[2] A halál bekövetkeztét más jelek is megerősítik: a fogékonyság és válaszképesség hiánya (a külső benyomások és belső igények felfogásának, valamint a rájuk adandó válasznak a teljes hiánya; mozgás és légzés megszűnése; a reflexek hiánya (kitágult pupilla, idegreflexek hiánya). A halál egyértelmű meghatározásának törvénye (Uniform Determination of Death Act) az Egyesült Államokban az állapot bekövetkeztét Itt elsősorban a művi sterilizáció kérdése, vagy az abortált magzatból vett szövetek vagy szervek átültetésének lehetősége merül fel. A kérdésnek jelentősége van azonban a döntésre képtelen betegek szervadományozásra való felhasználásában is. a légzés és vérkeringés, valamint az összes agyfunkció végleges és visszafordíthatatlan megszűntével határozza meg
[3] Itt elsősorban a művi sterilizáció kérdése, vagy az abortált magzatból vett szövetek vagy szervek átültetésének lehetősége merül fel. A kérdésnek jelentősége van azonban a döntésre képtelen betegek szervadományozásra való felhasználásában is. a légzés és vérkeringés, valamint az összes agyfunkció végleges és visszafordíthatatlan megszűntével határozza meg
[4] Az élet feláldozásának lehetőségét is felvetette ugyanebben az összefüggésben. Az alapvető nehézséget az öngyilkosság problémájában látta, és abban a tényben, hogy az életfenntartó szerv adományozása (például szívátültetés) megkívánja az orvosok közreműködését az adományozó életének kioltásában. Paul Ramsey, The Patient as Person, Yanle University Press, 197 és 173-ik old.
[5] Aquinói szt.Tamás, Summa Theologica, II-II., q.64., a.2. in corp.
[6] A.A.S., XLIX(1957), 19.old. XII. Pius Pápa 1956 Dec.23-i karácsonyi rádióüzenete.
[7] Amint ismeretes a kettős okozat gyakorlati irányelve olyan helyzetben ad útmutatást, amikor a cselekedet kikerülhetetlenül össze van kötve előre megállapítható jó és rossz következményekkel. Ilyen esetben a cselekedet végrehajtása a rossz következmény ellenére is megengedhető feltéve, hogy a) a cselekedet önmagában véve erkölcsileg jó, vagy legalább közömbös, b) a cselekvő szándéka nem irányul a rossz következményre. c) a rossz következmény nem válik a jó megvalósításának eszközévé, vagyis az a jó eredménnyel együtt vagy az után jön létre, d) és a rossz következmény létrejöttét megfelelően súlyos okok szükségessé teszik. Amennyiben a cselekedet megfelel ezeknek a következményeknek, az okozott kár (fizikai értelemben vett rossz) nem szándékolt "mellékterméknek", hanem "közvetett okozatnak" tekinthető, és így mentesül a negatív erkölcsi ítélet alól. Az irányelvvel kapcsolatos nehézségek közül itt meg kell említeni azt a tényt, hogy az első feltétel a petitio principii klasszikus példája. Az elv alkalmazásának pontosan az a célja, hogy eldöntse azt a kérdést, amit az első feltétel eleve megkövetel: vajon a cselekedet erkölcsileg jó lesz-e vagy sem?
[8] A Szent Officium válaszai 1898-ban és 1902-ben. (DS.3336,3358.)
[9] A "gyakorlati irányelv kifejezés rövid magyarázatot igényel. Az "elv" kifejezés az erkölcsi értékmeghatározás általános érvényű de elvont jellegű normatív megfogalmazását jelenti. A "gyakorlati irányelv" ezzel szemben cselekedet-típusokat jelöl meg, melyeknek bizonyos feltételek mellett jó vagy rossz értéke van. Erkölcsi kötelező erejük ezeknek a feltételeknek a megvalósulásától függ, ezért a kivétel lehetőségét a gyakorlati irányelvek szükségszerűen magukban foglalják.
[10] A.A.S., 44(1952), 779-89. old.; 45(1953), 674-675. old.
[11] XI.Pius, Casti Connubii, 1930, DS.3723.
[12] ibid.
[13] A.A.S., 48(1952), p.787.
[14] Martin Nolan, "The Principle of Totality in Moral Theology", in Charles E. Curran, Absolutes in Moral Theology, Corpus Books, Washington, 1968, 236-ik old.
[15] Bert Cunningham, The Morality of Organic Transplantations, Catholic University Studies in Sacred Theology, vol. 86, Washington, 1944, 63-ik old.
[16] John Kelly, "The Morality of Mutilation: Towards a Revision of the Treatise", Theological Studies, 16(1956), 332. old.
[17] David F. Kelly, "Individualism and Corporatism in a Personalist Ethics; An Analysis of Organ Transplants", in J. Selling, Personalist Morals, Leuven U. Pr., 1988, 147-165 old.
[18] A.A.S., 48(1958), 693-694 old.[
David F. Kelly, ]
[19] A.A.S., 49(1957), 1027-1033. old.
[20] G.S. 51.par.[.]20G.S. 51.par.
[21] XII.Pius "Olasz Szülésznőkhöz intézett 1951 Október 29-i beszéde." A.S.S., XLIII(1951),
[22 ] R.A. McCormick, Notes on Moral Theology 1965 through 1980, University of America Press, 1981, 409-ik old.
[23] Richard A. McCormick, "Transplantaton of Organs: A comment on Paul Ramsey", Theological Studies, 36(1975), 503-509 old.
[24] Brian V.Johnstone, C.SS.R., "In Vitro Fertilisation and Ethical Dualism", Linacre Quarterly, February 1986, 66-79 old.
[25] Louis Janssens, "Transplantation d'organes", La Foi et le Temps, 13(1983), 318-324.old.
[26] ibid., 319-ik old.
[27] ibid, 320-ik old.
[28] L. Janssens, "Atrificial Insemination: Ethical Considerations", Louvain Studies, 8(1980), 29-ik old.
[29] L. Janssens, "Transplantation", op.cit. 321-322.old. [30] XII. Pius, "Olasz Szülésznőkhöz intézett 1951 Október 29-i beszéde", A.A.S., XLIII(1951), p.835-860.
[31] R.B. Kaiser, The Politics of Sex and Religion, Leaven Pr., 1985, 7. és 8. fejezetek.
[32] op. cit., 252-252-ik old.
[33] G.S., 48.par.9.
[34] "Quocirca per mutuam sui donationem conjuges illam persequuntur personarum communionem ut as novorum viventium procreationem et educationem cum Deo operam servient." Humanae Vitae, 8. paragrafus.
[35] H.V., 11-12. par.
[36] ibid, 14. par.
[37] J.Horgan, Humanae Vitae and the Bishops, Irish University Press, 1969, 47.old.
[38] ibid., 61-62.old.
[39] ibid., 57. old.
[40] Origins, 1974, 413-415. old.
[41] "Origins, 1972, 513.old.
[42] J. Horgan, op.cit, 126. és 167. old.
[43] J.Horgan, op.cit., 79-81. old.
[44] J.Komonchak, "Humanae Vitae and its Reception: Ecclesiological Reflections", Theological Studies, 39(1978), 249-250. old.
[45] L.G., 25. par.
[46] R.B.Kaiser, The Encyclical that Never Was, Sheed and Ward, 1987, 281-285. old.
[47] Familiaris Consortio, 32.par.
[48] loc.cit.
[49] l'Osservatore Romano, Nov.13, 1988, 4. old.
[50] Érdemes itt megjegyezni azt az érdekes tényt, hogy 1975-ben az Egyesült Nemzetek bukaresti népességi konferenciáján egyedül a Kínai Népköztársaság támogatta a Vatikánt a születésszabályozás mesterséges eszközeinek elitélésében. Öt évre sem volt szükség ahhoz, hogy ez a politika gyökeresen megváltozzék Kínában a rohamos népszaporulat által okozott problémák súlya alatt.
[51] Milhaven,John G., "The Abortion Debate: An epistemological interpretation", Theological Studies, 31(1970), 106-124 old.
[52] Cuneo,Michael W., Catholics against the Church: Anti-Abortion Protests in Troonto, 1969-1985, University of Toronto, 1989, 286 old.
[53] Politics 7,16,1335b.
[54] Soranos,(cca.93-138 AD.) Gynecologia, in Corpus Medicorum Graecorum, J. Illberg kiadó, London, Berlin, 1927.
[55] Mishna, Torah 11, Book of Torts, 1,9)
[56] Didaché, 2.2.8.
[57] De resurrectione mortuorum, 45,5;c.c.2,981.
[58] Tertullian,Apologeticus, 9,8; CC.1,90
[59] Tertullian, De animna, 25,4.
[60] Szt. Ágoston, De anima, 4.38, PL 44.517-18. Szt. Ágoston, De nuptiis et concupiscentia,, 1,15,17, CSEL,42, 229-30.
Szt. Jeromos, De Ecclisastico, 2.5. CSEL,42, 229-30.old.
[61] John T. Noonan, The Morality of Abortion, Harvard U. Press, 1970, 18.old.
[62] J.Connery, Abortion: The Development of the Roman Catholic Perspective, Loyola University Press, 1977, 86-87-ik old. [63] S.Th. I.,q.118,a.1,2,3.
[64] Gaudium et Spes, 22."Cum in Eo natura humana assumpta, non perempta sit, eo ipso etiam in nobis ad sublimem dignitatem evecta est. Ipse enim Filius Dei, incarnatioone sua cum omi homine quodam modo Se univit."
[65] XI.Pius, Casti Connubii, AAS, 22.562, 1930.
[66] Hauervas,Stanley, "Abortion: Why the arguments fail?", Hospital Prorgess61(1980), 38-40. old.