NAGY MÉDA [Kovács Antalné]

(Celldömölk, 1899. júl. 15.-Bp., 1984. jan. 21.): író, költő.

M.: Asszonyoknak üzenem, v., 1934; Mélyből hoztam, v., 1936; Hét ősz egy tavasz, r., 1936; Lányok a havasokban, ifj. r., 1938; Zsóka levelei, 1939; A kis lakatosinas, Fadrusz János életregénye, 1940; Négyek szövetsége, ifj. r., 1940; Nem akarok szeretni, r., 1940; Megjelölt évek, r., 1941; Régi magyar asszonyok, elb., 1941; Legendáshírű magyar asszonyaink, regényes életrajzok, 1941; Fehér indiánok között, r., 1942; Négyek boltja, ifj. r., 1942; Csipkebolt, kisr., 1943; Kígyókaland, r., 1943; Egy nyár története, r., 1943; A Szalánczy-lányok szerencséje, ifj. r., 1943; Vadvirág Rozika, ifj. r., 1943; Nagy magyar írók regényes életrajzai, 1943; Szendrey Marika, 1943; A második, r., 1944; Szerelmes művészek, 1944; Elhajolt utak, r., 1945; Eltékozolt élet, r., 1945; Ági megváltozik, ifj. r., 1947; Megrendítő asszonysorsok a pogány világban, 1947.

[ÚMIL,OSZKK,MÉL4]