BARÓTI DEZSŐ [1945-ig Kratochfill <Kratofil*ÚMIL>]

(Torda, 1911. okt. 12.-Bp., 1994. szept. 5.): irodalomtörténész.

Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata 1947; Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1948; Az irodalomtud. kandidátusa 1952, doktora 1989; A Munka Érdemrend arany fokozata 1971; Móra Ferenc-emlékérem 1977; Toldy Ferenc-emlékérem; A JATE díszdoktora 1991.

M.: Juhász Gyula, tan., Szeged, 1933; Dugonics András és a barokk regény, Szeged, 1934; Téténynek ékessége, melyet versekbe foglalt Dugonics András, kiad., Szeged, 1941; Érzelem és okosság. A magyar próza a felvilágosodás korában, szerk., 1944; Magyar írók Katona Józsefig, összeáll [Gerézdi Rabánnal], 1948; Magyar írók Petőfi Sándorig [Gerézdi Rabánnal], 1948; Radnóti Miklós 1909-1944. Dokumentumok, szerk., 1959; Írók, érzelmek, stílusok, 1977; Ady Endre. Az elhagyott kalóz-hajók, dokumentumok, képek, s. a. r., az összekötő szöveget írta, 1977; Költők barátja. Tevan Andor emléke [Szántó Tiborral], 1979; Árnyékban éles fény. Irodalmi tanulmány, 1980; Sík Sándor, monogr. 1988.

[MIL,MTAA,DKA,ÚMIL,HungÉrt1990-93]