GÉCZI JÁNOS

(Monostorpályi, 1954. máj. 4.): író, költő.

Gizella-díj 1992; Salvatore Quasimodo-díj 1993.

M.: Vadnarancsok, v., Veszprém, 1982; Léghajó és nehezéke, v., 1983; Kezét reá veté, hogy lásson... , r., 1984; Elemek, v., 1986; Vadnarancsok II., beszélgetések, 1987; Gyónás, v., 1988; Látkép a valóságról gepárddal, v., 1989; Vadnarancsok I-II., csonkítatlan kiadás, élettört.-rekonstrukciók, beszélgetések, 1990; Patkányok. Kisnovellák és egyéb mulatságok, r., 1991; concrete, képversek, Párizs-Bécs-Budapest-Veszprém, 1991; A torony, kisr., 1992; Mágnesmezők, v., Békéscsaba, 1993; Magánkönyv. Három vers, v., 1993; 21 rovinj, r., Pécs, 1994; Fonalvers, figurával, v., Veszprém, 1993; Fegyverengedély, r., 1994; A kékszemű napló, ifj. r., 1995; Tihany [Somogyi Győzővel és Székely Péterrel (ill.)], esszé, 1995; Esszék, 1995; Képversek, 1996; Angyalhéj, esszér., Dunaszerdahely, 1996; Versek [vál. Tandori Dezső], 1996; Prózák [vál. Mányoki Endre],, 1997; A kancsólakó kígyó, v., Dunaszerdahely, 1997; Képversek, Veszprém, 1997; Részlet, Veszprém, 1997.

[JAKL,KMIK,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD]