BALÁZS JÁNOS [Badics]

(Nagyalásony, 1914. nov. 4.-Bp., 1989. márc. 16.): nyelvész, lexikográfus, műfordító.

A nyelvtud. kandidátusa 1956, doktora 1965; Akadémiai Nagyjutalom 1958; Akadémiai Díj 1963; Nemzetközi Pitré-díj 1963; A Munka Érdemrend arany fokozata 1985; Révai Miklós-emlékérem 1987.

M.: A gazai iskola Thukydides tanulmányai, 1940; A l'aube de la conscience européenne, 1942; La réhabilitation de Byzance, 1942; Klasszikus álmok, ant. [Keresztury Dezsővel], 1943; Kelet-Európa és az összehasonlító történetírás, 1947; Magyar stilisztika, egyet. jegyz., 1953; A magyar nyelvi stílus történeti fejlődésének vázlata, egyet. jegyz., 1953; A nyelvtanirodalom alapjai és a magyar nyelvtanirodalom kezdetei, kand. értekezés, 1956; Sylvester János és kora, monogr., 1958; Névmástanulmányok, 1963; Über die Ekstase des ungarischen Schamanen, 1963; A névmások szerepe a szuffixumok kialakulásában, 1964; Magyar deákság. Anyanyelvünk és az európai nyelvi modell, 1980; Nyelvi rendszer és nyelvhasználat, tan., 1980; Az areális nyelvészeti kutatások története, módszerei és főbb eredményei, tan., 1983; A szöveg, tan., 1985; Hermész nyomában. A magyar nyelvbölcsészet alapkérdései, tan., 1987.

Műford.: Sz. P. Tolsztov: Az ősi Chorezm, 1950; M. V. Zsizska: Jemeljan Pugacsov, 1952; G. Cocchiara: Az európai folklór története, 1962.

[MIL,MTAA,ÚML8,DKA,ÚMIL,MÉL4]