SZABÉDI LÁSZLÓ [1933-ig: Székely László]

(Sáromberke, Maros-Torda vm., 1907. máj. 7.-Kolozsvár, 1959. ápr. 18.): író, költő, műfordító. [MO/ROM]

Baumgarten-jutalom 1943; Az RNK Állami Díja 2. oszt. 1955 [1957]; posztumusz: Magyar Öröség Díj 1998.

M.: Új élet [Valkó Lászlóval; Székely László néven], v., Kvár, 1936; Délia, drámai költemény, Kvár, 1936; Alkotó szegénység, v., Bk., 1939; Telehold. Veér Anna alszik, elb., 1941; Ész és bűbáj, tan., 1943; Telehold, v., 1944; Sokan szólunk, v., Kvár, 1950; A magyar ritmus formái, tan., Bk., 1955; Válogatott versek, Bk., 1955; Nyelv és irodalom, cikkek, tan., Bk., 1956; Telehold. - Veér Anna alszik, v., ford., próza, Bk., 1967; posztumusz: Kép és forma, esztétikai és verstani tan.-ok, Bk., 1969; Szabédi László legszebb versei, Bk., 1972; A magyar nyelv őstörténete. A finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének bizonyítékai, tan., Bk., 1974; Enyém ez a történelem, vál. művek, 1980; Rózsahullató fa, v. és műfordítások, Kvár, 1982.

Műford.: Zöld levél. Román népi versek, gyűjt., Kvár, 1945; M. Sadoveanu: Moldvai szél [Aradi Nórával], 1949; M. Sadoveanu: Nikora Potkova, jegyz., Bk., 1954; M. Sadoveanu: Jött egy malom a Szereten, r., Bk., 1956.

[KMIK,MÉL2,ÚMIL]