412 A SZTÓJAY-KORMÁNY

hozták nyilvánosságra.16 Miként Endrét, őt is 1945-ben fogták el Ausztriában, s háborús bűneiért kötél általi halálra ítélték. 1946. március 29-én végezték ki.

Bakyt hivatalosan 1944. március 24-én nevezték ki posztjára. Endre kinevezését csak április 9-én tették hivatalosan közzé, jóllehet a magyar sajtó már március 30-án beharangozta küszöbönálló kinevezését.17 Két nappal korábban kijelentette: „Egyelőre semmit sem mondhatok feladataimról. A fontos az, hogy előzetes bejelentés vagy hajcihő nélkül, a lehető leggyorsabban végezzem munkámat. Elj ön az idő, amikor a közönség megtudja, miért neveztek ki a belügyminisztérium államtitkárává."18 Ugyanezen a napon Baky határozottabban nyilatkozott: „Feladatom a baloldali és zsidó bajkeverők végleges és teljes likvidálása. Biztos vagyok benne, hogy a kormány képes lesz megoldani ezt a hatalmas és történelmileg óriási fontosságú feladatot. "19

Horthy jóváhagyta Baky és Endre kinevezését, akikre még emlékezett mint korábbi szegedi tisztjeire. Néhány hónap múlva láthatóan más véleménnyel volt róluk, de akkorra már túl késő volt a zsidók szempontjából.20

A Sztójay-kormány március 22-én délután 6 órakor esküdött fel. S április 2-án Horthy egyetértésével megjelent az a közlemény, amely törvényesítette a megszállást.21 A közlemény leszögezte:

Magyarországot a háromhatalmi-paktumban egyesült európai nemzeteknek a közös ellenség ellen vívott közös háborújában segítsék, különösen pedig hogy minden erő mozgósításával és hatékony biztosítékok nyújtásával hatásosan küzdjenek a bolsevizmus ellen, közös megegyezés eredményeként német csapatok érkeztek Magyarországra... A két szövetséges kormány megegyezett, hogy a foganatosítandó intézkedések elősegítik, hogy Magyarország minden rendelkezésére álló erőforrásával segítse a közös ügy végső győzelmét, a magyar és a német nép közötti régi barátság és fegyverbarátság szellemében.22

A The New York Times értesülése szerint a magyarokat „felvilágosították", elmondták nekik, hogy a „Német Birodalom a kb, 1 millió zsidó és további 1 millió szocialista és egyéb menekült magyar földön való korlátozások nélküli jelenlétét a Balkán-félszigeten lévő német fegyveres erők biztonsága elleni konkrét fenyegetésnek tekintette."23

Sztójayt, akit kompromisszum nyomán neveztek ki, Veesenmayer figyelmeztette, hogy kormánya próbatétel előtt áll, őszinteségét különösen azzal kell bizonyítania, hogy megoldja a zsidókérdést, és ellátja Németországot azokkal a javakkal, amelyekre oly nagy szükségük van.24

A SZTŐJAY-KORMÁNY 413

A rendőrség

Mint a legtöbb, centralizált kormányzati rendszerű országban, a rendőrség Magyarországon is a belügyminisztérium keretei között tevékenykedett. A rendőrség felett végső soron a belügyminiszter gyakorolta a felügyeletet, helyettesén, az országos főkapitányon keresztül. A német megszállás előtt 1943-ig a belügyminisztériumnak 18 osztálya volt, ezek közül három foglalkozott közvetlenül rendőrségi ügyekkel:

1. a VI. rendőrségi osztály, vezetője Horváth Dezső. Két alosztálya volt: Vl/a rendőrségi alosztály és Vl/b csendőrségi szolgálati alosztály, Fráter Iván, illetve Vadászy István csendőr ezredes vezetésével;

2. VII. közbiztonsági osztály, vezetője Pásztóy Amon. Három alosztálya volt: VQ/a közbiztonsági alosztály, VH/b egyesületi alosztály és VII/c Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság, Benczúr-Ürmössy Gábor, Páskándy János, illetve Siménfalvy Sándor vezetésével;

3. VIII. rendőri büntető osztály, vezetője Tersztyánszky Jenő.25

Keresztes-Fischer ezeken az osztályokon keresztül ellenőrizte a rendőrséget és a csendőrséget. Rendőrségi ügyekben közvetlen alárendeltje Eliássy Sándor, budapesti rendőrfőkapitány volt. Minta Magyar Királyi Rendőrség Budapesti Főkapitányságának vezetője Eliássy politikai szervek széles hálózata felett gyakorolt ellenőrzést, melyek közül a zsidókérdés szempontjából messze legfontosabb a politikai rendészeti osztály volt.

A német megszállás előtti években a politikai rendészeti osztályt viszonylag mérsékelt emberek irányították, köztük Kálnay Gyula és Som-bor-Schweinitzer József.26 Ebben az időszakban elsősorban nem a zsidókérdéssel foglalkoztak; az arisztokrácia és a dzsentri uralma alatt álló félfasiszta rendszert a szélsőjobb- és szélsőbaloldaltól akarták megvédeni. Rajta tartották szemüket nemcsak az illegális Kommunista Párt tagjain és a vele rokonszenvezőkön, de a legális Nyilaskeresztes Párton is.

Az 1943. évi átszervezések nyomán a VI. osztály új neve - változatlanul Horváth vezetésével - rendőrségi osztály lett. (A megszállás után Laszner Zoltán vette át a vezetését.) A csendőrségi szolgálati alosztályt pedig önálló, XX. csendőrségi szolgálati osztállyá szervezték Pinczés Zoltán csendőr ezredes parancsnoksága alatt.

A német megszállás után a belügyminisztérium néhány részlegének gyökeresen megváltozott feladatköre; a zsidókérdés „megoldására" állították őket. A VII. osztály, amelynek élére Király Gyula csendőr alezredest nevezték ki, fontos szerepet játszott ebben a kampányban.27 Döntő

414 A SZTÓJAY-KORMÁNY

szerepet kapott ebben a VIE/b egyesületi alosztály, amely a Központi Zsidó Tanács, s rajta keresztül az egész zsidóság felügyeletét vette át. A korábbi, Páskándy János vezetése alatt álló részleget a megszállás után Blas-kovich Lajos vette át, aki Endre személyes barátja és ideológiai-politikai szövetségese volt. Legközelebbi munkatársai között, az ún. „zsidó részlegben" találjuk Vassányi Istvánt, Bachó Pongrácot és Szelóczky Gézát. Kültagként Bosnyák Zoltán, ez az elvakult antiszemita is részt vett az alosztály zsidóellenes irányvonalának kialakításában.28 Ez az egység szorosan együttműködött dr. Argalás Lajossal, a törvény-előkészítő osztály helyettes vezetőjével, akit a zsidóellenes törvények és rendeletek előkészítésével bíztak meg.29

A politikai osztályt Hain Péter vezetésével szervezték át. Hain mint detektív-főfelügyelő már szolgált a politikai osztályon. Annak az alosztálynak a vezetője volt, amely az állami vezetők, köztük Horthy biztonsága felett őrködött - 1937 óta töltötte be ezt a posztot. Ebben a minőségben kísérte el Horthyt számos külföldi útjára. Amikor 1938-ban Hain Kielben tartózkodott, találkozott a bécsi Gestapo képviselőjével, Hubert tábornokkal, „akit ezután rendszeresen tájékoztatott a magyarországi politikai eseményekről"30. A Gestapónak tett hosszú és hűséges szolgálatának jutalmául bízták meg a németek az osztály átszervezésével.31

A Hain által kidolgozott terv értelmében a politikai osztályt kivonták a főkapitányság ellenőrzése alól, és közvetlenül Baky államtitkár ellenőrzése alá helyezték. Nevét Állambiztonsági Rendészetre változtatták -vagyis a Gestapo magyar megfelelője lett -, és főhadiszállását a Svábhegyre költöztették, ahol a Gestapo és Eichmann Sonderkommandója is székelt. Az újonnan szervezett állambiztonsági rendészet négy részlege közül az egyiket Koltay László irányítása alá helyezték, és megbízták azzal, hogy „foganatosítson törvényes intézkedéseket a zsidónak tekintett személyekkel szemben"32. Eichmann Sonderkommandójához hasonlóan ez a részleg is IV/4-es volt, s központja a Majestic Szállóban, egy emelettel az Eichmanné fölött rendezkedett be.

Koltay irodájának műveleteit összehangolták Eichmannéival. A két iroda közötti együttműködés a zsidók és a „politikailag megbízhatadan" magyarok letartóztatásában annyira szoros volt, hogy gyakran még a Sztójay-kormány tagjai sem tudták pontosan, hogy az adott letartóztatást melyik szerv hajtotta végre, és hol találhatók a letartóztatott személyek.

A megszállást közvetlenül követő időszakban Koltay irodája részt vett a „náciellenes elemek" utáni hajtóvadászatban, s a zsidóellenes rendeletek elfogadása után különösen buzgón alkalmazta azokat. Rendkívül aktív részt vállalt a zsidó tulajdon kisajátításában és a csillapíthatatian né

A fenti szöveg egy háromoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldal környezetét mutatja. Ha tehát a file nevében azt látja, hogy Braham22.htm, akkor ez a szövegdarab a 21-22-23. oldal anyagát tartalmazza!   A további oldalak megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania! Tehát, ha a számot Braham25-re javítja, akkor a következő három oldalt látja majd.

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! A pdf file nem három, csak egy oldalt tartalmaz. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham413.pdf

Az egész kiadványt lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/