DIÓSZEGI ISTVÁN

(Szeged, 1930. szept. 20.): történész.

A történelemtud. kandidátusa 1962, doktora 1978; Akadémiai Díj 1973, 1995; Anton Gindely-díj 1994.

M.: Ausztria-Magyarország és Bulgária a San Stefanó-i béke után (1878-1879), 1961; Ausztria-Magyarország és a francia-porosz háború 1870-1871, 1965; Klasszikus diplomácia, modern hatalmi politika, 1967; Hazánk és Európa, 1970; Két világháború árnyékában. Nemzetközi kapcsolatok története 1919-1939, 1974; Nemzet, dinasztia, külpolitika, 1979; Hungarians in the Ballhausplatz, 1983; A magyar külpolitika útjai, 1984; Die Aussenpolitik der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1871-1877, Bp.-Graz-Bécs, 1985; A Ferenc József-i kor nagyhatalmi politikája, 1987; Üllő és kalapács, 1991; A két világháború közötti időszak diplomáciatörténete (1919-1939), 1992; Die Protokolle des Gemeinsamen Ministerrates des Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1883-1895, szerk., 1993; A hatalmi politika másfél évszázada, 1789-1939, 1994; Háborúból háborúba, békétől békéig (1914-1947) [Galántai Józseffel és másokkal], 1994; A kulisszák mögül... A diplomácia története 1919-től 1939-ig, 1996; A hatalmi politika másfél évszázada, 1789-1939, monogr., 1997.

Műford.: A nyírfa-fiúcska. Mesék az Amur partjáról, vál., ford, 1957.

[KK94,KK96,ÚMIL,OSZKK]