CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Hasonlat a rózsáról
A tóra szavának teremtő ereje
A tóra mint i-tennév, mint szabadság, mint jobb oldal - korah vétke
Az alanti és a fenti tóra
A tóra és az ember megteremtése - a tóra rejtve van
A tóra a szeretetben megmutatkozik
A tóra köntöse és a tóra lényege
A közösről és az egyesről
A kettős bölcsesség
Az énről, a szabadságról és a tóráról
A fény, mely az ösformából ered - a közvetítő lény
Az elrejtett ősfény a szövetség sátra salamon és hiram - a titkok felfedésének idői
Bűnös módon különbséget támasztanak a fentiben
Ami félelmes és ami tökéletes - atya és fiú
A jámborok oltalma - a kétféle szikla
A szövetség sátorának értelméről - az alapkő és ami körülveszi
A világ pillérei - az élet fája és a tudás fája
Az i-teni tíz szefira és az angyalok tíz rendjének alakja és alaktalansága
Az ítélet útjai és a szeretet útjai
A világ alanya és tárgya
A két ellentétes szféra
Az i-ten-szem
Kommentár a tizenkilencedik zsoltárhoz
Hasonlat a dióról
A nap és a hold
Kétféle égi küldött
A világ pillérei - az angyalok dicsérő énekei éjszaka s izráel dicsérő énekei nappal
A fönti és alanti énekek
Jel a reggeli égen - a három dicsérő ének
A trónlátomás magyarázata - az ősszínek szivárványa
Az élet mérlege
A teremtés napjai és az ősatyák
Fény és sötétség, nappal és éjszaka
A teremtés műve: égi seregek, szó és fény - megfelelések a fenti és az alanti világ között
A kétféle viszály
Különválasztás az égben és a földön
Az egység helye - a harmadik nap gyümölcsfája
A hetedik nap fokozatai
Az énről - az első ember a túlvilág küszöbén
Az ember, a teremtés középpontja
A sekhina részt vesz a világ művében - az ember megteremtése fényben és sötétségben
Az első emberről
A föld és az ember megteremtése - a lélek háromrétű természete
A testalak születés előtt - a tiszta áldás fokozata
A női ősprincípiumról és a nemek eredendő összefüggéséről - a szefira fáról
A házasság szentségei
Utószó
Előszó
A zsidó hagyomány az ókori Simon ben Johájt tekinti szerzőjének, a
tudományos kutatás viszont a középkori Spanyolországban élt Móse de
Leon rabbi összeállításának tartja a Ragyogás könyvét. Akár így, akár
úgy, az olvasó szemében máig is elsősorban titokzatosnak, misztikusnak
ismert kabbalisztikus irodalom e gyöngyszeme hosszú évszázadok szóbeli
tanainak foglalata, s ötvözője egyúttal a különféle zsidó Szentírás-
magyarázatoknak, valamint a titkos tudásra alapozott, s nem csak a
zsidóság köréből származó filozófiai irányzatoknak. A Móse de León
hagyatékában fennmaradt ötkötetes, arámi nyelven íródott munka
eredendően a Tórához (vagyis Mózes öt könyvéhez) készült kommentár,
amely azonban egészen más jellegű teológiai, filozófiai magyarázatokat
is tartalmaz. Költői nyelvének nem könnyen értelmezhető fordulatai, de
ugyanakkor magával ragadó szépsége már a középkor és a reneszánsz
keresztény teológusait és filozófusait is foglalkoztatta, nem beszélve
arról, hogy évszázadokon át "izgatta" értő és egyszerűen csak
érdeklődő olvasóinak fantáziáját egyaránt.
Jelen kötet az első bővebb, magyar nyelvű mutatvány a kabbalisztikus
irodalom e remekművéből, de egyúttal ígéret is: ígérete annak, hogy
annyi más modern nyelvhez hasonlóan a Zóhár hamarosan teljes egészében
magyarul is olvasható lesz.
A fordítók megjegyzése
Hirtelen támadt igényt kíván kielégíteni ez a kötet: a kabbala
főművét, a Zóhárt kell bemutatnia. A Zóhár teljes szövege mintegy
kétezer oldal terjedelmű, alapos áttanulmányozása éveket venne
igénybe. Ezért úgy döntöttünk, hogy e kezdetnek szánt antológia
elkészítéséhez Ernst Müller Zóhár-válogatását vesszük alapul. Ez a
munka ma már klasszikusnak számít, s számtalan esetet ismerünk, amikor
valamely keleti mű klasszikussá lett modern nyugati nyelvű fordítását
ültették át egy másik nyugati nyelvre, az eredeti szöveg
figyelembevételével. Előbb tehát áttanulmányoztuk a Zóhár szövegének
számottevő részét (figyelembe véve az angol és a francia fordítást,
valamint a modern héber nyelvű fordításokat és kommentárokat), egyes
szakaszokat próbaként le is fordítottunk eredetiből. Ezután
kiválasztottuk a Müller-féle antológiából azokat a részeket, melyek
nem kívánnak alaposabb ismereteket a zsidó vallásgyakorlás területén,
s ezeket ültettük át magyarra, mindig figyelembe véve az eredetit is,
a német fordítást is. A Biblia-idézetek a Károlyi-fordítást követik,
ha a Zóhár-szöveg által adott értelmezés úgy kívánta, Károlyi szövegét
megfelelően kiigazítottuk.
Reméljük, hogy munkánknak lesz még folytatása: egy bővebb,
kommentárokkal kísért fordítás.