| T | Arab Emírségek |
| L | Izrael |
| L | Hága |
| M: | Hieronymus Bosch szülővárosa |
| H | Bois le Duc |
| Den Bosch | |
| Hertogenbosch | |
| Herzogenbusch | |
| T | Észak-Brabant |
| T | Aargau |
| T | Svájc |
| P | Aarau |
| Baden város |
| T | Hakaszföld |
| T | Hokkaido-sziget |
| Forrás: | gyal(193) |
| T | Tiszáninneni kerület |
| R | Abaúj-Torna vármegye |
| Forrás: | kf(116) |
| HV | Hegyköz |
| T | Felföld |
| P | Fűzérradvány |
| Károlyi-uradalom | |
| X | Abaúj-Torna vármegye |
| Forrás: | hun(611) |
| T | Abaúj-Torna vármegye |
| Tokaj Hegyalja |
| M: | Az Abbászida arab dinasztiából kerültek ki a bagdadi kalifák 750-1258 között. Politikai hatalom nélküli vallási vezetők voltak Kairóban 1261-1517 között |
| F | Bagdadi Kalifátus |
| kalifátus | |
| R | Almoravida Birodalom |
| Fatimida Kalifátus | |
| Szeldzsuk-török Szultánság | |
| E | Omajjád Kalifátus |
| T | Ogun szövetségi állam |
| T | Közép-Skócia északi része |
| H | Avas-árok |
| T | Afrikai-árokrendszer |
| Északkelet-Afrika |
| L | Etiópia |
| T | Grúzia |
| T | Nigéria |
| P | Umuahia |
| F | észak-amerikai tó |
| X | Kanada |
| L | Turku és Pori |
| Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
| T | Kis-Küküllő mente |
| Kis-Küküllő vármegye |
| T | Veszprém megye |
| Forrás: | gyal(792.823) |
| T | Szepesi lándzsások kerülete |
| Forrás: | gyal(355) |
| T | Alsó-Fehér vármegye |
| X | bányaváros |
| T | Olaszország |
| T | Középső-Appenninek |
| L | Abú Zabí |
| H | Abu Dhabi |
| F | főváros |
| T | Arab Emírségek |
| F | főváros |
| T | Federal Capital territory |
| F | főváros |
| T | Accra fővárosi terület |
| T | Ghána |
| P | Accra |
| LV | Achaia provincia |
| Achaia városállam |
| T | Peloponnészosz tartomány |
| M: | Kr. e. 148-ban a Római Birodalom része. Kr. e. 27-ben választották el Macedonia provinciától. Az ókori Hellas teljes területét így nevezték a görög szigetvilággal együtt Macedonia és Thessalia kivételével |
| HV | Achaia |
| T | Római Birodalom |
| M: | A majdani római provinciával ellentétben csak a városállam területének a neve |
| HV | Achaia |
| F | ókori Görögország |
| F | dél-amerikai hegycsúcs |
| T | Argentin-chilei-Andok |
| X | Argentína |
| T | Chile |
| T | Brazília |
| P | Río Branco |
| Forrás: | kf(68) |
| T | Bársonyos |
| Komárom vármegye |
| H | Doha |
| T | Katar |
| Forrás: | gyal(821)kf(186) |
| T | Bács-Bodrog vármegye |
| Tiszamente |
| F | dunai sziget |
| L | Adamaua-fennsík |
| H | Adamaoua |
| F | vulkáni fennsík |
| T | Felső-Guinea |
| T | Nigéria |
| P | Yola |
| Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
| T | Kis-Küküllő mente |
| Kis-Küküllő vármegye |
| F | főváros |
| T | Shewa régió |
| T | South Australia |
| F | interkontinentális beltenger |
| T | Arab-tenger |
| T | Déli-Mészkőalpok |
| T | Krasznodar tartomány |
| T | Appalache-hegység |
| Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon, Haag Bibliai lexikon |
| T | palesztinai Pentapolisz |
| Forrás: | gyal(821)kf(186) |
| T | Csongrád vármegye |
| Tiszamente |
| F | intrakontinentális beltenger |
| T | Földközi-tenger |
| X | Isonzo |
| Otrantói-szoros | |
| Pó |
| F | dél-európai sziget |
| A | Brac |
| Cres | |
| Hvar | |
| Krk | |
| Mljet | |
| Rab-sziget | |
| Susak |
| T | Grúzia |
| M: | Egyiptom legáltalánosabban használt ó- és középkori latin neve |
| L | Aegyptus provincia |
| M: | A legáltalánosabb ókori neve a görög név latinos változata. Kr. e. 30. és Kr. u. 395. között római provincia |
| H | Aegyptus |
| F | ókori Egyiptom |
| T | Római Birodalom |
| R | Aigyptos dioecesis |
| E | Ptolemaida Birodalom |
| X | egyiptológia |
| T | Italia provincia |
| F | Africa |
| R | Etiópia |
| T | Északkelet-Afrika |
| F | földfelszíni medence |
| T | Iráni-medencevidék |
| M: | Közigazgatási beosztás: 29 tartomány (osztán) |
| H& | Közép-Kelet |
| F | közel-keleti állam |
| P | Herat |
| Kabul | |
| Kandahar | |
| X | pastu |
| F | ókori történeti táj |
| A | Aethiopia |
| afrikai provincia | |
| Byzacena | |
| Cyrenaica | |
| Libya | |
| Marmarica | |
| Mauretania | |
| Numidia | |
| Regio syrtica | |
| Tripolitana | |
| Zeugitana | |
| R | Afrika |
| M: | Numidia Királyság elfoglalása után kapta ezt a nevet az eddigi afrikai provinciához viszonyítva. |
| Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Britannica Hung., Ókori lexikon |
| F | afrikai provincia |
| R | Numidia tartomány |
| E | Numidia Királyság |
| M: | A diocletiánusi-constantinusi provinciareform következtében a bekebelezett korábbi tartományrészek folyamatosan visszakapták önállóságukat. |
| Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Britannica Hung., Ókori lexikon |
| F | afrikai provincia |
| A | Africa ProconsularisI |
| Africa ProconsularisII | |
| P | Colonia Iulia Carthago |
| E | Africa Vetus |
| F | Africa Proconsularis |
| T | Római Birodalom |
| P | Byzacena tartomány |
| Numidia tartomány | |
| Tripolitana tartomány | |
| Zeugitana tartomány | |
| R | Africa ProconsularisII |
| F | Africa Proconsularis |
| T | Africa dioecesis |
| E | Africa ProconsularisI |
| Forrás: | Ókori lexikon |
| L | Africa Vetus |
| M: | Numidia elfoglalása után, Africa Nova-hoz viszonyítva kapta az eddigi egyetlen afrikai provincia ezt a nevet. |
| Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Britannica Hung., Ókori lexikon |
| H | Africa propria |
| F | afrikai provincia |
| R | Africa Proconsularis |
| E | Karthágói Birodalom |
| F | újkori állam |
| A | dél-afrikai állam |
| egyenlítői közép-afrikai állam | |
| észak-afrikai állam | |
| kelet-afrikai állam | |
| nyugat-afrikai állam | |
| T | Afrika |
| F | folyóvíz |
| A | Chari |
| Cubango | |
| Jubba | |
| Kongó-folyó | |
| Kunene | |
| Kwanza | |
| Limpopo | |
| Maputo-folyó | |
| Niger-folyó | |
| Nílus | |
| Ogooué | |
| Okavango | |
| Orange | |
| Rovuma | |
| Shabeelle | |
| Szenegál-folyó | |
| Zambezi | |
| T | Afrika |
| F | hegycsúcs |
| A | Kibo |
| Mawenzi | |
| Meru-csúcs |
| F | hegység |
| A | Alsó-Guinea hegységei |
| Atlasz-hegység | |
| dél-afrikai hegység | |
| kelet-afrikai hegység | |
| szahara-vidéki hegység | |
| Szudán-vidéki hegység | |
| T | Afrika |
| F | mocsár |
| A | Okavango-mocsár |
| T | Afrika |
| Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Britannica Hung., Ókori lexikon |
| F | Africa |
| A | Africa Nova |
| Africa Proconsularis | |
| Africa Vetus | |
| Cyrenaica | |
| Mauretania Caesariensis | |
| Mauretania Tingitana | |
| Numidia provincia | |
| R | Africa dioecesis |
| F | tengeri sziget |
| A | atlanti-óceáni afrikai sziget |
| indiai-óceáni afrikai sziget | |
| T | Afrika |
| F | természeti táj |
| A | Afrikai-árokrendszer |
| dél-afrikai természeti táj | |
| Egyenlítői-Afrika | |
| észak-afrikai természeti táj | |
| Felső-Guinea | |
| Kelet-Afrika | |
| Szahara | |
| Szudán-vidék | |
| T | Afrika |
| F | tó |
| A | Bangweulu-tó |
| Bizertei-tó | |
| Burullus-tó | |
| Csád-tó | |
| Kivu-tó | |
| Kyoga-tó | |
| Mai-Ndombe-tó | |
| Malawi-tó | |
| Mobutu-tó | |
| Mweru-tó | |
| Ngami-tó | |
| Rukwa-tó | |
| Rutanzige-tó | |
| Tana-tó | |
| Tanganyika-tó | |
| Turkana-tó | |
| Viktória-tó | |
| T | Afrika |
| L | Tripolisz vidéke |
| F | afrikai természeti táj |
| T | Arab-afrikai-árokrendszer |
| P | Abesszin-árok |
| Kelet-afrikai-árok | |
| Közép-afrikai-árok | |
| Malawi-árok |
| F | főváros |
| T | Kazahsztán |
| M: | Az Akkád birodalom fővárosának régies neve |
| HV | Akkád |
| T | Csita terület |
| P | Aginszkoje |
| T | Tripura |
| T | Norvégia |
| P | Kelet-Agder |
| Nyugat-Adger |
| T | Cserehát |
| T | Agai Burjátföld |
| Forrás: | gyal(101.586) |
| T | Kőhalom szék |
| Nagy-Küküllő vármegye |
| M: | Kr. u. 100 körül kapcsolódott Rhaetiahoz |
| T | Rhaetia |
| LV | Aguascalientes szövetségi állam |
| Aguascalientes város |
Aguascalientes szövetségi állam
| HV | Aguascalientes |
| T | Mexikó |
| P | Aguascalientes város |
| HV | Aguascalientes |
| T | Aguascalientes szövetségi állam |
| H | Takir |
| F | sivatag |
| F | szahara-vidéki hegység |
| T | Salvador |
| T | Khuzisztán tartomány |
| H | Aland |
| F | észak-európai sziget |
| T | Finnország |
| M: | Egyiptom általános ókori görög megnevezése |
| Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon |
| L | Aigyptos tartomány |
| M: | Kr. u. 395. és 640. között a Keletrómai Birodalom része |
| F | ókori Egyiptom |
| T | Bizánci Birodalom |
| Keletrómai Birodalom | |
| R | Miszr |
| E | Aegyptus provincia |
| X | egyiptológia |
| M: | A görög név feltehetőleg Memphis város egyik nevéből ered (Hut-ka-ptah = Ptah lelkének háza). Kr. e. 525. és 332. között a Perzsa Birodalom része |
| F | ókori Egyiptom |
| T | Perzsa Birodalom |
| R | Aigyptos tartomány |
| E | Óegyiptomi Birodalom |
| X | egyiptológia |
| H | Aigyptos |
| F | ókori Egyiptom |
| T | Hellén Birodalom |
| R | Ptolemaida Birodalom |
| E | Aigyptos satrapia |
| X | egyiptológia |
| F | ókori Görögország |
| F | ókori Görögország |
| F | szahara-vidéki hegység |
| F | ókori Görögország |
| T | Mizoram |
| Forrás: | ROM(58) |
| T | Rétköz |
| Szabolcs vármegye |
| M: | Kurd származású muszlim dinasztia, aminek a tagjai 1111-1250 között uralkodtak Egyiptom, Szíria, Irak és Dél-Arábia területén. Birodalmuk virágkorában Örményországtól Tripolitániáig átfogta a muszlim világot |
| F | Arab Birodalom |
| P | Miszr |
| R | Mameluk Birodalom |
| E | Fatimida Kalifátus |
| F | tengeröböl |
| T | Vörös-tenger |
| F | ókori Görögország |
| T | Kelet-Norvégia |
| LV | Agade város |
| Akkád Birodalom | |
| Akkád tartomány | |
| Akkád város |
| M: | Kr. e. 2350-2230 között Mezopotámiában |
| HV | Akkád |
| F | ókori állam |
| P | Akkád város |
| R | Óbabiloni Birodalom |
| X | Kaldea |
| M: | A Babiloni Birodalom északnyugati tartománya |
| HV | Akkád |
| T | Babiloni Birodalom |
| M: | Az akkád birodalom fővárosa volt. Nevét a népről kapta, a birodalmat pedig róla nevezték el |
| HV | Akkád |
| T | Akkád Birodalom |
| T | Északi kerület |
| R | Etiópia |
| T | Ondo szövetségi állam |
| T | Nigéria |
| P | Uyo |
| L | Sittwe |
| T | Arab Emírségek |
| H | Hor-al-Hammar |
| F | ázsiai tó |
| X | Irak |
| L | Alexandria város |
| L | Ismailia város |
| L | Központi körzet, Szud. |
| F | főváros |
| T | Kuwait |
| H | El-Manáma |
| F | főváros |
| T | Bahrein |
| L | Kairó város |
| M: | Báziásnál éri el a Duna a Kárpátok déli végét. A Báziástól Orsováig ill. a Vaskapuig terjedő szakaszt nevezik Al-Dunának |
| T | Középső-Duna |
| P | Klisszura |
| Vaskapu-szoros |
| F | ázsiai tó |
| X | Kazahsztán |
| T | Egyesült Államok |
| P | Montgomery |
| H | Erdős-Kárpátok |
| F | Északkeleti-Kárpátok |
| F | Himalája észak-déli vonulat |
| P | Katmandui-medence |
| F | Tátra |
| P | Hopok |
| T | Központi-Alpok |
| T | Brazília |
| P | Maceió |
| T | Costa Rica |
| LV | alemannok |
| alemannok területe |
| Forrás: | kf(81) |
| T | Alsó-Fehér vármegye |
| Dél-Erdély |
| L | Ahvenanmaa |
| M: | Iráni eredetű lovasnomádok, s a népvándorlás során germanizálódtak. Germán népekkel együtt 409-ben az Ibériai-félszigeten telepedtek le |
| F | germánok területe |
| T | Egyesült Államok |
| P | Aleut-szigetek |
| Juneau |
| H | Alaszkai-Kordilerrák |
| T | Észak-amerikai Kordillerák |
| L | Alaszkai-hegység |
| Forrás: | gyal(534-535) |
| T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
| Jászság |
| T | Románia |
| M: | A mai Dagesztán és Azerbaidzsán állam területe |
| F | Asia Septentrionalis Occidentalis |
| M: | Közigazgatási beosztás: 26 kerület (rreth), 1 kerületi jogú város |
| F | balkáni állam |
| T | Balkán |
| P | Tirana |
| X | Ochridi-tó |
| LV | Albany folyó |
| Albany város |
| HV | Albany |
| F | észak-amerikai folyó |
| X | Hudson-öböl |
| HV | Albany |
| T | New York szövetségi állam |
| L | Mobutu-tó |
| T | Kanada |
| P | Edmonton |
| Forrás: | gyal(134.839) |
| T | Szeben vármegye |
| Újegyház szék |
| Forrás: | gyal(134.839) |
| L | Újegyház szék |
| Forrás: | hun(658)gyal(784) |
| T | Csíkszék |
| P | Lok |
| R | Léna |
| M: | Germán törzsszövetség a Duna és a Rajna felső folyásának vidékén |
| HV | alamannok |
| alemánok | |
| F | germánok területe |
| R | Sváb Hercegség |
| X | alemannok |
| LV | alemannok |
| alemannok területe |
| R | Alto Alentejo tartomány |
| Baixo Alentejo tartomány |
| LV | Aleppo tartomány |
| Aleppo város |
| HV | Aleppo |
| T | Szíria |
| P | Aleppo város |
| HV | Aleppo |
| T | Aleppo tartomány |
| F | völgyi gleccser |
| T | Berni-Alpok |
| X | Svájc |
| F | észak-amerikai sziget |
| T | Alaska szövetségi állam |
| LV | Alexandria kormányzóság |
| Alexandria város |
| HV | Alexandria |
| T | Egyiptom |
| P | Alexandria város |
| H | Al Iiskandariyah |
| HV | Alexandria |
| T | Alexandria kormányzóság |
| M: | középkori magyar községek lakói által használt csoportnév |
| Forrás: | kf(53) |
| T | Drávaköz |
| P | Kopács |
| Laskó | |
| Várdaróc | |
| X | alfalusiak |
| Baranya vármegye |
| T | Pireneusi-félsziget |
| L | Algír |
| M: | Államformája népi demokratikus köztársaság. Közigazgatási beosztás: 48 tartomány (vilayet) |
| F | Maghreb ország |
| P | algériai Pentapolisz |
| Algír | |
| Orán | |
| X | algériai irodalom |
| M: | 11. századi berber oázis-városok szövetsége |
| Forrás: | Encyclopedia Britannica |
| F | Pentapolisz |
| T | Algéria |
| P | Beni Isguene |
| Berriane | |
| Bou Nouara | |
| El-Ateuf | |
| Ghardaia | |
| Guerrera | |
| Melika |
| H | Alger |
| F | főváros |
| T | Algéria |
| T | Portugália |
| Forrás: | kf(57-58) |
| H | Ormán |
| P | Nagyváty |
| Szabadszentkirály | |
| Szentlőrinc | |
| X | Baranya vármegye |
| H | államhatalom |
| államszervezet | |
| HV | államterület |
| ország | |
| A | jogállam |
| középkori állam | |
| ókori állam | |
| újkori állam | |
| T | államjog |
| gazdaságföldrajz | |
| társadalom | |
| P | államfő |
| bíróság | |
| kormány | |
| közigazgatási egység | |
| nép | |
| országgyűlés | |
| R | hatalom |
| X | alkotmány |
| civilizáció | |
| nemzet | |
| népgazdaság | |
| természeti táj | |
| uralom |
| HV | határ |
| Határsáv | |
| P | határátkelőhely |
| E | határkérdés |
| L | közigazgatási egység |
| T | Appalache-hegység |
| F | Eróziós fennsík |
| T | Appalache-hegység |
| T | Északi-Mészkőalpok |
| P | Lechvölgyi-Alpok |
| F | felszíni víz |
| hidroszféra | |
| A | mocsár |
| tó | |
| T | szárazföld |
| M: | Az Almoravidák örökébe léptek 1140-1269 között. Birodalmuk virágkorában Dél-Hispániától Egyiptom határáig terjedt |
| H | Múminida Birodalom |
| F | Arab Birodalom |
| kalifátus | |
| E | Almoravida Birodalom |
| M: | Észak-afrikai berber és andalúziai muszlim dinasztia 1056-1147 között. Uralmuk Észak-Afrika nyugati és Hispánia déli részére terjedt ki |
| F | Arab Birodalom |
| kalifátus | |
| R | Almohád Birodalom |
| E | Abbászida Kalifátus |
| T | Kedah |
| T | Kis-Szunda-szigetek |
| T | Italia Annonaria |
| Italia provincia |
| T | Galliae dioecesis |
| Italia provincia |
| T | Italia provincia |
| Viennensis dioecesis |
| F | hágó |
| A | Brenner-hágó |
| Kis Szent Benát-hágó | |
| Maddalena-hágó | |
| Montgenévre-hágó | |
| Nagy Szent Bernát-hágó | |
| Splügen-hágó | |
| Stelvio-hágó | |
| Szent Gotthárd-hágó | |
| T | Alpok |
| Forrás: | hun(817-821)kf(120-121) |
| T | Hunyad |
| Hunyad vármegye |
| F | hegységképződés |
| R | Alpok |
| F | európai hegység |
| közép-európai természeti táj | |
| A | Keleti-Alpok |
| Nyugati-Alpok | |
| T | Eurázsiai-hegységrendszer |
| P | alpesi hágó |
| E | alpi hegységképződés |
| L | Nyugat-dunántúli medence |
| T | Franciaország |
| E | Elzász |
| L | Niederösterreich |
| Forrás: | gyal(399) |
| L | Altáj |
| M: | A Vaskaputól a torkolatig tartó folyószakasz |
| T | Duna |
| P | Duna-delta |
| HV | delta |
| T | Óegyiptomi Birodalom |
| T | Egyenlítői-Afrika |
| F | afrikai hegység |
| HV | Jubba körzet |
| T | Szomália |
| M: | A Greben-sziklától Orsováig terjedő szakasz |
| T | Klisszura |
| P | Kazán-szoros |
| M: | Brúnó kölni érsek 959-ben felosztotta Lotaringiát. Az északi rész magában foglalta a történelmi Németalföld legnagyobb részét |
| T | Lotaringia |
| R | Németalföld |
| HV | Shabeellaha körzet |
| T | Szomália |
| L | Niedersachsen |
| Forrás: | gyal(795)kf(179-180) |
| T | Szigetköz |
| X | Győr vármegye |
| H | Északnyugat-Szilézia |
| T | Porosz Szilézia |
| T | Kongói Demokratikus Köztársaság |
| E | Bas-Zaire tartomány |
| Forrás: | hun(533)kf(195-196) |
| T | Nyitra vármegye |
| Zoborvidék |
| Forrás: | gyal(130)kf(134) |
| T | Krasznaköz |
| Szatmár vármegye |
| Forrás: | gyal(357) |
| T | Botfalu |
| Forrás: | kf(195-196) |
| H | Csitár |
| T | Nyitra vármegye |
| Zoborvidék |
| Forrás: | hun(517)kf(67) |
| T | Hangony |
| Forrás: | gyal(499.784)hun(658) |
| T | Háromszék |
| P | Orbai szék |
| Sepsi szék |
| Forrás: | gyal(130)kf(134) |
| T | Krasznaköz |
| Szatmár vármegye |
| Forrás: | gyal(45-46) |
| T | Bács-Bodrog vármegye |
| Sajkás vidék |
| Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
| T | Alsó-Fehér vármegye |
| Kis-Küküllő mente |
| H | Nagymedves |
| HV | Medves |
| T | Vas vármegye |
| Forrás: | hun(371)kf(163-164) |
| T | Tolna vármegye |
| tolnai Sárköz |
| Forrás: | gyal(697-698)kf(97-98) |
| T | Felsőőrség |
| Vas vármegye |
| T | Veszprém megye |
| Forrás: | gyal(698)kf(155-156) |
| T | Őrség |
| P | Dávidháza |
| Domonkosfa | |
| Ispánk | |
| Kapornak | |
| Kerca | |
| Kerkáskápolna | |
| Kisrákos | |
| Kotormány | |
| Nagyrákos | |
| Őrbajánháza | |
| Őrihodos | |
| Őriszentpéter | |
| Pankasz | |
| Szaknyér | |
| Szatta | |
| Szomoróc | |
| X | Vas vármegye |
| Forrás: | gyal(101.586) |
| T | Dél-Erdély |
| Kőhalom szék | |
| Nagy-Küküllő vármegye | |
| X | szászmagyarok |
| Forrás: | kf(168) |
| T | Sóvidék |
| Udvarhely vármegye |
| Forrás: | kf(150-151) |
| T | Sopron vármegyei nagyerdő |
| T | Guatemala |
| M: | Altaj-hegység |
| F | belső-ázsiai hegység |
| A | Góbi-Altaj |
| Mongol-Altaj | |
| Orosz-Altaj | |
| Tarbagataj |
| M: | Csallóközi falu |
| Forrás: | kf(58) |
| H | Alsó-Csallóköz |
| T | Csallóköz |
| X | Komárom vármegye |
| T | Szibéria közigazgatási terület |
| P | Altaj-hegyvidéki autonóm terület |
| Barnaul |
Altaj-hegyvidéki autonóm terület
| T | Altaj tartomány |
| P | Gorno-Altajszk |
| T | Uri |
| F | hegységközi fennsík |
| T | Andok |
| Forrás: | hun(658)gyal(559) |
| T | Királyföld |
| P | Kőhalom szék |
| Nagysink szék | |
| Szeben szék | |
| Újegyház szék | |
| X | erdélyi szászok |
| F | Közép-európai végmorénasor |
| T | Portugália |
| E | Alentejo történelmi tartomány |
| T | Paraguay |
| P | Hernandarias |
| L | Drávaköz |
| F | ausztráliai tó |
| F | észak-amerikai tó |
| X | Kanada |
| M: | Eredeti lakóhelyük Izrael földjétől délre volt. Izreallel rokon, vele állandó ellenségeskedésben élő nép |
| Forrás: | Haag Biblia lexikon |
| F | ókori Syria |
| T | Paraguay |
| P | Pedro Juan Caballero |
| T | Brazília |
| P | Macapá |
| LV | Amazonas megye |
| Amazonas szövetségi állam | |
| Amazonas szövetségi terület | |
| Amazonas-folyó |
| HV | Amazonas |
| F | Északi igazgatási területek |
| T | Peru |
| HV | Amazonas |
| T | Brazília |
| P | Manaus |
| HV | Amazonas |
| T | Venezuela |
| P | Pyerto Ayacucho |
| L | Amazonas-medence |
| HV | Amazonas |
| F | dél-amerikai folyó |
| E | Japurá |
| Madeira-folyó | |
| Maranón | |
| Putumayo | |
| Río Negro-folyó, Br. | |
| Tapajós | |
| Ucayali | |
| Xingú | |
| X | Atlanti-óceán |
| H | Amazonas-alföld |
| F | alföld |
| dél-amerikai természeti táj |
| F | földrész |
| P | amerikai állam |
| amerikai folyó | |
| amerikai hegység | |
| amerikai sziget | |
| amerikai természeti táj | |
| amerikai tó | |
| Észak-Amerika | |
| Latin-Amerika | |
| = | Egyesült Államok |
| F | újkori állam |
| A | dél-amerikai állam |
| észak-amerikai állam | |
| közép-amerikai állam | |
| T | Amerika |
Amerikai csendes-óceáni-szigetek
| M: | United States Minor Outlying Islands. Pacific Islands; Trust Territory. Kilenc szigetcsoport |
| F | Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe |
| polinéziai sziget | |
| P | Baker-sziget |
| Howland-sziget | |
| Jarvis-sziget | |
| Johnston-atoll | |
| Kingman-zátony | |
| Midway-szigetek | |
| Palmyra-atoll | |
| Sand-sziget |
| L | Egyesült Államok |
| F | folyóvíz |
| A | dél-amerikai folyó |
| észak-amerikai folyó | |
| közép-amerikai folyó | |
| T | Amerika |
| F | hegység |
| A | dél-amerikai hegység |
| észak-amerikai hegység | |
| közép-amerikai hegység | |
| T | Amerika |
| F | Kontinens |
| P | Dél-amerikai kontinens |
| Észak-amerikai kontinens | |
| Közép-amerikai kontinens |
| F | Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe |
| T | Szamoai-szigetek |
| X | Szamoa |
| F | tengeri sziget |
| A | dél-amerikai sziget |
| észak-amerikai sziget | |
| közép-amerikai sziget | |
| T | Amerika |
| F | természeti táj |
| A | dél-amerikai természeti táj |
| észak-amerikai természeti táj | |
| közép-amerikai természeti táj | |
| T | Amerika |
| F | tó |
| A | dél-amerikai tó |
| észak-amerikai tó | |
| közép-amerikai tó | |
| T | Amerika |
| F | Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe |
| közép-amerikai sziget | |
| X | Brit Virgin-szigetek |
| F | interkontinentális beltenger |
| T | Atlanti-óceán |
| P | Karib-tenger |
| Mexikói-öböl |
| F | indiai-óceáni afrikai sziget |
| F | főváros |
| T | Jordánia |
| E | Philadelpheia |
| M: | Királyi székhely, főváros. Kormányzati székhely Hága |
| F | főváros |
| T | Észak-Holland |
| X | Hága |
| F | közép-ázsiai folyó |
| R | Aral-tó |
| LV | Amur terület |
| Amur-folyó |
| HV | Amur |
| T | Orosz Távol-Kelet közigazgatási egység |
| HV | Amur |
| F | távol-keleti folyó |
| X | Ohotszki-tenger |
| L | Cavan grófság |
| L | Clare grófság |
| L | Westmeath grófság |
| L | Meath grófság |
| T | Nigéria |
| P | Awka |
| L | Kis-Ázsia |
| F | hegységközi fennsík |
| közel-keleti természeti táj |
| F | Északi igazgatási területek |
| T | Peru |
| T | Marche régió |
| P | Loreto város, Ol. |
| T | Maritime Pentapolisz |
| T | Galatia |
| T | Spanyolország |
| P | Córdoba város, Sp. |
| Sevilla |
| F | alföld |
| T | Pireneusi-félsziget |
| M: | Az Indiai Köztársaság szövetségi területe |
| T | India |
| P | Port Blair |
| F | peremtenger |
| T | Indiai-óceán |
| X | Irrawaddy |
| Salween |
| T | India |
| P | Hyderabad |
| E | Gondwana |
| T | Bolívia |
| P | La Paz város, Bol. |
| Sucre |
| M: | Andorrai fejedelemség (Andorrai Völgység). Közigazgatási beosztás: 7 egyházkerület (paroqia) |
| F | dél-európai állam |
| P | Andorra le Vella |
| X | Spanyolország |
| F | főváros |
| T | Andorra |
| M: | moldvai község Szucsava megyében, Radóc környékén |
| Forrás: | gyal(649) |
| T | Bukovina |
| Forrás: | gyal(482) |
| T | Göcsej |
| Zala vármegye |
| R | Jenyiszej |
| L | Angaria |
| M: | Ősi szárazföld, az egyik legrégebben kialakult litoszfératömb |
| H | Angara masszívum |
| Szibériai-platform | |
| F | hajdani kontinens |
| T | Norrland |
| F | Brit-szigetek |
| T | Észak-Wales |
| T | Nagy-Britannia |
| P | Délkelet-Anglia |
| Délnyugat-Anglia | |
| Észak-Anglia | |
| Északnyugat-Anglia és Yorkshire | |
| Kelet-Anglia | |
| Közép-Anglia | |
| London county | |
| Welsh Marshes és Közép-Anglia nyugati része | |
| E | Angol Királyság |
| F | középkori állam |
| R | Anglia |
| E | Britannia |
| T | Angol-sziget |
| M: | Az "angolszász" északnyugati germán törzsek területe. Az 5-7. században foglalták el a brit szigetek nagy részét |
| F | germánok területe |
| E | Britannia |
| M: | Közép-Amerikai állam |
| F | közép-amerikai sziget |
| Nagy-Britannia külbirtoka | |
| X | közép-amerikai állam |
| Saint Kitts és Nevis | |
| = | angolna |
| T | Közép-Skócia déli része |
| M: | 1218-1918 között, megszakításokkal ugyan, de önálló hercegség |
| H | Anhalti Hercegség |
| F | német történelmi államok |
| R | Sachsen-Anhalt |
| L | Anhalt |
| T | Kína |
| T | Comore-szigetek |
| LV | Ankara tartomány |
| Ankara történelmi tartomány | |
| Ankara város |
| H | Ankara vilajet |
| HV | Ankara |
| T | Ankara történelmi tartomány |
| Közép-Anatólia régió | |
| P | Ankara város |
| HV | Ankara |
| P | Ankara tartomány |
| R | Közép-Anatólia régió |
| HV | Ankara |
| F | főváros |
| T | Ankara tartomány |
| L | Ankara tartomány |
| L | Vietnami-hegység |
| T | Maryland szövetségi állam |
| F | ázsiai hegycsúcs |
| T | Himalája |
| X | Nepál |
| Forrás: | gyal(60-61) |
| T | Bihar vármegye |
| bihari Mezőség |
| T | Szíria |
| F | főváros |
| T | Madagaszkár |
| H | Déli-Sarkvidék |
| Maud királyné-föld | |
| F | Sarkvidék |
| P | antarktiszi jégtakaró |
| Bouvet-sziget | |
| Brit Antarktisz | |
| Francia Déli Területek |
| F | hegycsúcs |
| F | jégsivatag |
| szárazföldi jégtakaró | |
| T | Antarktisz |
| F | Kontinens |
| F | tengeri sziget |
| A | Bouvet-sziget |
| F | természeti táj |
| L | társadalom |
| T | Appenninek |
| T | Atlasz-hegység |
| M: | Az MSZ EN 23166:1995 szerinti szabványos államnévvel ellentétben az állam hivatalos neve "Antigua" |
| H: | Csak a sziget esetében használandó. Az állam esetében az "Antigua és Barbuda" használandó |
| T | Antigua és Barbuda |
| P | St. John's, Antigua |
| M: | Az MSZ EN 23166:1995 szerinti szabványos államnév. Hivatalos neve "Antigua". Államformája alkotmányos monarchia |
| F | közép-amerikai állam |
| P | Antigua |
| Barbuda | |
| Redonda |
| F | libanoni-hegységek |
| L | Karib-tenger |
| LV | Antiochia, Pisidiai |
| Antiochia, Szíriai |
| HV | Antiochia |
| T | Pisidia |
| HV | Antiochia |
| T | Syria provincia |
| T | Chile |
| T | Észak-Írország |
| F | vulkáni fennsík |
| T | Ír-sziget |
| P | Óriások útja |
| LV | Antwerpen tartomány |
| Antwerpen város |
| HV | Antwerpen |
| T | Belgium |
| P | Antwerpen város |
| HV | Antwerpen |
| T | Antwerpen tartomány |
| T | Venezuela |
| P | Barcelona város, ven. |
| L | Macau |
| Forrás: | gyal(357) |
| HV | apáca |
| T | Brassó vármegye |
| Tízfalu |
| T | Syria Superior |
| T | cyrenaicai Pentapolisz |
| F | észak-amerikai hegység |
| észak-amerikai természeti táj | |
| P | Adirondack-hegység |
| Alleghany-hegység | |
| Allegheny-Cumberland-plató | |
| Catskill-hegység | |
| Green mountains | |
| White mountains |
| F | európai hegység |
| T | Appennini-félsziget |
| Eurázsiai-hegységrendszer | |
| P | Antiapenninek |
| Déli Appenninek | |
| Északi-Appenninek | |
| Középső-Appenninek | |
| Szicíliai-Appenninek |
| F | dél-európai természeti táj |
| félsziget | |
| P | Appenninek |
| Pó-alföld | |
| Tavoliere-alföld | |
| Tevere-medence | |
| Toscanai-alföld | |
| X | Itália |
| LV | Appenzell kanton |
| Appenzell város |
| HV | Appenzell |
| T | Svájc |
| P | Ausserrhoden félkanton |
| Innerrhoden félkanton |
| HV | Appenzell |
| T | Innerrhoden félkanton |
| T | külső kristályos öv |
| H | Toscanai-Appenniek |
| T | Északi-Appenninek |
| T | Italia provincia |
| Italia Suburbicaria |
| T | Dacia Superior |
| R | Gyulafehérvár |
| T | Venezuela |
| P | San Fernando de Apure |
| F | Déli igazgatási területek |
| T | Peru |
| T | Pannonia Inferior |
| T | Franciaország |
| F | Gallia Comata |
| T | Gallia provincia |
| Viennensis dioecesis |
| H | Garonne-medence |
| T | Francia-Belga-rögvidék |
| L | Rijád |
| M: | A muszlimok közösségét és a meghódított területeket magába foglaló politikai-vallási állam |
| F | középkori állam |
| A | Ajjubida Szultánság |
| Almohád Birodalom | |
| Almoravida Birodalom | |
| Bagdadi Kalifátus | |
| Fatimida Kalifátus | |
| Kordovai Emírség | |
| Mameluk Birodalom | |
| Oszmán-Török Birodalom | |
| Szeldzsuk-török Szultánság | |
| X | kalifátus |
| M: | Államformája emirátusok szövetsége |
| H | Egyesült Arab Emirátusok |
| F | közel-keleti állam |
| P | 'ajmán |
| Abú Zabí | |
| Al Fujjayrah | |
| Ash Shariqa | |
| Dubayy | |
| Ra's al Khaymah | |
| Umm al Qaywayn | |
| E | Szerződéses Omán |
| F | újkori állam |
| A | Maghreb ország |
| X | iszlám |
| F | földfelszíni árok |
| P | Afrikai-árokrendszer |
| Szír-Jordán-árok | |
| Vörös-tenger medencéje |
| F | félsziget |
| közel-keleti természeti táj | |
| A | Arab-félsziget az ókorban |
| P | arab-félszigeti sivatag |
| Arab-tábla | |
| Hadramawt | |
| Hidzsász | |
| Nedzsd |
| Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Britannica Hung., Ókori lexikon |
| F | Arab-félsziget |
| P | Hadhramaut |
| Katabán | |
| Main | |
| Sába |
| F | trópusi sivatag |
| A | Nefúd-sivatag |
| Rab-el-Háli | |
| T | Arab-félsziget |
| L | Perzsa-öböl |
| F | kősivatag |
| T | Kelet-Szahara |
| F | tektonikus fennsík |
| T | Arab-félsziget |
| F | peremtenger |
| T | Indiai-óceán |
| P | Ádeni-öböl |
| Ománi-öböl | |
| Perzsa-öböl | |
| Vörös-tenger | |
| X | Indus |
| Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Britannica Hung., Ókori lexikon |
| F | ókori Syria |
| A | Arabia Deserta |
| Arabia Felix | |
| Arabia Inferior | |
| Arabia Petraea | |
| Arabia provincia | |
| Arabia satrapia | |
| Arabia Superior |
| M: | Arábia sivatagos középső és északi részének ókori neve |
| Forrás: | Britannica Hungarica, Ókori lexikon |
| F | Arabia |
| M: | Arábia termékeny, déli-délnyugati részének ókori elnevezése |
| Forrás: | Britannica Hungarica, Ókori lexikon |
| F | Arabia |
| F | Arabia |
| E | Arabia Petraea |
| M: | A III. század végén Diocletianus császár osztotta két, északi és déli részre |
| Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Britannica Hung., Ókori lexikon |
| F | Arabia |
| R | Arabia Inferior |
| Arabia Superior | |
| E | Arabia provincia |
| M: | Traianus római császár Kr. U. 105-ben a Nabateus Királyságot a birodalomhoz csatolta |
| F | Arabia |
| T | Római Birodalom |
| R | Arabia Petraea |
| F | Arabia |
| T | Perzsa Birodalom |
| R | Idumea |
| E | Edom |
| F | Arabia |
| E | Arabia Petraea |
| T | Sergipe szövetségi állam |
| Forrás: | gyal(194) |
| F | szabad királyi város |
| T | Arad vármegye |
| T | Románia |
| E | Arad vármegye |
| M: | Az 1877. I. tc. Zaránd vármegye egy részét hozzá csatolja |
| Forrás: | gyal(342) |
| T | Magyarország 1876-1920 között |
| Tiszántúli kerület | |
| P | Arad |
| Borosjenő | |
| Borossebes | |
| Gyorok | |
| Máriaradna | |
| Nagyhalmágy | |
| Pankota | |
| Világos | |
| Zarándbánya | |
| R | Arad megye |
| E | Zaránd vármegye |
| X | aradi Hegyalja |
| Fehér-Körös völgye | |
| Tiszántúl |
| Forrás: | hun(231) |
| HV | Nagyerdő |
| Forrás: | kf(113) |
| HV | Hegyalja |
| F | erdélyi történeti-néprajzi táj |
| P | Gyorok |
| Máriaradna | |
| Pankota | |
| Világos | |
| X | Arad vármegye |
| T | főníciai Tripolisz |
| T | Ausztrál-ázsiai-földközi-tenger |
| F | középkori állam |
| R | Spanyol Királyság |
| E | Kordovai Emírség |
| T | Spanyolország |
| F | földfelszíni medence |
| T | Pireneusi-félsziget |
| T | Venezuela |
| P | Maracay |
| T | Eurázsiai-hegységrendszer |
| Nyugat-burmai-hegyvidék |
| T | Perzsa Birodalom |
| F | ázsiai tó |
| E | Amu-Darja |
| Szir-Darja | |
| X | Kazahsztán |
| M: | Kr. e. 1100 és 732 közötti államalakulatok Szíria területén. A legjelentősebb közülük Damaszkusz városállama volt |
| F | ókori Syria |
| Forrás: | kf(75-76) |
| L | Csallóköz |
| R | Maros |
| L | Aranyosszék |
| R | Szeret |
| L | Aranyosszék |
| M: | 1785-1790 között Kolozs vmegye része, majd önálló az 1876-os megyebeosztásig |
| Forrás: | hun(658)gyal(784) |
| H | Aranyos szék |
| Aranyos-szék | |
| T | Székelyföld 1876-ig |
| P | Felvinc |
| R | Torda-Aranyos vármegye |
| X | székelyek |
| L | Ghána |
| Forrás: | gyal(357) |
| T | Barcaság |
| Háromszék vármegye |
| LV | Ararát város, Ausztr. |
| Ararát város, Örm. | |
| Ararát-masszívum | |
| Ararát-síkság | |
| Kis-Ararát | |
| Nagy-Ararát | |
| Urartu |
| HV | Ararát |
| T | Victoria szövetségi állam |
| HV | Ararát |
| T | Örményország |
| M: | Kétcsúcsú vulkáni masszívum az Örmény-magasföld nyugati részén |
| HV | Ararát |
| F | közel-keleti hegység |
| P | Kis-Ararát |
| Nagy-Ararát |
| M: | Az Araksz-folyó megsüllyedt, feltöltött síksága |
| HV | Ararát |
| F | földfelszíni medence |
| X | Irán |
| Örményország | |
| Törökország |
| T | Chile |
| F | dél-ázsiai hegység |
| F | ókori Görögország |
| T | Peloponnészosz tartomány |
| P | Tripolisz város, Gör. |
| L | szigettenger |
| L | Erdély |
| F | európai hegység |
| T | Francia-Belga-rögvidék |
| Variszkuszi-hegységrendszer |
| Forrás: | kszn(6-7) |
| L | Szamosardó |
| T | Perzsa Birodalom |
| X | Ariana |
| L | Bretagne |
| F | Déli igazgatási területek |
| T | Peru |
| HV | Pampák |
| F | dél-amerikai természeti táj |
| pampa |
| F | Andok |
| P | Aconcagua |
| F | dél-amerikai tó |
| X | Argentína |
| Chile |
| T | Románia |
| F | ókori Görögország |
| T | Peloponnészosz tartomány |
| Forrás: | gyal(541) |
| T | Alszeg |
| Kolozs vármegye | |
| X | Hidalmási járás |
| T | Közép-Skócia déli része |
| T | Oroszország európai északkeleti része |
| P | Ferenc József föld |
| Novaja Zemlja | |
| Nyenyecföld | |
| Szolovecki-szigetek |
| M: | A Perzsa Birodalom legkeletibb tája. Nevéből származik a ma használatos "Irán" |
| F | Asia Meridionalis Centralis |
| X | Areia satrapia |
| T | Egyesült Államok |
| P | Phoenix város |
| LV | Arkansas szövetségi állam |
| Arkansas-folyó |
| HV | Arkansas |
| T | Egyesült Államok |
| P | Little Rock |
| HV | Arkansas |
| R | Mississippi-folyó |
| M: | Az északi sarkkörön belül eső szárazföldek és szigetvilág |
| H | Északi-Sarkvidék |
| F | Sarkvidék |
| X | Grönland |
| Svalbard |
| F | természeti táj |
| T | Észak-Írország |
| F | Asia Septentrionalis Occidentalis |
| T | Pontus dioecesis |
| R | Örményország |
| E | Urartu |
| T | Perzsa Birodalom |
| M: | A mai Bretagne kelta neve ( ar: -nál, -nél, mor: tenger) |
| L | Bretagne |
| M: | Lepusztult röghegység, tönkfelszin Bretagne-ban és Normandiában |
| T | Francia-Belga-rögvidék |
| Variszkuszi-hegységrendszer |
| L | variszkuszi hegységképződés |
| T | Gelderland |
| F | európai folyó |
| X | Ligur-tenger |
| LV | földfelszíni árok |
| tengeri árok |
| Forrás: | gyal(60-61) |
| T | Bihar vármegye |
| bihari Mezőség |
| T | Pannonia Superior |
| R | Győr |
| T | Francia-Belga-rögvidék |
| F | közép-amerikai sziget |
| T | Holland Antillák |
| Hollandia |
| T | India |
| P | Itanagar |
| T | Etiópia |
| Forrás: | gyal(344) |
| T | Dunáninneni kerület |
| Magyarország 1876-1920 között | |
| X | Felföld |
| F | Északnyugati-Kárpátok |
| L | Szuez város |
| T | Delta szövetségi állam |
| T | Szent Ilona |
| H | Ashabad |
| F | főváros |
| T | Türkmenisztán |
| T | Arab Emírségek |
| L | Asgabat |
| T | Ghána |
| T | filiszteai Pentapolisz |
| T | Déli kerület |
| F | Ausztrália külbirtoka |
| indiai-óceáni ausztráliai sziget |
| F | ókori történeti táj |
| A | Ariana |
| Bactriana | |
| Hyrcania történeti táj | |
| Margiana | |
| Sogdiana |
| F | ókori történeti táj |
| A | Bithynia |
| Caria | |
| Ionia | |
| Lycaonia | |
| Lycia | |
| Lydia | |
| Mysia | |
| Pamphylia | |
| Phrygia | |
| Pisidia | |
| R | Törökország |
| F | ókori történeti táj |
| A | Cappadocia |
| Cilicia | |
| Ciprus az ókorban | |
| Commagene | |
| Galatia | |
| Paphlagonia | |
| Pontus | |
| R | Törökország |
| T | Római Birodalom |
| P | Ephesos |
| Kolossze | |
| Laodicea | |
| Szmirna |
Asia Septentrionalis Occidentalis
| F | ókori történeti táj |
| A | Albania |
| Armenia | |
| Colchis | |
| Iberia | |
| Sarmatia Asiatica | |
| Scythia |
| T | Keletrómai Birodalom |
| P | Caria |
| Hellespontus | |
| Insulae | |
| Lydia | |
| Pamphylia | |
| Phrygia | |
| Pisidia |
| T | filiszteai Pentapolisz |
| H | Aszmara |
| F | főváros |
| T | Eritrea |
| T | Déli Appenninek |
| T | India |
| L | Asszámi-Himalája |
| F | Észak-indiai alföld |
| T | Drenthe |
| T | Asszír Birodalom |
| F | Medeo-Perzsia |
| H | Assami-Himalája |
| F | Himalája kelet-nyugati vonulat |
| M: | Kr. e. 1800-614 között |
| F | ókori állam |
| P | Assur |
| Ninive | |
| R | Újbabiloni Birodalom |
| E | Óbabiloni Birodalom |
| T | Perzsa Birodalom |
| L | Gorgan |
| L | Gorgan |
| T | Spanyolország |
| F | főváros |
| T | Központi megye, Par. |
| Szövetségi terület, Par. |
| T | Egyiptom |
| T | Egyiptom |
| L | Asmera |
| T | Veszprém megye |
| T | Középső- és Alsó-Volga-vidék |
| T | Chile |
| F | észak-amerikai tó |
| X | Kanada |
| F | főváros |
| T | Közép-Görögország és Evia |
| L | Attica |