Első fejezet

A Bibliák és a Korán:

Az iszlám is és a kereszténység is azt mondja magáról, hogy leküldött vallás Istentől. Jézus azt mondta, hogy az a küldetés, amit véghez visz, Úri küldetés:

"Mert nem magamtól beszéltem, hanem aki küldött, az Atya hagyta meg, mit mondjak és mit hirdessek." (János:12/49.)

Azt is állította magáról: "De ti az életemre törtök, bár az Istentől hallott igazságot hirdetem nektek. Ábrahám ezt nem tette." (János:8/40.)

De a Korán világosan elmondta Mohammadnak, hogy a teremtmények Ura küldötte legyen:

"Bizony, ezt /a Koránt/ a teremtmények Ura küldte le, a hűséges lélek /Gábriel/ hozta le a te szívedre, hogy intő légy az intők között." (26/192-194.)

A vallás igazsága azon múlik, hogy mennyire pontos szavakat használ a sugalmazó és azon, hogy a küldött hogyan jegyzi fel. És végül azon, hogy a Szent könyvet tisztán és hibátlanul kell megőrizni. Ezért ha az a küldetés, amit Allah leküldött nem úgy érkezik meg az emberekhez, ahogyan az eredeti volt, akkor rá lehet mondani azt, hogy az a vallás eltért az igazságtól.

Ebben a fejezetben meg fogjuk látni, hogy mennyire pontosan lett a sugallat szó szerint feljegyezve Jézusra és Mohammadra, ahogyan az a Bibliában és a Koránban szerepel. Azt is meg fogjuk látni, hogy melyik könyv maradt a két Szent könyv közül az eredetiképpen változtatás nélkül.


A Biblia felépítése és tulajdonságai:

A Biblia négy Evangéliumot tartalmaz magában, ezek a következők: Máté, Márk, Lukács és János, amely tartalmazza Jézus - Allah áldja meg - tanításait. Ezeket Jézus után 40-80 évvel gyűjtötték össze néhány dokumentumra támaszkodva, amelyekről nem is tudjuk, hogy hol vannak.

Néhány bibliai tudós meg is határozott azokból néhányat:

(1) Qwelli, vagyis az eredeti, amely arám nyelven van, amelyet görög nyelven kaptak meg a bibliai írnokok és jelenleg nem létezik.

(2) Ormarkos, vagyis az első jel. Ez volt Márk Evangéliumának a piszkozata, amely Szent Pétertől származik és Jézusról lett írva.

(3) Lam, azaz több hírt tartalmazó írások, amelyeket Lukács használt az ő Evangéliumában.

Az Evangéliumok összehasonlítása szerint az írók ezeket a dokumentumokat néha kedvük szerint használták, mivel nem nagyon egyeznek.

Az első Bibliát Márk írta Rómában, ez Jézus keresztre feszítése után minimum 40 évvel történt. A mostani létező Biblia az "Ormarkos" Biblia bővítésének számít. Ugyanis "Babias" a kereszténység egyik írója volt, azt mondta erről a Bibliáról "A nagy János azt szokta mondani Márkról, hogy le szokott ülni Péternél azért hogy fordítson neki és írja le pontosan amennyire lehet mindazt, amire emlékszik. De nem jó sorban mondta és mesélte Jézus mondásait és cselekedeteit, mert nem is élt vele és így nem is hallhatott tőle semmit. De ő - Márk - mégis szoros kapcsolatban volt Péterrel, mert olyan dolgokat tanított a hallgatóinak, ami kielégítette a vágyukat és nem azt, ahogyan állítják róla, hogy az Úr mondásait és tanításait."

Nem állíthatjuk biztosra, hogy az "Ormarkos" bővítve lett Márk által vagy más által addig amíg nem lett belőle a mostani Márk Evangéliuma. A "Jézus élete" című könyvben Dr. S. G. Cado, aki Oxfordban dolgozik mint egyházi történelmi tanár, írja a Biblia tudósai tanulmányainak a végeredményeként a Biblia létezéséről: "A Biblia 65-ben lett írva Péter halála után, amikor is már Márk nem találhatott egy apostolt sem, aki hitelesítené azt, amit írt. Azok a körülmények, amelyek a Biblia írása idején voltak nagy pontatlanságot okoztak magában a Bibliában".

Máté Evangéliuma pedig kb. 90-ben lett írva Antákiában. A szerző minimum két dokumentumot használt, amelyek elvesztek, azok: Qwelli és Ormarkos voltak.

És nem találunk egyetlen egy bibliai tudóst sem, aki azt állítaná, hogy ezt a Bibliát az apostol Máté írta volna le. Ha az apostol Máté írt volna le valamit, az csak az elveszett Qwelli dokumentum lehetett.

Erről Dr. S. G. Cado azt mondja: "Az alapos áttekintés után a Máté féle Evangéliumnak és mindannak, amit Lukácsról írt, tisztán és világosan lehet látni, hogy szabad kezet adott magának a javításban és a szépítésben, hogy minél jobb legyen - hite szerint - Jézusnak az Úrnak. Ugyanazt észrevesszük olyan helyeken is, ahol Qwelliről írt. Mindezért mindazt, amit Mátéról mondanak csak történelmi oldalról lehet elfogadni nagy elővigyázatossággal.

A harmadik Evangélium Lukács Evangéliuma, amely Görögországnak valamelyik részén lett írva 80. körül. Az Evangéliumot Tiofilios-nak ajándékozta, aki a római birodalomnak egyik nagy vezetője volt.

Lukács Evangéliuma a kereszténységet védi a nem zsidók ellen. Mivel a szerző szoros kapcsolatban volt szent Péterrel, abban hiszünk, hogy 3 dokumentumot használt az Evangélium írásához. Azok közül kettőt, amit Máté is használt.

Lukács azt akarta, hogy az Evangéliuma szent Péter mondásaihoz legyen közel. Ezért sok dolgot direkt elírt.

A Márk, Máté és Lukács Evangéliumok együttes neve: "Egyetemi Evangéliumok". Ez azért van, mert ugyanazokat a dokumentumokat használták.

A János Evangélium pedig más mint az előző három. Az van benne, hogy Jézus egy isten, és az is benne van, hogy Jézus létezett a teremtmények létezése előtt, miközben ilyesmit maga Jézus sohasem állított.

Már az első sorokban mondja a szerző, hogy az isten szava, amely megteremtette a világot Jézusban tökéletesedett.

János Evangéliumát 110 és 115 között írták Efizos nevezetű városban vagy annak közelében egy ismeretlen író által. Az író teljesen kimutatta a gyűlöletét a sziámi népnek és világosan kimutatta azt is, hogy a zsidók voltak Jézus ellenségei.

Egyetlen keresztény tudós sem hiszi azt, hogy ezt az Evangéliumot János, Zubayda fia írta, akit felakasztottak 44-ben az első Egriba parancsára. Ahogyan ezt mondták a történészek, mint R. Charles és Alfred Lwazi és Robert Easler. Felakasztották az Evangélium írása előtt jóval. Mindezért a bibliai tudósok nem csak az Evangéliumban szereplő ellentmondásokat vetnek el, hanem a benne szereplő Jézus mondásait is és cselekedeteit is.

Dr. S. G. Cado azt mondja: "A negyedik Evangélium tanításai nagyon különböznek azoktól, amelyek az Egyetemi Evangéliumokban vannak. A magyarázatokat amelyeket a szerző írt, nem lehet elfogadni mint Jézus tanításait. Ugyanis régen nem volt megtiltva a képzeletbeli történetek mesélése nagy történelmi emberekről, vagyis ami róluk lett mondva, amit nem is mondtak. Ezért sok ilyen eset volt, hogy az írók olyan dolgokat írtak a tudósokról, ami nem is igaz".


A bizalom hiánya az Evangéliumokban:

Az Evangéliumokat a keresztények szétválása után írták. Igazán csak azért lettek írva, hogy mindenki a saját iskolájának az igazát mutassa. Ezért az Evangéliumok írói nem tartottak attól, hogy valamit kihagyjanak vagy betegyenek az eredeti dokumentumok használatánál, amelyek Jézus életét és tanításait tartalmazták.

T. G. Taker azt mondja: "...és így lettek kiadva az Evangéliumok, amelyek az iskolák céljait tükrözték. Tényleg igazi dokumentumokat használtak az írásában, de minden félelem nélkül attól, hogy változtassanak rajta, vagy hozzáadjanak vagy levágjanak belőle, attól függően, hogy mi volt a szerző célja."

Nem csak ezt a négy Evangéliumot írták, hanem volt más is, mint a "Híberek Evangéliuma" nevezetű Evangélium, amely arám nyelven lett leírva. Ezt használták a Nazarátiak, és benne teljes mértékben elutasítják azt a gondolatot, hogy Jézus Isten lenne, pedig csak nagy próféta volt.

A második század vége felé összegyűjtötték a négy Evangéliumot: - Márk, Máté, Lukács és János - egy "Egyházi törvény" cím alatt, és kihirdette az egyházi vezetés, hogy e négy Evangéliumon kívül semelyik Evangélium sem igaz, hanem csak hazugság.

Az összegyűjtés után sem maradt érintetlenül a "Egyházi törvény", más szóval "Az Úr szava". Ezt bizonyítja a régi és az új Evangéliumok összehasonlítása.

Prof. Domelo Min Cambredge a "A szent könyvre" című könyvében azt mondja: "Az író néha azt írta, amit ő helyesnek tartott és nem azt, amit le volt írva. Néhányuk az emlékezetére hagyatkozott vagy olyat talál ki, amely egybeesik a saját iskolájával. Ismert volt, hogy több mint négyezer dokumentum volt görög nyelven a régi Testamentumban. Mindezért volt a nagy különbség a többi Evangélium között."

Ha meg akarjuk tudni azt, hogy a négy hiteles Evangélium mennyire tartalmazza Jézus küldetését, akkor a következőket kell szem előtt tartani:

1. A sugallat, amit Jézus - Isten áldja meg - kapott, azt nem írták le annak idején.

2. Az eredeti dokumentumok, amelyek igazán tartalmazták Jézus tanításait, amelyeket nem sokkal utána írtak, eltűntek és semmi remény nincs, hogy megtaláljuk.

3. Az Evangéliumokat 70 és 115 között írták elveszett dokumentumokra hagyatkozva. Az anyagában pedig semmitől sem tartottak az írói, ezért hozzátettek vagy kivágtak, amennyire kívánta tőlük az iskolájuk, igyekezve az Úrt, Jézust isteníteni.

4. Az Evangéliumok írói közül senki sem élt Jézussal vagy hallott volna valamit tőle.

5. Az összes Evangélium a régi görög nyelven lett leírva, miközben Jézus az arám nyelvet beszélte.

6. Az Evangéliumok bizonyos iskolák tanításai miatt lettek kiadva, miközben sok Evangélium közül csak ezt a négyet választották ki.

7. Az írása után sokáig javítás nélkül maradtak és így megint változtatás történt rajtuk az írói által, akik bizonyos iskolákhoz tartoztak.

8. A legrégebbi létező dokumentumok (írások) a negyedik és az ötödik századból származnak, azok: Sinatkos, Vadkanos és az Alexandrinos törvénye. Senki se tudja, hogy mennyi változás történt az eredeti írásokon, mivel azok addigra már eltűntek.

9. Nagy különbségek maradtak a IV, és az V. századból származó írások között.

10. Az összes Evangélium között is sok ellentmondás van.

Sok híres és ismert nyugati tudós merte azt állítani, hogy az igazi Biblia, amit Jézus sugallatként kapott, nem érkezett hozzánk, és nem lehet a mostani Bibliát annak tekinteni.

A fogalmazása és amilyen körülmények között lettek írva, nehezen hiteti el az emberrel, hogy tényleg Jézus tanításait tartalmazzák.

Dr. S. G. Cado a "Jézus élete" című könyvében azt írja: "A négy Evangéliumot jó dokumentumnak kell tekinteni olyannyira, ha bármilyen ellentmondást találunk más könyvben, hozzájuk fordulunk az igazságért. De olyan anyagot találunk benne, amelyre több véleménnyel vannak az emberek az igazságában. A bizonytalanság olyan erős tényező, hogy miatta kénytelenek vagyunk feladni a fegyverünket és kihirdetni azt, hogy bármilyen munkát végzünk ezen, feleslegesen van. Bizonyos ellentmondások vannak néhány Evangéliumban, amelyek erős védést alkalmaznak annak az elméletnek, amely szerint Jézus egy legenda volt.

Ezt az elméletet viszont más részek tagadják. A többi bizonytalanság még mindig veszélyes. Ezért nagyon sokan vannak, akik hisznek Jézusban, hogy létezett, reménytelenül állnak, miközben megpróbálják az igazi történelmet előhozni a legendás anyagból, amelyet az Evangéliumok tartalmaznak."


A koráni igazság:

A Koránban nem lehet semmiféle kétség, mivel csak a sugallat szavait tartalmazza, ahogyan azt Mohammad próféta - Isten áldja meg - megkapta. Részletesen kapta meg a Próféta a Koránt. Mihelyst megkapta a sugallatot, azt rögtön áttovábbította a barátainak, hogy jegyezzék meg fejből is és írják is le.

Mindig világosan megmutatta azt a helyet, ahol a sugallatot kapta. Így lett az egész Korán leírva és így jegyezték meg több százan fejből Mohammad idejében - Allah áldja meg.

A Próféta - Allah áldja meg - halála után, abu Bakr első kalifátus Zayd bin Tahit-ot bízta meg arra, hogy az egész Koránt gyűjtse össze neki könyv alakban. Zayd bin Tábit össze is gyűjtette, ahogyan Mohammad barátai leírták bőrdarabokra és összehasonlította azzal, amit a hívők tudtak fejből. Semmi kétség nem volt a két anyag között (az összegyűjtött és a megjegyzett anyag között).

Amikor Utmán bin Affán lett a III. kalifa, megparancsolta, hogy írják le a Koránt hét példányba, amelyeket szét is küldött a négy iszlám birodalomnak az összehasonlítás után.

Egyik példány meg is van Tasqant városban. A császári állam, Oroszországban több másolatát kiadta az eredeti példánynak.

Teljes egybeesés van az eredeti példány és a mostani világban lévő összes Korán között. Ugyanazt az egybeesést találjuk az iszlám időszámítás első századából származó Korán-írások és a most létező példányok között.

A Próféta - Allah áldja meg - ideje óta a mai napig az emberek fejből jegyzik meg a Koránt. Most például több százezren tudják fejből.

Eddig senki sem merte azt állítani - akár muszlim ember, akár nem -, hogy a Korán nem igazi sugallat. Sőt egy nem muszlim író Sir William Moier azt írja a "Mohammad élete" című könyvében: "Már nem létezik olyan könyv, amely több mint XII. százada megtartotta a sugallat tisztaságát, mint a Korán."