| Forrás: | kszn(6-7) |
| H | Balla |
| T | Szilágy vármegye |
| Tövishát |
| Forrás: | kszn(6-7) |
| T | Szilágy vármegye |
| Tövishát |
| Forrás: | kszn(6-7) |
| H | Erked |
| T | Szilágy vármegye |
| Tövishát |
| Forrás: | kszn(6-7) |
| T | Szilágy vármegye |
| Tövishát |
| Forrás: | kszn(6-7) |
| H | Görzsön |
| T | Szilágy vármegye |
| Tövishát |
| Forrás: | kszn(6-7) |
| H | Kövesd |
| T | Szilágy vármegye |
| Tövishát |
| Forrás: | gyal(797)fnesz2(580) |
| H | Sylvania |
| Szilágy | |
| T | Tiszántúl |
| P | Kraszna vidéke |
| szilágysági Berettyó mente | |
| Tövishát | |
| R | Szilágy vármegye |
| HV | Berettyó mente |
| T | Szilágyság |
| Forrás: | kszn(6-7) |
| H | Sámson |
| T | Szilágy vármegye |
| Tövishát |
| Forrás: | fnesz2(580) |
| T | Kraszna vidéke |
| Szilágy vármegye |
| Forrás: | kszn(6-7) |
| T | Szilágy vármegye |
| Tövishát |
| Forrás: | kszn(6-7) |
| HV | Szentkirály |
| T | Szilágy vármegye |
| Tövishát |
| Forrás: | kszn(6-7) |
| H | Szamosújlak |
| T | Szilágy vármegye |
| Tövishát |
| M: | Történelmi tartomány, a neve a 11. században bukkan fel. Nagyrészt a délkeletről északnyugatnak folyó Odera felső és középső szakaszának medencéjét foglalja magába |
| Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
| H | Schlesien |
| Slask | |
| Slezsko | |
| A | Cseh Szilézia |
| Osztrák Szilézia | |
| Porosz Szilézia |
| Forrás: | gyal(728)hun(351) |
| T | Rábaköz |
| Sopron vármegye |
| Forrás: | gyal(482) |
| T | Göcsej |
| Zala vármegye |
| Forrás: | kf(196) |
| HV | Szentmárton |
| T | Somogy megye |
| Somogy vármegye | |
| Zselicség |
| T | Krím terület |
| T | Krasznaköz |
| Szatmár vármegye |
| M: | Szingapúri Köztársaság. 1965.12.22-én vált ki Malajziából |
| H: | Az állam osztályozására használandó. Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr város" használandó |
| F | délkelet-ázsiai állam |
| P | Szingapúr város |
| X | Malajzia |
| H: | Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések osztályozására használandó. Az álammal, politikával és gazdasággal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr" használandó |
| H | Singapore |
| F | főváros |
| T | Szingapúr |
| L | Xinjiang nagytáj |
| Forrás: | hun(206)kf(164) |
| T | Szatmár vármegye |
| szatmári Sárköz |
| L | Szír-Jordán-árok |
| F | közép-ázsiai folyó |
| R | Aral-tó |
| E | Kara-Darja |
| Narin |
| H | Szír-árok |
| F | közel-keleti természeti táj |
| T | Arab-afrikai-árokrendszer |
| P | Holt-tenger vidéke |
| F | domborzati sivatag |
| közel-keleti természeti táj |
| H | Siwa-oázis |
| F | oázis |
| H | Skopje |
| F | főváros |
| T | Macedónia |
| Forrás: | hun(245) |
| L | Temesszlatina |
| F | barbár népek területe |
| X | szlávok |
| M: | A terület 1723-1876 közötti közig. szerinti elnevezés |
| Forrás: | gyal(193) |
| H | Szlavonország |
| Tótország | |
| T | Magyarorság 1723-1876 között |
| P | Pozsega vármegye |
| Szerém vármegye | |
| Verőce vármegye | |
| R | Horvát-szlavón társországok |
| E | Regnum Slavoniae |
| Slavonia Inferior |
| F | balkán-félszigeti hegység |
| L | Szlavónia |
| H | Gömör-Szepesi-Érchegység |
| F | Északnyugati-Kárpátok |
| M: | 1918-1938 és 1945-1994 között lásd "Csehszlovákia". |
| M: | 1918-1938 és 1945-1994 között lásd "Csehszlovákia". |
| H: | Az 1938-1945 közötti Szlovák Állam esetén is használandó |
| H: | Az 1938-1945 közötti Szlovák Állam esetén is használandó |
| F | közép-európai állam |
| T | Kárpát-medence |
| P | felvidéki magyar irodalom |
| felvidéki magyarság | |
| felvidéki szászok | |
| Kelet-Szlovákia | |
| Közép-Szlovákia | |
| Nyugat-Szlovákia | |
| Pozsony körzeti jogú város | |
| E | Csehszlovákia |
| Felvidék | |
| X | Csehország |
| Gerlahfalvi-csúcs |
| M: | 1992.01.15-től a nemzetközi közösség elismerte függetlenségét. Közigazgatási beosztás: a főváros, 3 terület (oblast), 27 járás (svez), 4 város (grad) |
| F | közép-európai állam |
| P | Ljubljana |
| szlovéniai magyar irodalom | |
| szlovéniai magyarság | |
| E | Jugoszlávia |
| Krajnai Hercegség | |
| X | Triglav-csúcs, Szlov. |
| T | Asia provincia |
| R | Izmir |
| T | Oroszország központi vidékének nyugati része |
| F | Kelet-európai hátság |
| T | palesztinai Pentapolisz |
| F | főváros |
| T | Bulgária |
| T | Szolnok megye |
| Forrás: | gyal(210-226) |
| F | magyarországi megye |
| T | Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között |
| Magyarország 1989-től | |
| P | Szolnok |
| F | észak-európai sziget |
| T | Arhangel'szk terület |
| T | Északkelet-Afrika |
| M: | 1967.07.01-én egyesült a két Szomáliföldből |
| F | kelet-afrikai állam |
| P | Alsó-Jubba körzet |
| Alsó-Shabeellaha körzet | |
| Bakool körzet | |
| Banaadir körzet | |
| Bari körzet | |
| Bay körzet | |
| Galguduud körzet | |
| Gedo körzet | |
| Hiiraan körzet | |
| Középső-Jubba körzet | |
| Középső-Shabeellaha körzet | |
| Mudug körzet | |
| Nugaal körzet | |
| Sanaag körzet | |
| Togdheer körzet | |
| Woqooyi Galbeed körzet | |
| E | Brit Szomáliföld |
| Olasz Szomáliföld |
| F | tengeröböl |
| T | Indiai-óceán |
| P | Formosa-öböl |
| T | Vas megye |
| M: | Elsősorban turistatérképeken jelenik meg |
| T | Dunántúl |
| P | Kőszegi-hegység |
| Forrás: | gyal(793)rnl17(532) |
| F | királyi szabadalmazott bányaváros |
| szepesi bányaváros | |
| T | Szepes vármegye |
| Forrás: | gyal(698)kf(155-156) |
| T | Alsóőrség |
| Vas vármegye |
| M: | Két, egymáshoz közeli földfelszini alakzat közötti terület |
| A | földszoros |
| hegyszoros | |
| tengerszoros | |
| völgyszoros |
| Forrás: | kf(168) |
| T | Maros-Torda vármegye |
| Sóvidék |
| L | Orosz Távol-Kelet közigazgatási egység |
| M: | 1917-1991 között |
| M: | 1917-1991 között |
| H& | bolsevik párt |
| bolsevizmus | |
| októberi forradalom | |
| R | Független Államok Közössége |
| szovjetológia |
| Forrás: | gyal(441)kf(93) |
| T | Szilágy vármegye |
| Tasnádi járás |
| Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
| T | Kis-Küküllő mente |
| Kis-Küküllő vármegye |
| Forrás: | gyal(804) |
| L | Szörénység |
| M: | Az 1873. évi XXVII. tc. szervezte újra |
| Forrás: | gyal(204) |
| T | Magyarország 1876-1920 között |
| R | Krassó-Szörény vármegye |
| E | Bánsági határőrvidék |
| Szörényi bánság |
| M: | 1524-ben vesztette el a Magyar Királyság |
| Forrás: | kf(82), gyal(83.134) |
| F | bánságok |
| R | Szörény vármegye |
| X | Szörénység |
| F | Déli-Kárpátok |
| M: | A Bánság keleti, hegyvidéki része |
| Forrás: | gyal(804), kl(II.597) |
| H | Szörény |
| Szörényvidék | |
| T | Bánság |
| R | Olténia |
| X | Szörényi bánság |
| Forrás: | gyal(804) |
| L | Szörénység |
| LV | Szöul tartomány |
| Szöul város |
| M: | Tartományi jogú város |
| HV | Szöul |
| T | Koreai Köztársaság |
| P | Szöul város |
| HV | Szöul |
| F | főváros |
| T | Szöul tartomány |
| L | Federal Capital territory |
| T | Paraguay |
| P | Asunción |
| M: | Mátyás király 1464-ben szervezte meg a Sói és az Ozorai bánságból. 1520 körül került teljesen török kézre |
| Forrás: | gyal(83) |
| H | Szrebreniki bánság |
| F | bánságok |
| E | Ozorai bánság |
| Sói bánság |
| L | Szreberniki bánság |
| L | Dusanbe |
| Forrás: | gyal(541) |
| T | Felszeg |
| Kolozs vármegye | |
| X | Bánffyhunyadi járás |
| F | észak-ázsiai hegység |
| M: | A hegység bolgár neve (Öreg-hegység) |
| L | Balkán-hegység |
| T | Észak-Kaukázus és az Alsó-Don vidéke |
| P | Karacsáj- és Cserkeszföld |
| F | Kelet-európai hátság |
| T | Karabah |
| M: | A légkörnek a troposzféra fölötti, középső rétege |
| T | atmoszféra |
| Forrás: | gyal(194.792) |
| F | szepesi város |
| T | Szepes vármegye |
| R | Maros |
| Forrás: | kf(82) |
| T | Hunyad vármegye |
| X | dévai csángók |
| M: | Az eurázsiai füves puszta elnevezése |
| F | mérsékelt övi füves puszta |
| A | eurázsiai sztyeppe |
| H | szubtrópusi öv |
| F | Égöv |
| L | szubtrópusi égöv |
| M: | Afrika alsó-szaharai része az Atlanti-óceántól az Etióp-magasföldig |
| F | afrikai természeti táj |
| P | Csád-medence |
| Felső-Nílus-medence | |
| Niger-medence | |
| Szenegambiai-síkság | |
| Szudán-vidéki hegység |
| F | afrikai hegység |
| A | Darfur |
| Fouta Djalon | |
| T | Szudán-vidék |
| F | Cseh-Morva-medencei peremhegység |
| LV | Szuez kormányzóság |
| Szuez város | |
| Szuezi-csatorna | |
| Szuezi-öböl |
| HV | Szuez |
| T | Egyiptom |
| P | Szuez város |
| X | Szuezi-csatorna |
| H | As Suwais |
| HV | Szuez |
| T | Szuez kormányzóság |
| F | földszoros |
| HV | Szuez |
| F | tengeri csatorna |
| T | Szuezi-öböl |
| X | Ismailia kormányzóság |
| Port Said kormányzóság | |
| Szuez kormányzóság |
| HV | Szuez |
| F | tengeröböl |
| T | Vörös-tenger |
| P | Szuezi-csatorna |
| Forrás: | mnl2(304)gyal(483) |
| T | Gömör |
| T | Nagy-Szunda-szigetek |
| T | Ukrajna |
| LV | Kis-Szunda-szigetek |
| Nagy-Szunda-szigetek |
| F | tengerszoros |
| X | Indiai-óceán |
| Jáva-tenger |
| L | szurdokvölgy |
| M: | Víztől kivájt, meredek falú, keskeny, mély völgy |
| H | szurdok |
| F | völgyszoros |
| A | Kazán-szoros |
| Vaskapu-szoros | |
| Vöröstoronyi-szoros |
| F | déli-kárpátoki szoros |
| L | Sziktivkar |
| M: | Államformája monarchia. Közigazgatási beosztás: 4 kerület (district), 2 önálló város |
| H | Ngwane |
| Svaziföld | |
| Swaziland | |
| Szváziföld | |
| F | dél-afrikai állam |
| P | Mbabane |
| L | Szvaziföld |
| T | Urál-vidék közigazgatási egység |
| F | középkori állam |
| R | Kordovai Emírség |
| E | Nyugatrómai Birodalom |
| szvévek területe |
| M: | Vándor, harcias germán népszövetség területe az Elba és a Havel folyók mentén. Egy csoportjuk 409-ben a vandálokkal együtt betört Hispániába, s ott államot alapított. Emlékük a sváb névben él tovább |
| H | suevok területe |
| svévek területe | |
| F | germánok területe |
| R | Szvév Királyság |
| T | Szibéria közigazgatási terület |
| P | Hanti- és Manysiföld |
| Jamali nyenyecföld |
| Forrás: | kf(138) |
| T | Külső-Somogy |
| Somogy megye | |
| Somogy vármegye |
| T | Mexikó |
| P | Villahermosa |
| T | Sor-szigetek |
| T | Fejér megye |
| X | Gorsium |
| T | Venezuela |
| P | San Christóbal |
| M: | 1930-ig Chiléhez tartozott |
| F | Déli igazgatási területek |
| T | Peru |
| T | Homs tartomány, Szr. |
| E | Palmyra |
| M: | 1991.09.09-ig lásd Szovjetunió. Közigazgatási beosztás: 3 terület (oblaszty), 1 autonóm terület |
| F | közép-ázsiai állam |
| T | Független Államok Közössége ázsiai része |
| P | Badashán autonóm terület |
| Dusanbe | |
| X | Nyugat-Turkesztán |
| F | polinéziai sziget |
| T | Francia tengeren túli terület |
| F | ázsiai tó |
| X | Kína |
| H | Tajhansan |
| F | távol-keleti hegység |
| M: | Földrajza, hövényzete stb. alapján egységes vagy összefüggő terület, tájegység, vidék, környék |
| H: | Testi tájak esetében lásd "tájanatómia" |
| HV | vidék |
| F | látnivaló |
| terület | |
| A | borvidék |
| deltavidék | |
| dombvidék | |
| hegyvidék | |
| mocsár | |
| sivatag | |
| szavanna | |
| tajga | |
| tundra | |
| zöldfelület | |
| E | tájalakítás |
| X | idegenforgalmi központ |
| = | tájanatómia |
| F | őserdő |
| táj | |
| X | tundra |
| F | Hellenidák |
| L | Taihang-hegység |
| F | ázsiai tó |
| X | Oroszország ázsiai része |
| T | Krasznojarszk terület |
| P | Dudinka |
| F | európai folyó |
| X | Atlanti-óceán |
| T | Pireneusi-félsziget |
| F | főváros |
| T | Tajvan |
| M: | Nemzeti Kína. Kína saját tartományának tekinti |
| H | Nemzeti Kína |
| F | ázsiai sziget |
| távol-keleti állam | |
| P | Tajpej |
| X | Kína |
| sinológia |
| F | tengerszoros |
| X | Dél-kínai-tenger |
| Kelet-kínai-tenger |
| L | agyagsivatag |
| F | domborzati sivatag |
| T | Tarim-medence |
| T | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
| Forrás: | mnl5(160) |
| L | Báj |
| Forrás: | mnl5(160) |
| T | Taktaköz |
| Zemplén vármegye |
| Forrás: | mnl(160)hun(46.72) |
| T | Duna-Tisza köze |
| P | Báj |
| Prügy | |
| Taktaharkány | |
| Tiszaladány | |
| Tiszaluc | |
| X | Szabolcs vármegye |
| Zemplén vármegye |
| L | pedoszféra |
| T | Chile |
| T | Florida szövetségi állam |
| F | főváros |
| T | Észtország |
| Forrás: | hun(611) |
| T | Tokaj Hegyalja |
| Zemplén vármegye |
| Forrás: | gyal(780) |
| T | Szeben szék |
| Forrás: | gyal(60-61) |
| T | Bihar vármegye |
| bihari Mezőség |
| T | Mexikó |
| P | Ciudad victoria |
| T | Központi Feketeföld |
| T | India |
| P | Madras |
| F | afrikai tó |
| X | Etiópia |
| F | kavicssivatag |
| T | Nyugat-Szahara vidék |
| LV | Tanganyika állam |
| Tanganyika szövetségi rész |
| M: | 1961.12.09-én vált függetlenné |
| HV | Tanganyika |
| R | Tanzánia |
| E | Német Kelet-Afrika |
| HV | Tanganyika |
| T | Tanzánia |
| P | Dar es Salam |
| Dodoma körzet |
| F | afrikai tó |
| X | Burundi |
| Kongói Demokratikus Köztársaság | |
| Tanzánia | |
| Zambia |
| F | ázsiai tó |
| X | Kína |
| T | Mianmar |
| P | Dawei |
| F | belső-ázsiai hegység |
| H | tanyarendszer |
| HV | vidék |
| F | település |
| X | betelepítés |
| falu | |
| farmergazdaság | |
| kisgazdaság |
| M: | 1964.04.26-án egyesült a két független állam. 1964. októberében vette fel a mai nevét |
| F | kelet-afrikai állam |
| P | Tanganyika szövetségi rész |
| Zanzibár szövetségi rész | |
| E | Tanganyika állam |
| Zanzibár állam | |
| X | Kibo |
| Malawi-tó | |
| Mawenzi | |
| Meru-csúcs | |
| Rukwa-tó | |
| Tanganyika-tó | |
| Viktória-tó |
| R | Amazonas-folyó |
| Forrás: | kf(183-184) |
| T | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
| Tápióvidék |
| Forrás: | kf(183-184) |
| T | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
| Tápióvidék |
| Forrás: | kf(183-184) |
| T | Duna-Tisza köze |
| P | Nagykáta |
| Tápiógyörgye | |
| Tápiószele | |
| Újszász | |
| X | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
| T | Zala megye |
| L | Srí Lanka |
| T | Nigéria |
| P | Jalingo |
| L | Tripoli város, Lb. |
| L | Tripoli város, Lb. |
| L | Tripoli város, Lbn. |
| F | Közép-amerikai Kordillerák |
| T | Elő-Himalája |
| T | Északi-sziget |
| T | Chile |
| F | Altaj |
| Forrás: | hun(611) |
| T | Tokaj Hegyalja |
| Zemplén vármegye |
| Forrás: | gyal(811) |
| T | Borsod vármegye |
| Matyóföld |
| F | belső-ázsiai folyó |
| X | Tarim-medence |
| F | földfelszíni medence |
| T | Xinjiang nagytáj |
| P | Takla-Makán sivatag |
| X | Tarim |
| T | Ukrajna |
| E | Kelet-Galícia |
| Podólia |
| T | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
| T | Hispania provincia |
| Hispaniae dioecesis | |
| E | Hispania Tarraconensis |
| T | Cilicia |
| Forrás: | gyal(345) |
| T | Avas |
| Szatmár vármegye |
| F | közigazgatási terület |
| F | főváros |
| T | Üzbegisztán |
| F | csendes-óceáni ausztráliai sziget |
| P | Tasmániai-hegyvidék |
| T | ausztráliai közigazgatási rendszer |
| P | Hobart |
| F | kelet-ausztráliai hegyég |
| T | Tasmánia |
| Forrás: | gyal(441)kf(93) |
| T | Érmellék |
| P | Sződemeter |
| F | szahara-vidéki hegység |
| T | Esztergom-Komárom megye |
| Komárom vármegye |
| T | Középső- és Alsó-Volga-vidék |
| H | Belső-Kárpátok |
| F | Északnyugati-Kárpátok |
| A | Alacsony-Tátra |
| Magas-Tátra |
| Forrás: | gyal(357) |
| T | Barcaság |
| Brassó vármegye | |
| Háromfalu |
| Forrás: | kf(149) |
| LV | Tatros község |
| Tatros völgye | |
| Tatros-folyó |
| HV | Tatros |
| T | Bacau megye |
| Tatros völgye |
| Forrás: | gyal(649)kf(149) |
| HV | Tatros |
| T | Moldva |
| P | Csügés |
| Diószeg | |
| Frumósza | |
| Gorzafalva | |
| Kománfalva | |
| Onest | |
| Pusztina | |
| Tatros község | |
| X | Bacau megye |
| székelyes csángók |
| HV | Tatros |
| R | Szeret |
| H | Teuchire |
| T | cyrenaicai Pentapolisz |
| T | Shan szövetségi állam |
| F | óceániai tó |
| X | Új-Zéland |
| L | Häme |
| F | öböl |
| T | tó |
| F | sziget |
| T | szárazföld |
| T | Kelet-Ázsia |
| P | távol-keleti állam |
| távol-keleti folyó | |
| távol-keleti hegység | |
| távol-keleti természeti táj | |
| X | kelet-kutatás |
| Kína | |
| Oroszország |
| H | kelet-ázsiai állam |
| F | ázsiai állam |
| A | Fülöp-szigetek |
| Japán | |
| Kína | |
| Koreai Köztársaság | |
| Koreai Népi Demokratikus Köztársaság | |
| Tajvan | |
| T | Távol-Kelet |
| X | Oroszország ázsiai része |
| F | ázsiai folyó |
| A | Amur-folyó |
| Jangce | |
| Sárga-folyó | |
| Xi | |
| T | Távol-Kelet |
| H | kelet-ázsiai hegység |
| F | ázsiai hegység |
| A | Changbai-hegység |
| Dél-kínai-hegyvidék | |
| Kis-Hingan | |
| Nagy-Hingan | |
| Nangnim-hegység | |
| Qin-hegység | |
| Szihote-Alim | |
| Taihang-hegység | |
| Zhangguangcai-hegység | |
| T | Távol-Kelet |
| F | ázsiai természeti táj |
| A | Japán-szigetek |
| Kelet-kínai partvidék | |
| Koreai-félsziget | |
| Mandzsu-medence | |
| Orosz Távol-Kelet nagytáj | |
| T | Távol-Kelet |
| T | Appennini-félsziget |
| F | főváros |
| T | Grúzia |
| Forrás: | gyal(626)rnl13(378) |
| F | királyi szabadalmazott bányaváros |
| Koronaváros | |
| T | Máramaros vármegye |
| M: | Tartományi jogú város |
| T | Koreai Köztársaság |
| M: | 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott |
| Forrás: | gyal(495)hun(193-200) |
| T | Hajdú vármegye |
| X | Hajdú kerület |
| M: | Tartományi jogú város |
| T | Koreai Köztársaság |
| F | főváros |
| T | Francisco Morazán megye |
| LV | Teherán tartomány |
| Teherán város |
| HV | Teherán |
| T | Irán |
| P | Teherán város |
| HV | Teherán |
| F | főváros |
| T | Teherán tartomány |
| Forrás: | tm(26-27) |
| H | Gyergyótekerőpatak |
| T | Csík vármegye |
| Gyergyó |
| L | gleccservölgy |
| H | szerkezeti fennsík |
| F | fennsík |
| A | Arab-tábla |
| Dekkán | |
| Kelet-afrikai-magasföld | |
| Marokkói Mezeta | |
| Spanyol-Mezeta |
| LV | Tel Aviv kerület |
| Tel Aviv város |
| HV | Tel Aviv |
| T | Izrael |
| P | Tel Aviv város |
| HV | Tel Aviv |
| T | Tel Aviv kerület |
| M: | Bács-Bodrog vármegyében, a Duna-Tisza közén emelkedő fennsíkszerű földhát |
| T | Bácska |
| X | Bács-Bodrog vármegye |
| Forrás: | mhnt(264.385) |
| L | Mezőtelegd |
| T | Kelet-Norvégia |
| T | Románia |
| H | helység |
| HV | telep |
| F | közigazgatási egység |
| A | falu |
| fürdőhely | |
| tanya | |
| város | |
| T | gazdaságföldrajz |
| urbanisztika | |
| E | helytörténet |
| X | idegenforgalmi központ |
| lakott terület |
| Forrás: | gyal(355) |
| F | világi földesúri bányaváros |
| T | Abaúj-Torna vármegye |
| T | Atlasz-hegység |
| R | Duna |
| Forrás: | gyal(816-817) |
| T | Magyarország 1876-1920 között |
| Tiszántúli kerület | |
| P | Lippa |
| Magyarmedves | |
| Temesvár | |
| R | Timis megye |
| E | Temesi bánság |
| X | Bánság |
| Délvidék | |
| temesi Erdőhát |
| M: | A középkori bánságoktól teljesen független eredetű. 1718-1778 között osztrák katonai-közigazgatási egység volt |
| Forrás: | gyal(816)hun(241-243) |
| H | Temesi tartomány |
| F | bánságok |
| R | Bánsági határőrvidék |
| Délmagyarország | |
| Krassó vármegye | |
| Temes vármegye | |
| Torontál vármegye | |
| X | Bánság |
| Temesköz |
| Forrás: | hun(234-235)kf(91) |
| HV | Erdőhát |
| T | Bánság |
| P | Lippa |
| Temesvár | |
| X | Temes vármegye |
| Forrás: | gyal(816) |
| L | Temesi bánság |
| Forrás: | gyal(816)hun(241-243) |
| T | Bánság |
| X | Temesi bánság |
| Forrás: | hun(245) |
| H | Szlatina |
| T | Krassó-Szörény vármegye |
| X | krassovánok |
| Forrás: | gyal(194) |
| F | szabad királyi város |
| T | Temes vármegye |
| temesi Erdőhát |
| F | európai folyó |
| X | Északi-tenger |
| T | Kanári-szigetek |
| H& | tengerészet |
| F | hidroszféra |
| A | beltenger |
| óceán | |
| peremtenger | |
| szigettenger | |
| T | tengertan |
| világtenger | |
| vízrajz | |
| P | Fjord |
| lagúna | |
| mélytenger | |
| nyílt tenger | |
| tengeráramlás | |
| tengerfenék | |
| tengeri csatorna | |
| tengeröböl | |
| tengerszoros | |
| X | árapály erőmű |
| tengerhajózás | |
| tengeri hajó | |
| tengervíz |
| F | tengermozgás |
| T | tenger |
| T | óceáni tektonika |
| tenger | |
| tengertan | |
| P | tengeri árok |
| tengeri hátság |
| HV | Árok |
| A | Vörös-tenger medencéje |
| T | tengerfenék |
| F | Vízcsatorna |
| A | Korinthoszi-csatorna |
| La Manche | |
| Panama-csatorna | |
| Szuezi-csatorna | |
| Zanzibár-csatorna | |
| T | tenger |
| T | tengerfenék |
| M: | Sarkvidéki, állandóan fagyott tengeri területek |
| F | jégtakaró |
| M: | A kontinensnél kisebb, minden oldalró vízzel körülvett szárazföld |
| F | sziget |
| A | afrikai sziget |
| amerikai sziget | |
| antarktiszi sziget | |
| ausztráliai sziget | |
| ázsiai sziget | |
| európai sziget | |
| Óceánia | |
| T | földrész |
| T | külső kristályos öv |
| P | Cime du Gélas |
| M: | A Fekete-tenger ukrajnai partvidéke |
| F | Kelet-európai alföld |
| T | Orosz Távol-Kelet közigazgatási egység |
| P | Vlagyivosztok |
| M: | 1409-ben vesztette el a Magyar Királyság |
| Forrás: | gyal(83-84) |
| F | bánságok |
| H | apály |
| árapály | |
| dagály | |
| F | áramlás |
| A | tengeráramlás |
| E | árapály erőmű |
| M: | Tengernek a szárazföldbe öblösen benyúló része. Gyakran tengerfajták is viselik az öböl nevet |
| F | öböl |
| A | Akabai-öböl |
| Botteni-öböl | |
| Faxaflói | |
| Finn-öböl | |
| Fjord | |
| Gdanski-öböl | |
| Kandalaksai-öböl | |
| Kieli-öböl | |
| Korinthoszi-öböl | |
| Kur-öböl | |
| lagúna | |
| Mecklenburgi-öböl | |
| Panamai-öböl | |
| Pátrai-öböl | |
| Pomorzei-öböl | |
| Rigai-öböl | |
| Szahalin-öböl | |
| Szomáliai-öböl | |
| Szuezi-öböl | |
| Vietnami-öböl | |
| T | tenger |
| L | partvidék |
| M: | A tengernek két közeli partvonal között összeszűkülő része |
| F | szoros |
| A | Berring-szoros |
| Boszporusz | |
| Dardanellák | |
| Doveri-szoros | |
| Gibraltári-szoros | |
| Hormuzi-szoros | |
| Irbeni-szoros | |
| Kattegat | |
| Magellán-szoros | |
| Messinai-szoros | |
| Oresund | |
| Otrantói-szoros | |
| Skagerrak | |
| Szunda-szoros | |
| Tajvani-szoros | |
| Yucatán-szoros | |
| T | tenger |
| F | ázsiai tó |
| X | Kazahsztán |
| Forrás: | kf(93-94) |
| T | Bihar vármegye |
| Fekete-Körös völgye |
| Forrás: | kf(93-94) |
| T | Bihar vármegye |
| Fekete-Körös völgye |
| T | Egyesült Államok |
| P | Dover2, Tenn. |
| Nashville |
| Forrás: | gyal(73) |
| T | Győr vármegye |
| Sokoróalja |
| Forrás: | gyal(73) |
| T | Győr vármegye |
| Sokoróalja |
| T | Nayarit |
| T | Sor-szigetek |
| T | Azori-szigetek |
| M: | 1941/44 között Maros-torda vármegyéhez tartozott |
| Forrás: | kf(450) |
| T | Kis-Küküllő vármegye |
| Murokország |
| T | Malajzia |
| P | Kuala Terengganu |
| Forrás: | gyal(345) |
| T | Avas |
| Szatmár vármegye |
| T | Piauí szövetségi állam |
| F | felszín alatti víz |
| T | balneológia |
| vízgazdálkodás | |
| R | gyógyfürdő |
| E | geotermikus energia |
| X | geotermikus |
| gyógyvíz | |
| hidrogeokémia | |
| = | Hévíz |
| F | szárazföld |
| A | füves puszta |
| megműveletlen terület | |
| megművelt terület | |
| R | mezőgazdasági terület |
| F | szárazföld |
| A | lávaterület |
| mocsár | |
| sivatag |
| L | megműveletlen terület |
| M: | A közigazgatási beosztásoktól független, hagyomány alapján megállapított területek. Természeti feltételeik, felszíni formáik, ökológiai értékük vagy fekvésük miatt összetartozó területek. |
| A | afrikai természeti táj |
| amerikai természeti táj | |
| antarktiszi természeti táj | |
| arktiszi természeti táj | |
| ausztráliai természeti táj | |
| ázsiai természeti táj | |
| európai természeti táj | |
| óceániai természeti táj | |
| T | szárazföld |
| X | állam |
| L | Magyarok földje |
| L | Királyföld |
| L | Székelyföld |
| Forrás: | gyal(482) |
| T | Göcsej |
| Zala vármegye |
| Forrás: | gyal(73) |
| T | Győr vármegye |
| Sokoróalja |
| T | Mozambik |
| M: | 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott |
| Forrás: | gyal(495)hun(193-200) |
| T | Hajdú vármegye |
| F | hajdani óceán |
| L | Taucheira |
| F | európai folyó |
| E | Tiberis |
| X | Tirrén-tenger |
| T | Appennini-félsziget |
| T | Egyesült Államok |
| P | Austin |
| Colorado city |
| M: | Államformája monarchia. Közigazgatási beosztás: 72 tartomány (changwat) |
| H | Muang Thai |
| Siam | |
| F | délkelet-ázsiai állam |
| P | Bangkok |
| H | Chao Phraya alföldje |
| F | alföld |
| T | Indokínai-félsziget |
| F | trópusi sivatag |
| T | Hindusztáni-félsziget |
| T | Qena kormányzóság |
| L | Felső-Egyiptom |
| F | ókori Görögország |
| P | thessaliai Tripolisz |
| R | Thesszália |
| Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon |
| H | pelagóniai Tripolisz |
| HV | Tripolisz |
| T | Thessalia |
| P | Azoros |
| Doliche | |
| Pythion |
| T | Görögország |
| E | Thessalia |
| H | Szaloniki |
| T | Görög makedónia |
| T | Szenegál |
| F | főváros |
| T | Bhután |
| H | Szantorin |
| T | Kikládok |
| T | Kerala |
| Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon |
| LV | Thracia provincia |
| Thracia satrapia | |
| Thracia történeti táj | |
| Thraciae dioecesis |
| M: | Kr. e. 46-ban lett római provincia |
| HV | Thracia |
| T | Római Birodalom |
| HV | Thracia |
| T | Perzsa Birodalom |
| HV | Thracia |
| F | Europa Meridionalis Orientalis |
| HV | Thracia |
| T | Keletrómai Birodalom |
| R | Kelet-Thrákia |
| Nyugat-Thrákia |
| T | Svájc |
| P | Frauenfeld |
| T | Németország |
| P | Erfurt |
| E | Türingia |
| L | Tiencsin város |
| T | Galilea |
| L | Genezáreti-tó |
| R | Tevere |
| F | szahara-vidéki hegység |
| F | kavicssivatag |
| T | Líbiai-sivatag |
| LV | Tibet Autonóm Terület |
| Tibet nagytáj |
| HV | Tibet |
| T | Kína |
| P | Lhasa |
| HV | Tibet |
| F | belső-ázsiai természeti táj |
| P | Tibeti-felföld |
| H | Tibeti-fennsík |
| Tibeti-magasföld | |
| F | hegységközi fennsík |
| T | Tibet nagytáj |
| L | Tibeti-felföld |
| L | Tibeti-felföld |
| T | Svájc |
| P | Bellinzona |
| F | belső-ázsiai hegység |
| T | Xinjiang nagytáj |
| LV | Tiencsin város |
| Tiencsin városi körzet |
| H | Tianjin |
| HV | Tiencsin |
| T | Tiencsin városi körzet |
| HV | Tiencsin |
| T | Kína |
| P | Tiencsin város |
| T | Etiópia |
| F | közel-keleti folyó |
| X | Perzsa-öböl |
| = | tigris |
| T | Veszprém megye |
| T | Románia |
| E | Temes vármegye |
Timor és a szomszédos szigetek
| T | Kis-Szunda-szigetek |
| P | Indonéz-Timor |
| Kelet-Timor |
| T | Ausztrál-ázsiai-földközi-tenger |
| L | Tipperary grófság |
| H | Tiobraid árran |
| T | Írország |
| F | főváros |
| T | Albánia |
| T | Ausztria |
| P | Innsbruck |
| F | peremtenger |
| T | Földközi-tenger |
| X | Messinai-szoros |
| Tevere |
| L | Tyros |
| F | magyarországi folyó |
| R | Duna |
| E | Bodrog |
| Fehér-Tisza | |
| Fekete-Tisza | |
| Iza | |
| Körös | |
| Kraszna-folyó | |
| Maros | |
| Sajó | |
| Szamos | |
| Tur | |
| Visó | |
| Zagyva |
| H | Kiskörei-víztároló |
| F | magyarországi tó |
| Forrás: | ROM(58) |
| T | Rétköz |
| Szabolcs vármegye |
| Forrás: | gyal(494-495)hun(193) |
| T | Büdszentmihály |
| Forrás: | gyal(495)hun(193-200) |
| T | Hajdú vármegye |
| Forrás: | kf(185) |
| LV | beregi Tiszahát |
| szabolcsi Tiszahát | |
| szatmári Tiszahát | |
| ungi Tiszahát |
| Forrás: | gyal(821)kf(186) |
| L | Tiszamente |
| Forrás: | kf(188) |
| T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
| Tiszazug |
| M: | az 1876-os közig. reform utáni név, de már közig. funkció nélkül |
| Forrás: | gyal(458) |
| X | Felföld |
| Forrás: | gyal(45-46) |
| T | Bács-Bodrog vármegye |
| Sajkás vidék |
| Forrás: | ROM(58) |
| T | Rétköz |
| Szabolcs vármegye |
| Forrás: | hun(611-612)kf(72) |
| T | Zemplén vármegye |
| Forrás: | kf(188) |
| T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
| Tiszazug |
| Forrás: | mnl5(160) |
| T | Szabolcs vármegye |
| Taktaköz |
| Forrás: | mnl5(160) |
| T | Taktaköz |
| Zemplén vármegye |
| Forrás: | gyal(821)kf(186) |
| H | Tiszai koronauradalom |
| T | Bácska |
| P | Ada |
| Adorján | |
| Bácsföldvár | |
| Felsőhegy | |
| Horgos | |
| Kispiac | |
| Magyarkanizsa | |
| Martonos | |
| Mohol | |
| Óbecse | |
| Orom | |
| Péterréve | |
| Zenta | |
| X | Bács-Bodrog vármegye |
| Csongrád vármegye |
| M: | az 1876-os közig. reformig |
| Forrás: | gyal(458) |
| T | Magyarorság 1723-1876 között |
| P | Abaúj vármegye |
| Bereg vármegye | |
| Borsod vármegye | |
| Gömör vármegye | |
| Heves vármegye | |
| Sáros vármegye | |
| Szepes vármegye | |
| Torna vármegye | |
| Ung vármegye | |
| Zemplén vármegye | |
| X | Felföld |
| M: | Szűkebb, mint a Tiszántúli kerület, mint közig. egység. Az Alföld keleti része a Tiszától keletre |
| Forrás: | kf(187)gyal(822) |
| T | Nagy-Alföld |
| P | Avas |
| Bánság | |
| Bihar | |
| Ecsedi-láp | |
| Érmellék | |
| Fehér-Körös völgye | |
| Hortobágy puszta | |
| Körös-Maros köze | |
| körösi Sárrét | |
| Körösköz | |
| Krasznaköz | |
| Nyírség | |
| Rétköz | |
| szabolcsi Tiszahát | |
| Szamosköz | |
| Szilágyság | |
| Viharsarok | |
| X | Arad vármegye |
| Békés vármegye | |
| Bihar vármegye | |
| Csanád vármegye | |
| Csongrád vármegye | |
| Hajdú vármegye | |
| Szabolcs vármegye | |
| Szatmár vármegye | |
| Tiszántúli kerület |
| M: | közig. régió 1723-1876 között |
| Forrás: | gyal(193) |
| T | Magyarorság 1723-1876 között |
| P | Arad vármegye |
| Békés vármegye | |
| Bihar vármegye | |
| Csanád vármegye | |
| Csongrád vármegye | |
| Krassó vármegye | |
| Máramaros vármegye | |
| Szabolcs vármegye | |
| Szatmár vármegye | |
| Temes vármegye | |
| Torontál vármegye | |
| Ugocsa vármegye | |
| X | Tiszántúl |
| Forrás: | ROM(58) |
| T | Rétköz |
| Szabolcs vármegye |
| Forrás: | kf(188) |
| T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
| Tiszazug |
| Forrás: | kf(188) |
| T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
| Tiszazug |
| Forrás: | kf(188) |
| H | Köröszug |
| T | Nagykunság |
| P | Csépa |
| Szelevény | |
| Tiszainoka | |
| Tiszakürt | |
| Tiszasas | |
| Tiszaug | |
| X | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
| Forrás: | gyal(45-46) |
| T | Bács-Bodrog vármegye |
| Sajkás vidék |
| L | Sajkás vidék |
| Forrás: | gyal(45-46.399) |
| E | Sajkás vidék |
| F | dél-amerikai tó |
| X | Bolívia |
| Peru |
| Forrás: | gyal(357)kf(188) |
| T | Barcaság |
| P | Apáca falu |
| Barcaújfalu | |
| Hétfalu | |
| Krizba | |
| X | Brassó vármegye |
| T | Mexikó |
| P | Tlaxcala de Xioténcatl |
| T | Tlaxcala |
| F | állóvíz |
| A | afrikai tó |
| amerikai tó | |
| ausztráliai tó | |
| ázsiai tó | |
| európai tó | |
| halastó | |
| magyarországi tó | |
| óceániai tó | |
| T | vízrajz |
| P | tavi öböl |
| F | ázsiai tó |
| X | Indonézia |
| R | Ob |
| H | Tucantins |
| F | dél-amerikai folyó |
| X | Atlanti-óceán |
| T | Brazília |
| P | Palmas |
| Forrás: | gyal(482) |
| T | Göcsej |
| Zala vármegye |
| T | Kosrae |
| T | Szomália |
| M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 5 körzet (région) |
| F | nyugat-afrikai állam |
| P | Lomé |
| Forrás: | kf(188-189) |
| T | Felföld |
| X | Bereg vármegye |
| L | Ou-chiho |
| T | Hokkaido-sziget |
| T | Honshu-sziget |
| Forrás: | hun(611) |
| T | Tokaj Hegyalja |
| Zemplén vármegye |
| F | polinéziai sziget |
| T | Új-Zéland |
| F | főváros |
| T | Kanto-Chiho |
| Forrás: | kf(189)hun(340) |
| T | Győr vármegyei Vízköz |
| X | Győr vármegye |
| Forrás: | hun(611) |
| T | Tokaj Hegyalja |
| Zemplén vármegye |
| T | egyéb igazgatási területek |
| F | magyarországi megye |
| T | Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között |
| Magyarország 1989-től | |
| P | Szekszárd |
| E | Tolna vármegye |
| Forrás: | hun(371)kf(163-164) |
| HV | Sárköz |
| T | Dunántúl |
| P | Alsónyék |
| Báta | |
| Decs | |
| Őcsény | |
| Sárpilis | |
| X | Tolna vármegye |
| T | Mexico szövetségi állam |
| T | Moesia Inferior |
| T | Szibéria közigazgatási terület |
| F | polinéziai állam |
| polinéziai sziget |
| M: | Vietnam északi, a Ma folyó és a kínai határ közötti részének a neve a francia gyarmati uralom időszakában. |
| Forrás: | Britannica Hung., Magyar nagylexikon |
| L | Bac Bo |
| F | délkelet-ázsiai hegység |
| T | Indokínai-félsziget |
| L | Vörös-folyó völgye |
| L | Vietnami-öböl |
| F | ázsiai tó |
| X | Kambodzsa |
| T | Kansas szövetségi állam |
| F | európai tó |
| X | Oroszország európai része |
| M: | 1876-ban Maros-torda és Torda-aranyos vmegye között osztják fel |
| Forrás: | gyal(826-827) |
| T | Magyarok földje |
| Forrás: | hun(659)gyal(826) |
| T | Erdély 1876-1920 között |
| Magyarország 1876-1920 között | |
| Székelyföld 1876-1920 között | |
| P | Felvinc |
| Torockó | |
| Torockószentgyörgy | |
| E | Aranyosszék |
| X | Keresztesmező |
| Torockó vidéke |
| M: | Az Aranyosmelléki mészkőhegység karsztos barlangjainak a beszakadásával keletkezett. A Hesdát-patak folyik a sok helyen járhatatlan, szűk szorosban |
| F | hasadékvölgy |
| T | Erdélyi-Középhegység |
| Forrás: | gyal(482) |
| T | Göcsej |
| Zala vármegye |
| M: | A vármegye többszöri egyesülés és szétválás után 1881-ben végleg egyesült Abaúj vármegyével |
| Forrás: | gyal(193) |
| T | Magyarország 1876-1920 között |
| Tiszáninneni kerület | |
| R | Abaúj-Torna vármegye |
| = | torna |
| Forrás: | kf(189-190)gyal(827) |
| T | Torda-Aranyos vármegye |
| Torockó vidéke |
| Forrás: | kf(189-190) |
| F | erdélyi történeti-néprajzi táj |
| P | Torockó |
| Torockószentgyörgy | |
| X | Torda-Aranyos vármegye |
| Forrás: | gyal(827)kf(189-190) |
| T | Torda-Aranyos vármegye |
| Torockó vidéke |
| Forrás: | gyal(828) |
| T | Magyarország 1876-1920 között |
| Tiszántúli kerület | |
| P | Hertelendyfalva |
| Sándoregyháza | |
| Székelykeve | |
| E | Temesi bánság |
| X | Bánság |
| Délvidék | |
| sokácok |
| T | Ontario szövetségi tartomány |
| F | közel-keleti hegység |
| T | Eurázsiai-hegységrendszer |
| F | ausztráliai tó |
| T | Honshu-sziget |
| T | Olaszország |
| T | Appennini-félsziget |
| L | Apuanai-Alpok |
| Forrás: | hun(537)gyal(73) |
| X | Győr vármegyei Vízköz |
| F | dél-európai sziget |
| T | olasz szigetek |
| P | Elba-sziget |
| Forrás: | kf(176) |
| T | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
| Forrás: | kf(190) |
| L | Vendvidék |
| T | Guatemala |
| M: | Szlavónia Árpád-kori magyar neve |
| Forrás: | gyal(193)kf(181) |
| L | Szlavónia |
| Forrás: | kf(192) |
| L | Vendvidék |
| Forrás: | gyal(541) |
| T | Alszeg |
| Kolozs vármegye | |
| X | Hidalmási járás |
| mócok |
| F | ázsiai tó |
| X | Indonézia |
| Forrás: | hun(674)kf(138)kok(33) |
| T | Lápos mente |
| Szolnok-Doboka vármegye |
| Forrás: | kf(77-78) |
| T | Csepel-sziget |
| Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
| LV | Gyergyótölgyes |
| Szamostölgyes | |
| tölgyerdő |
| F | keleti-kárpátoki szoros |
| F | keleti-kárpátoki hágó |
| F | keleti-kárpátoki hágó |
| Forrás: | gyal(132) |
| T | Nagysomkúti járás |
| Szatmár vármegye | |
| X | Kővár vidéke |
| F | közel-keleti állam |
| T | Balkán |
| P | Dél-Anatólia régió |
| Délkelet-Anatólia régió | |
| Égei-tengeri régió | |
| Fekete-tengeri régió | |
| Kelet-Anatólia régió | |
| Közép-Anatólia régió | |
| Márvány-tengeri régió | |
| E | Asia Minor Occidentalis |
| Asia Minor Orientalis | |
| Oszmán-Török Birodalom | |
| X | Ararát-síkság |
| balkáni állam | |
| Beysehiri-tó | |
| bizantinológia | |
| Egridiri-tó | |
| Közel-Kelet | |
| török nyelv | |
| Tuz-gölü | |
| Van-tó |
| Forrás: | hun(698-699) |
| T | Alsó-Fehér vármegye |
| erdélyi Hegyalja | |
| = | tövis |
| T | Palesztina |
| M: | a baranyai Hegyalja latin megfelelője |
| Forrás: | kf(110) |
| R | baranyai Hegyalja |
| F | peremtenger |
| T | Égei-tenger |
| M: | szigetvilág |
| T | görög szigetvilág |
| M: | A nevezett terület viszonyításos elnevezése a történelmi Magyarországon belül |
| L | Erdély |
| L | Gauteng |
| F | belső-ázsiai hegység |
| Himalája észak-déli vonulat |
| M: | A Nagy-Kaukázustól délre fekvő vidék neve. |
| H | Kaukázusontúl |
| T | Kaukázus-vidék |
Trás-os-Montes e Alto Duoro tartomány
| T | Portugália |
| F | európai tó |
| X | Olaszország |
| Forrás: | gyal(194) |
| F | szabad királyi város |
| T | Trencsén vármegye |
| Forrás: | gyal(833) |
| T | Dunáninneni kerület |
| Magyarország 1876-1920 között | |
| P | Trencsén |
| X | Felföld |
| habánok | |
| Hegyentúl |
| T | Olaszország |
| L | Gallia Comata |
| F | európai hegycsúcs |
| T | Balkán-hegység |
| F | európai hegycsúcs |
| T | Juliai-Alpok |
| X | Szlovénia |
| M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 8 megye (county), 3 város, 1 városi körzet |
| F | közép-amerikai állam |
| P | Port of Spain |
| F | észak-amerikai folyó |
| X | Mexikói-öböl |
| HV | Tripolisz |
| T | Líbia |
| P | Tripoli város, Lb. |
| E | Tripolitania tartomány |
| H | Tarablus |
| Tarabulus, Lb. | |
| HV | Tripolisz |
| F | főváros |
| T | Tripoli tartomány |
| E | Oea |
| H | Tarabulus, Lbn. |
| HV | Tripolisz |
| T | Libanon |
| M: | 1551-től része az oszmán birodalomnak |
| H | Tripolitana török kormányzóság |
| HV | Tripolisz |
| T | Oszmán-Török Birodalom |
| R | Cyrenaica tartomány |
| Tripolitania | |
| E | Tripolitana provincia |
| X | Líbiai olasz gyarmat |
| Tunisz a középkorban | |
| = | Líbia |
| HV | Tripolisz |
| T | Arcadia megye |
| M: | Ókori tartomány Észak-Afrikában. Nevét a szicíliai görögöktől három nagy városa miatt kapta |
| H | afrikai Tripolisz |
| HV | Tripolisz |
| T | Regio syrtica |
| P | Leptis Magna |
| Oea | |
| Sabrata |
| F | Africa |
| A | Tripolitana provincia |
| Tripolitana tartomány | |
| E | Regio syrtica |
| M: | Septimus Severus (193-211. Kr. u.) önállósította. 534-től a Bizánci Birodalom tartománya. A 7. századtól 1551-ig a változó arab kalifátusok része |
| HV | Tripolisz |
| F | Tripolitana |
| T | Africa dioecesis |
| R | Tripolisz török kormányzóság |
| E | Tripolitana tartomány |
| F | Tripolitana |
| T | Africa ProconsularisI |
| R | Tripolitana provincia |
Tripolitana török kormányzóság
| L | Tripolisz török kormányzóság |
| M: | 1912-1945-ig olasz gyarmat |
| HV | Tripolisz |
| T | Líbiai olasz gyarmat |
| R | Tripolitania tartomány |
| E | Tripolisz török kormányzóság |
| T | Egyesült Líbiai Királyság |
| R | Tripoli tartomány |
| E | Tripolitania |
| T | India |
| P | Agartala |
| T | Szent Ilona |
| F | ókori Görögország |
| X | Phrygia |
| H | Ilion |
| T | Phrygia |
| T | Észak-Norvégia |
| T | Norvégia |
| P | Dél-Trondelag |
| Észak-Trondelag |
| F | Fjord |
| T | Norvég-tenger |
| X | Norvégia |
| M: | A földi légkörnek a Föld felszínéval érintkező legalsó, 8-18 km vastag, az időjárást alapjában meghatározó rétege |
| M: | A földi légkörnek a Föld felszínéval érintkező legalsó, 8-18 km vastag, az időjárást alapjában meghatározó rétege |
| T | atmoszféra |
| L | forró égöv |
| F | füves puszta |
| A | szavanna |
| L | forró égöv |
| M: | Az Egyenlítőtől északra és délre a 15-30. szélességi fok övezetében alakultak ki. A passzát szelek leszálló, nagy nyomású övezetébe esnek |
| H | zonális sivatag |
| F | sivatag |
| A | arab-félszigeti sivatag |
| Homokvidék | |
| Kalahári-medence | |
| Kavír-sivatag | |
| Líbiai-sivatag | |
| Szahara | |
| Thar-sivatag |
| LV | Trujillo szövetségi állam |
| Trujillo város |
| HV | Trujillo |
| T | Venezuela |
| P | Trujillo város |
| HV | Trujillo |
| T | Trujillo szövetségi állam |
| L | Chuuk |
| Forrás: | gyal(649)kok(33)kf(149) |
| T | Bacau megye |
| moldvai Mezőség |
| L | Tocantins |
| T | Argentína |
| T | Delta Amacuro szövetségi terület |
| T | Központi vidék a Feketeföld kivételével |
| T | Románia |
| Forrás: | gyal(60-61) |
| T | Bihar vármegye |
| bihari Mezőség |
| F | Északi igazgatási területek |
| T | Peru |
| M: | A sarkvidéki területek sivatagi jelensége |
| F | flóra |
| sivatag | |
| táj | |
| X | tajga |
| M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 23 tartomány (vilayet) |
| F | Maghreb ország |
| P | Tunis |
| E | Tunisz a középkorban |
| X | Bizertei-tó |
| T | Ecuador |
| F | főváros |
| T | Tunézia |
| Tunisz a középkorban |
| M: | Az arab kalifátus fölbomlása után, a kora középkortól önálló, 1575-1871 között török hűbérállam, utána Tunézia. |
| T | Oszmán-Török Birodalom |
| P | Tunis |
| R | Tunézia |
| X | Tripolisz török kormányzóság |
| F | magyarországi folyó |
| R | Tisza |
| F | alföld |
| közép-ázsiai természeti táj |
| Forrás: | kf(190) |
| T | Szamosköz |
| P | Paládok |
| szatmári Sárköz | |
| X | Szatmár vármegye |
| H | Rudolf-tó |
| F | afrikai tó |
| X | Etiópia |
| Kenya |
| M: | Oroszország, Kína és Afganisztán területére eső nagytáj |
| H | Turkisztán |
| F | közép-ázsiai természeti táj |
| A | Kelet-Turkesztán |
| Nyugat-Turkesztán |