HADROVICS LÁSZLÓ

(Alsólendva, 1910. jún. 27. <10*ÚMIL>-Bp., 1997. máj. 12. ): nyelvész, filológus.

Az MTA lev. tagja 1948-tól, r. tagja 1970-től; Állami Díj 1985; Pais Dezső-emlékérem 1987; Jirecek Emlékérem 1991; Akadémiai Aranyérem 1993.

M.: Magyar és déli szláv szellemi kapcsolatok, 1944; Le peuple serbe et son Église sous la domination turque, 1947; Parasztmozgalmak a 18. században [Wellmann Imrével], 1951; Orosz-magyar szótár, Magyar-orosz szótár [Gáldi Lászlóval], 1951-52; Az ómagyar Trója-regény nyomai a délszláv irodalomban, 1955; Szerbhorvát-magyar, Magyar-szerbhorvát szótár, 1957; A délszláv Nagy Sándor-regény és középkori irodalmunk, 1960; Jövevényszó-vizsgálatok, 1965; A funkcionális magyar mondattan alapjai 1969; Schrifttum und Sprache der burgenländischen Kroaten im 18. u. 19. Jh., 1974; Szavak és szólások, 1975; Serbokroatischen, 1985; Magyar-orosz kéziszótár [Gáldi Lászlóval], 1989; Magyar-orosz nagyszótár I-II., Orosz-magyar nagyszótár I-II. [Gáldi Lászlóval]; Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat, 1992; A magyar és Huszita Biblia német és cseh rokonsága, 1994; Magyar frazeológia. Történeti áttekintés, 1995; Horvát-magyar kisszótár [Nyomárkay Istvánnal], 1996; Szerb-magyar kisszótár [Nyomárkay Istvánnal], 1997.

[MIL,MKK,KK94,KK96,ÚMIL]