GÁL LÁSZLÓ

(Alsókabol, 1902. dec. 29.-Újvidék, 1975. júl. 13.): költő, műfordító. [JU]

A Szerb Népköztársaság Állami Díja 1948; Híd Irodalmi Díj 1962.

M.: Novellyra <Novellíra*ÚMIL>, v., elb. [Fábián Györggyel, Harsányi Tiborral], 1923 <1922*ÚMIL>; Gál László verses könyve, Szabadka, 1939; Jönnek a telepesek. Rozi néni írni tanul, színpadi jelenetek, Újvidék, 1946; Ötvenhét vers [57 vers a levehető borítón], Újvidék, 1949; Nevető könyv, humoros írások, Újvidék, 1951; Noé bárkája, elb., Újvidék, 1959; Dal a szegény halászról, v., Újvidék, 1959; Ispiláng, v., Újvidék, 1961; Tarlóvirág, vál. v., Újvidék, 1962; Lepkevilág, v., Újvidék, 1965; Szó a szélben, v., Újvidék, 1968; Tenyerünkön a hold, v., Újvidék, 1970; Rozsdás esték, összegyűjtött v. [utószó Bori Imre], Újvidék, 1972; Sziklaévek, hátrahagyott v., 1969-75, Újvidék, 1983; A nagy utazás, riportok, v., hangjáték, Újvidék, 1986.

Műford.: J. Malaquais: Jávában történt..., r., 1940; P. Morand: Amerika lelke, r., 1941; B. Ćopić: Napsugaras köztársaság, v., Újvidék, 1949; B. V. Radičević: A Vidám Varázsló cukrászdája, r., Újvidék, 1962.

[MIL,ÚMIL,KMIK,MÉL3,OSZKK]