet látogató boldogságos Szűz tiszteletére Somogyi Lipót püspök által ünnepélyesen felavattatott.
A régi olasz stílben épűlt kereszt alakú, hatalmas bazilika; hossza kivül 75 m., belül 72 m., szélessége a kereszthajóban 37 m., másutt 23 m., belső magassága 26·5 m. Dór és jón izlésű oszlopokkal ékeskedő homlokzatának déli és északi sarkán egy-egy 57 m. magas, veresrézzel fedett torony emelkedik felfelé. Az északi toronyban van elhelyezve a 2352 kg. súlyú István 127harang, a déli toronyban 4 harang van. A tornyok között levő háromszögü oromzat csucsán egy, a hitet, reményt és szeretetet jelképező szoborcsoportozat, déli sarkán szt Péter, az északin szt. Pál apostolok szobrai láthatók. Az oromzat és a négy jón oszlop között levő keskeny sávon a következő felirat örökíti meg Szily emlékét:
IOAN. SZILY PRIMVS EPPVS SABAR. MDCCXCVII.
A szélső oszlopok között levő fülkében és pedig a déliben szt. János, az északiban Mózes szobrai láthatók. A homlokzat földszinti részén három márvány lépcső vezet a három főajtóhoz, melyen át a hosszú hajóba jutunk.
A templom belseje vörös márványszínre van festve és három részből áll: a szentélyből, kereszthajóból és a hosszú hajóból, melyeket 34 veres márványnyal boritott, lábaikon és fejeiken gazdagon aranyozott korinthusi oszlop tart össze. Három márványlépcső vezet a szentélybe, melyet a kereszthajótól díszes márvány karzat választ el. A szentély mindkét oldalán vannak felállítva a diófából készűlt és gazdagon aranyozott stallumok. A déli oldalon levő stallumok mögött van elhelyezve a bibor- és aranyszövettel bevont mennyezetes püspöki szék, vele szemben az északi oldalon függ az olasz Liccinek szt. Pál megtérését ábrázoló művészi képe. A kereszthajó mennyezetének közepéből ereszkedik le a gyönyörü csillár.
A mennyezetet művészi kivitelű festmények díszítik. A szentély felett levő kerek boltozat festményének tárgya az angyali üdvözlet (annunciatio). A festmény négy sarkán négy szent alakja látható, melyeket 1794-ben készített Maulbertsch Antal.
A tabernaculumban őriztetik a szentkereszt azon része, melyet VII. Pius pápa ajándékozott Herzan biboros püspöknek. A sekrestye külső ajtaja felett áll Szily János első püspöknek alabastromból készűlt domborművű képe.

SZOMBATHELY. - A PÜSPÖKI PALOTA. B. Kiss Zoltán felvétele.
A szentély északi oldalának hosszában van a szt. Mihály-kápolna, melynek ajtaja felett a templom építését és csinosítását befejező Somogyi Lipót püspöknek szintén alabastromból való képe látható. A kápolna boltozatán levő és Winterhalder által festett kép az utolsó itéletet, az oldalfalakon levők a szt. irás egyes történeteit ábrázolják. Az oltárképen szt. Mihály főangyal alakja látható.
Nyugati végében a szt. Mihály-kápolna és a sekrestyék alatt van a sírbolt; az utóbbi két osztályból áll, a belsőben a püspökök, a külsőben a káptalani tagok tetemei nyugszanak.
Széchenyi-tér. Püspöki palota.
A város középpontja a hosszú, négyszöglakaú Széchenyi-tér, melynek északi oldala a Szily János-utczában végződik. Középen áll a kétemeletes püspöki palota, mely keletről a Berzsenyi Dániel-utczára tekint.
A püspöki palotát Szily János püspök építtette, valószinüleg a templomépítő Hevele tervei alapján. Az egyszerű renaissance stylben épűlt palota középső homlokzati tagozatának első emeleti nagy ablakjai alatt nyúlik ki a négy jón oszlop által tartott erkély, oromzatát jelképes szobrok, a Szily-család czímere és a főpapi jelvények díszítik. Az oromzat alatt levő keskeny sávon a következő felirat olvasható:
128EPISCOPIUM SABARIENSE
JOANNES SZILY
PRIMUS EPISCOPUS SABARIENSIS
F. F. ANNO MDCCLXXXI.
A nagyszabású épűlet fődísze a tágas lépcsőház és az első emeleten levő nagy terem, melyet Dorfmeister festményei díszítenek. Nagyon szép az úgynevezett Pál-terem, a püspökök rendszerinti fogadó terme, melynek falait Szt. Pál életéből vett jelenetek képei ékesítik.
A püspöki magánkápolna aranyozott oltárán levő alabastrom feszület szintén egyik becses és érdekes látnivalója a palotának, melynek második emeleti négy nagy termét díszes és értékes könyvgyűjtemény tölti be.

SZOMBATHELY. - A GIMNÁZIUM RÉGI ÉPÜLETE. Saját felvételünk.
Papnevelő intézet.
A papnevelő intézet kétemeletes épűlete a püspöki palotával egyidejűleg épűlt a székesegyház északi szomszédságában. Minden díszítés nélkül való külseje egyszerűségével is emelő hatással van a szemlélőre.
Mintegy negyven helyiséget foglalnak el a növendékpapok tanúló, étkező és hálótermei, az iskolák, az előljárók és tanárok lakásai, a könyvtár és a kápolna. Az épület balszárnyának megnyújtásával épűlt 1884-ben a díszes és tágas könyvtárterem, ugyanekkor alakíttatott át az új kápolna. Ugy a könyvtárt, mint a kápolnát Storno Ferencz polychrom festményei díszítik. Az egész épűletben a legértékesebb az egyik iskolaterem mennyezetén látható festmény, mely a négy szt. atyát ábrázolja s melyet Dorfmeister István festett 1791-ben.
Polgári leányiskola. Megyeháza.
A székesegyházzal szemben látható a polgári leányiskola szép kétemeletes épűlete. A Széchenyi-tér nyugati oldalát Vasvármegye székháza foglalja el, egy több ízben kibővített és ismételten modernizált nagyszabású épűlet, melynek kétemeletes homlokzata három tagozatra oszlik.
A középső tagozat oromzatán van a vármegye czímere. Az épűlet keleti részén látható a régi megyeház, mely az újjal összekapcsoltatva, mint ennek melléképűlete tűnik fel.
129A díszes kapubejárat balrészén szép lépcsőházba lépünk. A kapubejáratból felvezető lépcsőn az I. emeletre jutunk, a hol a nagy tanácskozóterem az uralkodó pár, I. Ferencz, József kir. herczeg nádorispán, Batthyányi Lajos gróf, Batthyányi Fülöp herczeg, Deák Ferencz és Kossuth Lajos életnagyságú olajfestésű képeivel.
Városháza és szinház.
A tér keleti oldalán álló városház és szinház egy fedél alatt álló épűletet képeznek. A nyugatra tekintő épűlet déli fele a városház, északi fele a szinház.
Berzsenyi-szobor.
A diszes épületnek, melyet Hausmann Alajos tervezett, homlokzata a Széchenyi-térre tekint; a városháza déli oldala a belső sikátorba, a szinház északi oldala a Berzsenyi-utczába esik. Lépcsőzetes és oszlopdíszítésű bejárataik előtt szépen gondozott díszkert terűl el, közepén Berzsenyi Dániel 2·5 magas művészi érczszobra. Az emeleten van a tanácskozó terem, falain az uralkodó pár, Széll Kálmán és Horváth Boldizsár képeivel.
Szinház.
A vasvármegyei szinház ünnepélyes megnyitása 1880. augusztus hó 19-én történt. Az épület és a berendezés körülbelül 73,000 frtba kerűlt.
A kicsiny, de díszes szinház három ajtós bejárata az előcsarnokba vezet. Az előcsarnok közepén több lépcsőfokon jutunk a nézőtérre, mely 40-50 személyt befogadó állóhelyből, a két oldalt elhelyezett és 92 ülésre beosztott padsorból és a zenekar helyiségéből áll. Az előcsarnokból jobb és baloldalon lépcsők vezetnek föl a földszinti és emeleti 20 páholyra, az erkélyszékekre, az emeleti zártszékekre és a karzatra. A nézőtéren 350 ember kényelmesen megfér.

A DOMONKOSOK TEMPLOMA SZOMBATHELYEN. B. Kiss Zoltán felvétele.
A nézőtér nagyon izlésesen van díszítve. A boltozat közepéről számos villamos lánggal világító csillár ereszkedik le. A színpad nagysága arányban áll a nézőtérével. Az előfüggönyt, melynek közepén a lantpengető Apolló alakja látszik, Heinrich udvari festő, a szinpad diszleteit Lehman Mór készítette.
Szily János-utcza.
A Széchenyi-térbe torkoló Szily János-utcza egyike a város legszebb utczáinak. Emeletes házai közűl nem egy díszes magánépűlet ragadja meg a figyelmet, de legkiemelkedőbb pontja a törvénykezési és fogházépület.
Törvénykezési palota.
A 60 m. széles és 160 m. hosszú telek előrészén áll az egyemeletes törvénykezési palota, melynek U alakját széles udvarok határolják, míg a szárnyak által körűlvett nagy tér a közepén elhelyezett nagy tárgyaló-terem által két, majdnem teljesen négyzetalakú udvarra oszlik. A fogház a telek nyugati részét foglalja el és a fordított T alakban épűlt háromemeletes épűletet képez.
130Az épűlet három tagozatú homlokzatát párkányzat díszíti. A középen lévő, oszlopokkal ékített bejárat az előcsarnokba vezet. Innen ágaznak szét a folyosók és az emeletre vivő lépcsők. A háromemeletes fogház-épűletben 210 fogoly helyezhető el. Vannak külön szobái a betegek számára, van öt setét zárkája, egy gazdasági és két séta-udvara.
Faludi-utca.
A Szily János-utcza házsorai között észak felé haladva a széles Faludi-utczába jutunk, melynek nyugoti vége a tágas vásártérre vezet, keleti vége az úgynevezett tizenhárom-városba nyílik.
Tizenhárom-város.
A tizenhárom várost a Gyöngyös patak választja el a kőszegi országúttól, melynek keleti oldalán, alig 1 km.-nyire a város végétől az egész kis városnak látszó lovassági kaszárnya fekszik.
Lovassági kaszárnya.
A kaszárnya és a csapatkórház 43, pavillon-rendszer szerint emelt külön épűletből áll, közepén a törzsépülettel, melytől jobbra és balra egy-egy tisztilak és egy altiszti lak van. Másodsorban következik hat legénységi lakóépűlet, ezek mögött van a 12 főistálló. Ezeken kívűl van két nagy és egy kisebb fedett lovaglóhely, markotányos épűlet, börtön stb. A kaszárnya el van látva csatornázással és vízvezetékkel. A telek közepén van az 5800 öl terűletű, alagcsövezett felálló tér.

SZOMBATHELY. - A VASMEGYEI ÁRVAHÁZ. Saját felvételünk.
Berzsenyi Dániel-utcza.
A Széchenyi-térből keletre kiágazó Berzsenyi Dániel-utczában feltünik a csinos Kikaker-ház és a prémontrei kanonokok két impozáns palotája. Mindkettő kétemeletes épűlet, melyek egymás mellé vannak építve műkertté berendezett közös, tágas udvarral. Az udvar északi határán, a Szily János-útczai és a kőszegi-útczai házak kertjei közé ékelve áll a város egyik legkiválóbb nevezetessége, a prémontreiek ritka fénynyel és nagy gonddal épített főgimnáziumi épűlete.
Gimnáziumi épület.
Az új gimnáziumi épűlet terveit Rauscher Miksa építész készítette. Kényelmes és czélszerű beosztású kétemeletes palota, mely nagyságra és szépségre bátran versenyre kelhet az ország bármelyik ilynemű épűletével. Délre eső, izlésesen díszített homlokzata a tanári székházra tekint; a többi három oldaláról a Szily János- és a Kőszegi-utcza házainak kertjeire nyílik kilátás. Északon és délről fákkal beültetett tágas udvar környezi. A termek közűl kiválik a nagy diszterem, az ez alatt levő nagy tornacsarnok, az öt ablak által világított rajzterem, a természettani szertár, a vegytani és természetrajzi gyűjtemények termei és a tanári könyvtár helyisége.

SZOMBATHELY. - VILLASOR. B. Kiss Zoltán felvétele.
131Horváth Boldizsár-tér.
A Berzsenyi Dániel-utczából a város legélénkebb pontjára, a Horváth Boldizsár-térre lépünk. A hosszú-ferdés alakú tér a városi kereskedés középpontja, virágzó és oly fényesen berendezett üzlethelyiségekkel, a minőkkel kevés vidéki város dicsekedhetik. Szép épületei a két emeletes Spitzer- és Rudolf-féle házak, az elegáncziával berendezett Hungária-szálló nagy, stuccodíszítésű éttermével és kávéházával, a háromemeletes városi bérház stb. A keddi és pénteki hetivásárok alkalmával e térre sereglik össze a közel vidék népessége, magával hozva az eladásra szánt élelmi szereket, gyümölcsöt és majorságot. Az öt ízben tartott országos vásároknak is e tér a középpontjuk.
Szt.-Háromság-szobor. Kupai kut.
A tér közepéből nyúlik ki a város fogadalmi emléke, a magas és szép Szt.-Háromság szobor, szomszédságában egy kúttal, a régibb idők kupai kútjával, melyhez százados tradicziók fűződnek.
Gyöngyös-utcza.
A Horváth Boldizsár-tér keleti keskenyebb oldala az ős Gyöngyös-utczát nyitja meg, mely mint a főpiacz kiegészítő része, a város legélénkebb utczája. Modern házainak és palotáinak földszinti részét boltok foglalják le. Déli oldalán látjuk a Mayer testvérek gyárhelyiségeit, a festményekkel ékes Pollák-kávéházat és a jó hiréről Magyarország határán túl is ismeretes Sabaria-szállót. Északi oldalán kiválik a két emeletes Borsics-ház, a szintén kétemeletes Mennyei-ház, a polgári gyámintézet régi épülete, a Gyöngyös-parton álló gőzmalom és a patakparti Stirling-féle bőrgyár.
Fürdő-utcza. Ferencziek-temploma és kolostora.
A Sabaria-szálló keleti határán vonul el a Fürdő-utcza, a szőkeföldi sörházkerttel, a nyári mulatságok állandó helyével. Az utcza keleti oldalán a Ferencz-rendiek kertje húzódik el, a kert északnyugati szélén áll a kolostor és régi temploma.
132Király-utcza. Casino-palota.
A Sabaria-szállóval szemben, a Gyöngyös-utcza északi oldalába torkollik az észak felé huzódó új Király-utcza, keleti sarkán a nagyságával és szépségével egyaránt meglepő kétemeletes Szakács-házzal, melynek emeleti helyiségeiben pazarfényű vendégszobákat rendezett be a szomszédos Sabaria-szálló utlajdonosa, földszinti részét pedig Kovács Jakab Sabaria-kávéháza foglalja el elegáns diszitésű és a legkényesebb igényeknek is megfelelő nagytermével, parkozott és árnyékos nyári helyiségével. Szomszédságában áll a Vasmegyei Casino palotája.
Széll-Kálmán-utcza. Máv. palota. Batthyány-palota.
A Király-utczát kelet-nyugati irányban a Széll Kálmán-utcza szeli át, a város legújabb és legszebb utczája. A m. kir. államvasútak üzletvezetősége palotája a Széll Kálmán- és Király-utczák sarkára került; e szép kétemeletes palotával szemben, az utcza északi során emelkedik Batthyány Iván gróf szintén kétemeletes palotája.
A Széll Kálmán-utcza keleti vége arra a térre vezet, mely vörös téglás épületcsoportozataival a vasútak és vasutasok egész kis koloniáját alkotja.
Vasuti állomás.
A ma is nagy kiterjedésben épült egyszerű, de czélszerűtlen állomás, a tulajdonos Déli vasúttársaság helyes intézkedése következtében rövid idő múlva eltűnik, hogy egy, a kényelem és czélszerüség kivánalmainak megfelelő, modern állomás-épületnek adjon helyet, kiegészítve egy külön teherpályaudvarral, mely a mai köztemető mögött elterülő szántóföldekre van tervezve.

A SABARIA-KÁVÉHÁZ SZOMBATHELYEN. Saját felvételünk.
Szt.-Márton-utcza. Domonkosok temploma.
A Gyöngyös utczát a Gyöngyös patak választja el a Szt. Márton-utczától, mely 1885-ig mint önálló község a városi területen kivül állott s a várossal való egyesítése óta szemlátomást fejlődik. Falusias jellegű, apró és dísztelen házai ujjá épülnek, csinosodnak. Déli oldalának keleti végpontján áll a Domonkos-rendiek székháza és temploma.
Szt.-Márton kutja.
A templom nyugotra tekintő homlokzata előtt levő nagyobb szabad téren áll Szt. Márton kútja, melynek vizével - a nép hite szerint - a szt. püspök édes anyját megkeresztelte.
A homlokzaton, a tempomajtó felett, a templomot építő Batthyány Erzsébet grófnő emlékét következő felirat hirdeti:
Hanc sacram aedem vovit et dicavit
Sumtibus propriis Divo Martino
Episcopo et confessori hic nato
Illustrissima Dna Dna Comitissa
Maria Elisabetha de Bottiani 1670.
133E felirat felett, egy négyszögű mezőben az Erdődy-család czímere látható.
A templom három részből áll: a nagyobb középhajóból és a két kisebb oldalhajóból. A középhajó keleti végén áll a 4-4 korinthusi oszloptól környezett főoltár a szt. Háromság képével, szt. István és szt. László királyok szobraival. A főoltár jobb oldalán van a sekrestye, baloldalán szt. Márton kápolnája. A szentély előtt levő kőrácsozat mellett van balról szt. Tamás oltára, jobbra a Boldogságos Szűz oltára.

A SZOMBATHELYI FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉPÜLETE. B. Kiss Zoltán felvétele.
Temetők.
A rendi székházat nagyobb kiterjedésű kert környezi; mellette van a köztemető, míg a zsidó-temető a Temető-utczában van.
Forró-utcza. Elektromos mű. Villamos vasut.
A Széchenyi-tér déli sarkánál kezdődik a Forró-utcza, melynek egyik kiváló nevezetessége a Vasmegyei elektromos művek díszes palotája. Udvarának déli részén áll a gépház, melyben az Ikervárról jövő nagy feszültségű áram alakíttatik át a világítás és az erőátvitel czéljaira. A városban szerteszét ágazó sodronyhálózat naponkint 4000 ív- és izzólánghoz szolgáltatja az áramot, a gyárak és iparműhelyek jórésze villamos erővel váltotta fel a költségesebb emberi munkát, és a villamos áram hajtja a Kis kar-utczából kiinduló és két kilométer útjában a vasuti állomásig haladó, felső vezetékű villamos vasutat is.
Hosszu-utcza. Óvóda-utcza. Izraelita templom.
A villamos gépház ablakaival a Hosszu-utczára tekint, mely a Forró- és Gyöngyös-utczákkal párhuzamosan haladva, a Fürdő-utczában végződik. Közepén átszeli az Óvóda-utcza, melynek keleti sorát az óvóda-épület nyitja meg. Szomszédságában áll egy vasrácscsal kerített tágas udvarban az izraeliták új temploma.
Kiváló ízlésű festése, valamint egész berendezése kellemes hatással van a szemlélőre. Az ú. n. bimah (emelvény) tágas helyén van a szószék és végében a frigyszekrény, mely magában foglalja a tórákat és ezek ékszereit. Felette van a terjedelmes orgona és az énekkar.
Torna-utcza.
A templom déli sarkával kezdődik a Torna-utcza, a tornacsarnok és az izraelita elemi iskola szép épületeivel.
Batthány-tér. Gázgyár-utcza. Gázgyár. Villasor.
A Torna- és az Óvóda-utczák metszésénél terül el a szép nyolczszögü Batthyány-tér, palotáival és modern házaival. A teret keresztülvágó Óvóda-utcza a Gázgyár-utczába vezet, elnevezve a területén levő nagyobbszabású gázgyár után, mely 1872 óta látja el a város közvilágítását. A gyár mögötti részen, a Gyöngyös patak jobb partján, izléses villák sora vonul végig; a patak balpartján terül el a nem régen még közkertül szolgált Práter-liget, melyet Brenner János, a liget jelenlegi tulajdonosa, gyönyörű parkká varázsolt át.

A BATTHYÁNY-PALOTA SZOMBATHELYEN. B. Kiss Zoltán felvétele.
134Kiskar-utcza. Püspöki iskola.
A város nyugati része a Széchenyi-térből kinyuló Iskola-utczával kezdődik, mely a régi város egyik legrégibb utczájába, az élénk forgalmú Kiskar-utczába vezet. A derékszög alakú utcza nyugati során látható a püspöki elemi iskola. Renaissance stilű remek épületét Kirchmaier Károly szombathelyi építőmester tervezte.
Hegy-utcza. Kórház.
A Perint patak hídján átlépve, a villákkal megrakott városvégi Hegy-utczába jutunk, melynek déli során a szombathelyi emberbaráti egylet szép és nagy kórház-épülete uralja a tért.
Kálvária-, Nárai- és Görög-utcza. Gyalogsági laktanya. Protestáns templom. Perinti vashíd. Körmendi- és árvaház-utcza.
A kórház mögött, déli irányban elnyúló területen, az utóbbi két évtized alatt egy egész kis külváros keletkezett rendezett utczákkal, egyszerű, de kedves külsejű alacsony házakkal. A csendes Kálvária-, a nagyforgalmú Nárai- és a lármás Görög-utcza kelet-nyugati irányban párhuzamosan haladnak előre, meg-megszakíttatván újabb utczákkal, melyek észak-déli irányban szintén párhuzamosan indulnak. A Kálvária-utcza egyik nevezetessége a pavillon-rendszerben épült gyalogsági kaszárnya; délkeleti sarkán épült az egyesült protestáns hitközségek temploma, homlokzatával a perinti főutcza felé, melyet a Perint folyón épített vashíd köt össze a Kiskar-utczával. A Perint-utcza nyugati vége délen a Körmendi-utczába, északon az Árvaház-utczába visz.
Városi iskola. Árvaház.
Az Árvaház-utcza nyugati során emelkedik a második városi községi iskola emeletes új épülete, ezzel szemközt áll a vármegyei árvaház monumentális palotája, egy 4000 négyszögölet meghaladó díszes park közepén.

A SZOMBATHELYI FÜRDŐHÁZ. Saját felvételünk.
Az intézet, mely tágas park közepén áll, egy emeletes, 9 teremmel s számos apróbb helyiséggel, 1878. decz. 1-én nyittatott meg ünnepélyesen s adatott át rendeltetésének. Az árvaház a törvényhatóság által, az alispán elnöklete alatt kiküldött igazgató-választmány felügyelete alatt áll. Cselekvő vagyona ez idő szerint 292,261 frt. Az intézetben 6 osztályu fiú és leány elemi iskola rendeztetett be.
Az épület két részre oszlik: egyik fele a fiuk, másik a leányok osztályát képezi. Az emeleten középütt egy nagy díszterem, a földszinten pedig egy ugyanakkora étterem foglal helyett. Ezeken kívül van még két tágas tanterem, 6 nagy hálóterem, 2 munkaterem, 2 betegszoba, 1 ebédlő, 2 fürdőszoba; a különféle tárak és irodai helyiségek.
A Kiskar-, Perint- és Körmendi-utczákból kiindulva, a Perintpatak jobb- és balpartján több kisebb utczába lépünk, melyek mind újabb alkotások.
Bagolyvár.
A város végén egy érdekes épűlet tűnik szemünkbe: az u. n. Bagolyvár.
1851-ben Zwitkovich Károly, hadbiztos építtette, a ki "Károlyvárra" keresztelte, de a közönség Bagolyvárnak nevezte el. 1871-ben jutott vásárlás utján Sövegjártó ügyvéd birtokába. Hogy az épület nevének megfeleljen, tulajdonosa 5 mázsás vasbaglyot tétetett a homlokzatra.
A városi hatóság lelkesedésig menő buzgalommal karolja fel a város érdekeit; számot vet a jövővel és bölcs körültekintéssel egyengeti annak útjait.
135A csatornahálózat továbbépítésével kapcsolatban megkezdődtek a városi vízvezeték munkálatai, a kocsi- és szekérközlekedésre szánt utaknak kikövezése városszerte foganatban van, a Nagy-kar-utcza végén monumentális betonhíd köti össze a Perint két partját, a középső hegy alatt, a Kálvária és Jégpinczéhez vezető út között levő síkterületen új park létesül, a Perint-patak medre szabályozás alá kerül, - mind ezek oly alkotások, melyek a második ezerév küszöbén e fejlődő határszéli várost a legbiztatóbb reményekkel kecsegtetik.
Emelkedésének előmozdításához nagyban hozzájárúl derék társadalma, mely válogatott intézményeivel lebilincseli és otthonossá teszi az idegent.
Kerékpár-pálya.
A sport-egylet, a lovas-laktanya szomszédságában mintaszerűen berendezett versenypályáján már annyiszor gyűjtötte össze az ország és a külföld sportembereit, megkedveltetvén velök a várost és annak lakóit.

A BAGOLYVÁR. B. Kiss Zoltán felvétele.
A dalos-egylet, a tüzoltó-egylet ünnepei is sokszor szolgáltattak alkalmat arra, hogy az idegenek fogadásában és ellátásában páratlan szivességű és rendkívül előzékeny lakosságnak ezen szép vonása kidomborodjék.
Jótékonyság és közmüvelődés. Régészeti egylet.
A jótékonyság és közművelődés terén is üdvös tevékenységet tapasztalunk. A nő-egylet, a rongyos-egylet, az emberbaráti-egylet és a többi jótékonysági egyletek és társulatok közönsége szívesen áldoz a jótékonyság oltárán; virágzik a torna-egylet, a vivó-klub, az értelmiség buzgó támogatója a vasmegyei régészeti egyletnek, mely 25 évi fennállása alatt kifejtett munkásságával és a püspöki palota földszintén elhelyezett becses gyűjteményével a hazai és külföldi tudományos körök elismerését is kivívta és különösen római emlékekben gazdag régiségtárával a városnak egy nevezetes látnivalót adott.
Üdülő és szórakozó helyek.
Az üdülésre és szórakozásra is bő alkalma van a lakosságnak; a Geist-féle kényelmes gőz- és kádfürdő, a Gyöngyös patak két uszodája mindig megtalálják közönségüket; vidám élet uralkodik a sport-egylet jégpályáján, a téli és nyári ünnepélyeken, mulatságokon hajnalig fárad a czigány; nagy az élénkség a vasmegyei kaszinóban, a városi kaszinóban és a kath. kör helyiségeiben. Télen a vendéglők éttermei és a fényes kávéházak, nyáron a kies fekvésű Jégpincze, a Jégverem, a regényes rózsavári csárda, a kámoni korcsma nyujtanak szórakozást.
136Kiváló üdülőhelye a városnak a milléniumi park, mely a Hegy-utczából nyugat felé vonulva, hársfasorai között és bokrokkal árnyékolt útjain szivesen üdvözli az árnyékot kereső közönséget. Kellemes sétára hív az Oladig vezető Árpád-út, a hűs hegyek alja, az árnyas szőlősi út és a város nyugati fensikját borító erdőség, mely illatos fenyvesével, ozont lehelő tölgyfáival és ruganyos pázsitjával köszönti az oda fáradó kirándulót.

« VASVÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Írta Vende Aladár. ... E fejezetet átnézte dr. Károlyi Antal alispán. KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

KŐSZEG. Írta Wittinger Antal, átnézte Tipka Ferencz, Kőszeg sz. kir. város polgármestere és dr. Thierring Gusztáv, a főv. statisztikai hivatal aligazgatója. »