Labádi Gergely

Szádeczky Lajos bejegyzései a Sziveket ujitó bokrétába

A Szegedi Tudományegyetem Történeti és Ókortudományi Szakkönyvtárában a B 28359 jelzet alatt található a Sziveket Ujitó Bokréta(1) című XVIII. századi dalgyűjtemény egy olyan példánya, amelyben Szádeczky Lajos bejegyzései találhatók. Ezen az oldalon áttekintést nyújtok e bejegyzések általános jellegzetességeiről, fajtáiról; egyes adatokhoz pedig magyarázó jegyzetet fűzök.
Versényi, mint ismeretes, a kötet sajtó alá rendezésekor felhasználta a Szádeczky által rendelkezésére bocsátott Miscellania címen emlegetett kéziratos versgyűjteményt.(2) Szádeczky az erre, valamint a nevére való hivatkozásokat a 44., 55. oldal kivételével mindenütt aláhúzta, így azokat nem jelölöm. Megjegyzéseim { } között találhatók.
Szádeczky bejegyzéseit négy típusra lehet osztani: az egyik csoportot azok alkotják, amelyek Versényi magyarázatait, jegyzeteit helyesbítik (1.). Egy másikba tartoznak azok, amelyek a Versényi által nem jegyzetelt helyeket értelmezik (2.). A harmadik csoportba a kézirat és a sajtó hibáinak javítását soroltam (3.), míg a negyedikbe kerültek Szádeczky aláhúzásai (4.). Néhol a bejegyzés jellege miatt különböző típusokat egy helyen kellett tárgyalni.

1. Helyesbítések
Az első, legterjedelmesebb és egyben legfontosabb bejegyzés a 29. oldalon található. Versényi a IV-dik számozott vers jegyzetei között, ahol először említi a Szádeczky-Miscellaniát, többek között a következőket írja: "Szádeczky Lajos [...] az Apor-levéltárban történeti kutatásai közben a Miscellanea {sic!} czímű csoportban egy dalgyüjteményt talált Versus Hungarici czímmel, melyet magának lemásolt. Még kiadatlan."
Szádeczky a "kiadatlan"-hoz téve egy csillagot a következő jegyzetet fűzi ehhez: "1. Nem úgy van! | Saját tulajdonomban lévő XVIII. sz. codexemben van- | nak, melyek másolatát | átadtam Versényinek, de | vissza sohasem kaptam. | Szádeczky | Bp. 1922 jun. 15.| Vettem a Kodexet | Kovács Gyárfás (?) {sic!}| désaknai plebá- | nostól 1910 táján. | Sz"
Ez a jegyzet megerősíti Szádeczky korábbi állítását, mely szerint a Miscellaniát Kovács Gyárfástól kapta,(3) és ezzel egyúttal eldönti a Varga Imre által "máig nem tisztázódott"-nak nevezett, "[a] kézirat lelőhelyére vonatkozó ellentmondás"-t.(4)
Versényi a XXV-dik versben található "Bétius"-hoz ("Hol Bétius tiszta vizekkel") fűzött magyarázatot: "Tán Bætis, folyó Hispania Bætiá-ban, a mai Quadalquivir. Aranyhomokjáról emlegetett". Ehhez Szádeczky pontosító jegyzetet fűzött: "Beotia". Nyilván a görög Boeotiára gondol. (63. oldal)(5)
A LXVII-dik dal 4. versszakában található "simforizálással"-t ("S igy nagy simforizálással hintegetik csókjokat [ti. az asszonyok].") Versényi a következőképp magyarázta: "Simphorisator = héhelő, csepügerebenelő.". Szádeczky magyarázata ezzel szemben: "Sincerizálás = kedveskedés! Sz" Az egyenlőségjel fölött egy kérdőjel, valószínűleg azért, mert nem teljesen bizonyos a simforizálás és sincerizálás azonosságában. Az ugyanebben a versszakban található "tanarok"-at ("Titkon pedig farokat, | Másnak adják tanarokat [ti. az asszonyok]") Versényi a következőképp magyarázza: "Tanóroh tulajdonképpen = legeltetőhely." Szádeczky a "h"-t átrajzolja "k"-vá, és így magyarázza a kifejezést (a "legeltetőhely" alá írja): "bekerített kaszáló." (129. oldal)
A 134. oldalon Szádeczky a LXX. dal 3. versszakának 3. sorát aláhúzza: "Vélem is koczkázni csaltam." A sorhoz Versényi a következő jegyzetet fűzi: "Zavaros értelmü sor. Másolásbeli hiba lehet. Talán azt akarja mondani: gondolom (tréfásan!) csaltam is a koczkajátékban." Versényi első mondata mögé Szádeczky egy kérdőjelet szúr be, a második mögé ezt: "nem!" A harmadik mondatban a "csaltam"-ot "csalogattam"-má egészíti ki, a "koczkajátékban" ragját áthúzza és azt írja alá: "hoz", utána pedig szignózza: "Sz. L.".

2. Pótlólagos magyarázatok
Az LII-dik vers utolsó versszakában található "Srányicz"-hoz (3. sor: "Srányicz tatárok, jancsárok") Szádeczky a következő magyarázatot fűzte: "1) Gránicz? | Strelicz?" Jegyzete feltehetően a határ, illetve a sztrelec (eredetileg orosz testőr) jelentésű szavakra utal. A következő sorban található "Stompoly" ("Stompoly, Belgrád, hires várok,") magyarázata: "x) Stambul". Szádeczky a főszövegben egy-egy jellel utal a jegyzetekre. (109. oldal)
Versényi jegyzete az LIII-dik vershez: "A versfejekben: Halmágyi." Szádeczky a Halmágyit aláhúzza és (a kötőjel fölé is kérdőjelet téve) melléírja: "István 1760-80?" (110.) Halmágyi István (1719-1785) marosszéki főkirálybíró, előtte Gr. Teleki László főkormányszéki tanácsos Pál fiának volt a nevelője, illetve az erdélyi kormányszéknél volt titkár. Fennmaradt iratait Szádeczky adta ki.(6).
A LXXXVII. ének 3. versszakában a "Vivat nostra regina, | Maria Theresia." soraihoz a következő évszámot fűzi: "1. 1740-80." A jegyzet feltehetően a vers datálásához szükséges, csakúgy mint a következő versszakban található aláhúzás: "[Vivat noster] Josephus, | Imperator secundus.," {sic!} (166. oldal)

3. Kézirat- és sajtóhibák javítása
Az LIX-dik versben Szádeczky javítja a 3. versszak 2. sorában a "pessua" sajtóhibáját: áthúzza az ess-t és fölé írja: asc, tehát a helyes, értelmes alak: pascua; illetve a 13. versszak 2. sorában szereplő sajtóhibát: a "reqnor" q-ját átrajzolja g-re. (120-121. oldal)
A LXVIII. dal 6. strófájában kijavítja a "Druzsiát" sajtóhibát, beszúrja az "i" és "á" közé az "n"-t. (131. oldal)
A LXXII. vers 6. versszakban a "déliségét" szót, a lábjegyzetnek megfelelően, javítja Szádeczky, áthúzza az "é" ékezetét. (137.)
A LXXXV. vers 13. strófájában Szádeczky kijavítja az 5. sor sajtóhibáját: "lanrusom"-ban áthúzza az "n"-et és föléírja az "u"-t. (162. oldal)
Szádeczky a LXXXVIII. dal 9. és 10. versszakában kijavítja az "éged"-et "égett"-re. Az utóbbi helyet Versényi is javítja a jegyzetekben. Aláhúzza ugyanennek a versnek a 14. strófájában a 4. sort: "Még ma veled hálok." A szövegben szereplő "halok"-ot Versényi zárójeles javításával összhangban módosítja "hálok"-ra. (167-168. oldal)
A XC. dal 2. versszakának első sorában (valójában ez a refrén első sora) kihúzza az "Erdélyben" fölösleges toldalékját, a 3. és 4. vsz. végén a refrén kezdősorához hozzáteszi: "stb". (169-170. oldal)
Szádeczky javításai után is maradtak a szövegben nyilvánvaló sajtóhibák. A teljesség igénye nélkül, a IV. dal 14. strófájában (28. oldal): "Fekszem a földnek gyomsában."; hasonlóképpen a XVI. dal 4. versszakában: "Távollétemért ne végy szivedre, | Fájáalmát mély tengerben megfereszd s tölled vesd messzére." (47. oldal)

4. Aláhúzások
Érdekes megfigyelni, hogy a kötet második felében, az LI. számú daltól kezdve szaporodnak meg az aláhúzások. A már korábban említett helyeken kívül a következő szavakat, sorokat emeli ki így Szádeczky: a 115. oldalon aláhúzza a 13. sorban a "hatnak" és a 14. sorban a "vakot" szavakat (LVI., 11. vsz.); a 117. oldalon a 23. sort: "Kostoltuk egymás csókjait," (LVII., 7. vsz.); a 119. oldalon a 12. sort: "Hajlik ölelgető karom." (LVIII., 6. vsz.).
A 123. oldalon aláhúzza Szádeczky az első sorban a "Szomosnak,"-ot, a második sorban pedig a "Kolozsvárban, kolcsos várban"-t (LXII., 1. vsz.); a 125. oldalon a 15. sort: "Csókot orczádra tenni," (LXIII., 1. vsz.); a 126. oldalon a 15. sort: "Elboritá szivemet Vénus étkének ize." (LXIII., 7. vsz.); a 127. oldalon a 14. sort: "Mint veted az ágyat, csak ugy fekszel." (LXIV., 5. vsz.). A 129. oldalon kiemeli a LXVII. számú vers 1. versszakában a 3-5. sort:

"Mert bizony ritka feleség,
Ki urához nem ellenség.
Illyenek az aszonyok.";

a 2. strófában a 2-5. sort:

"Titkon pedig kegyetlenek s merő mérges áspisok.
Azért hát ők nem emberek,
Hanem fortélyos tengerek.
Illyenek az asszonyok."

A 3. versszak 2. sor végét és a 3-4. sort:

"...csufosan nyelvelik:
Oktalan fejü goromba,
Ollyan vagy, mint bolond gomba."

A 130. oldalon aláhúzza az 1-2. sort, a 7.-t és a 14. sort (LXVII., 5-7. vsz.):

"Ha eltudhatják házoktól másuvá az urokat,
Nem távoztatják ágyoktól a friss kavallérokat"
"Szép paplanyos nyoszolyában nyereséget hajtanak."
"Nyulnak Venus játékához."

A 131. oldalon Szádeczky kiemeli az 5. sorban az "Anna"-t, a teljes 7. sort: "Ha kérnél tölle, adna" illetve a 11-12. sort:

"Fogd a csecsit, megállja,
Még alább is, nem bánja."

Aláhúzza a 24. sort is: "Fogd inkább a rózsáját." és a 132. oldal 22. sorát: "Legények alá való." (LXVIII., 2-3., 6. és 12. vsz.); ugyanígy jelöli a 133. oldal 18. sorát: "A szüzek is vigabbak, mikor bort ihatnak" és a 134. oldal első sorában a "Marosvizet," kifejezést. (LXIX., 4. és 6. vsz.)
A 134. oldalon aláhúzza Szádeczky a LXX. dal 2. strófájának második sorát: "Mint görlicze asszu ágon." és a 137. oldalon a 23. sort: "Ajaki illetésekkel," (LXXII., 6-7. vsz.).
A 150. oldalon kiemeli Szádeczky a 28. sort: "Sok szüznek borzodása.", a 151. oldalon a 9. sort: "Olvosással, tanulással rontja agya velejét." (LXXVII., 9. és 11. vsz.); a 152-en a 6-7., a 10-11. (LXXVIII., 3-4. vsz.), a 24-25. sort (LXXVIII., 1. vsz.) és a 154-en a 20-at:

"Adjad mellém friss tagodat
És orczámra csókjaidat,"
"Terjesszed ki ölelgető karjait hivednek,
Hadd játszék mellyed diszével,"
Hej kukuli, kukucskám,
Szállj én reám, madárkám."
"Kit szájam gyakran csókola."

A 158. oldalon aláhúzza a 15-16. sort és a 21-t, a 159-en pedig a 2-at (LXXXIII., 3-5. vsz.):

"Gyakran téged ölel, de más akkor szive,
Sokszor téged csókol, mégis más a hive."
"Ha nagy lator nem vagy, tudd meg, vágyik jobbra."
"Mert Vénus mezején jól elhiresedtél."

A 159-en a 10-et, a 160-on pedig 17-18. sort jelöli aláhúzással (LXXXIV., 2. és 7. vsz.):

"Kinek apolgatom nyakát is, csókolgatom,"
"Szarvas, őz párjának
Kaphat sutát magának."

Szádeczky a 161. oldalon kiemeli a 25. sort: "Nedves csókjaim özönében" (LXXXV., 9. vsz.). Ugyanezen az oldalon aláhúzza a 12-13. sort, majd a következőn a 12-16. sort:

"Hymennek vetett ágyára,
Nem hivlak Venus játékára,"
"Nem tanulhatsz mindenkor,
Hozzám jöhetsz némelykor
Véred ujulásáért,
Tisztulásáért."

A 165. oldalon Szádeczky aláhúzza a 8. sort: "S ugy balházódik s ugy balházódik." (LXXXVI., 4. vsz.). A 167. oldalon aláhúzza a 16-19. sort (LXXXVIII., 8. vsz.):

"Elől-hátul kilátszik füstes dudalója,
Magamnak is mejjecském, megrongyallott pendejkém,
Kilátszik a micsám."

A 168. oldalon aláhúzza a 10., 14., sort (LXXXVIII., 12-14. vsz.):

"Készitsd a csókodat."
"Nem rugja a dunhát."

A 170. oldalon a 25-29. sort (XC., 7. vsz.) a refrén kivételével kiemeli:

"Rontsd meg édes anyánk
Az eretnekséget
Magyar nemzetedben,
És hitetlenséget"

Végezetül Szádeczky aláhúzza a 175. oldal 1. sorát - "Kétfejü sas a tógádon" - (XCIII., 6. vsz.), csakúgy mint a 177. oldalon egy-egy kifejezést a 3., illetve az 5. sorban: "balhások" és "mint egy posta". (XCV., 3-4. vsz.)

Jegyzetek

1. Sziveket Ujitó Bokréta, kiadta Versényi György, Budapest, 1914. (Régi Magyar Könyvtár 35.)
2. L. Téglásy Imre, Egy előkerült kéziratos énekeskönyv: a Szádeczky-Miscellania, ItK, 1981/5-6, 619-621.
3. Báró Apor Péter verses művei és levelei, kiadta Szádeczky Lajos, Budapest, 1903, I:428. (Mon. Hung. Hist. XXVI.)
4. Szádeczky: Miscellania. Egy XVIII. századi versgyűjtemény ismertetése, s. a. r. Varga Imre, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955, 5. (Irodalomtörténeti füzetek 2.) Varga itt arra utalt, hogy Szádeczky az előző jegyzetben említett munkájában és Versényi a fent idézett helyen két különböző lelőhelyet adott meg.
5. A megadott oldalszámok természetesen a Sziveket Ujitó Bokréta említett kiadására vonatkoznak.
6. Halmágyi István, Naplói és iratai, közli Szádeczky Lajos, Budapest, 1906. (Magyar történeti évkönyvek és naplók. 4. Magyar Történeti Emlékek); Halmágyiról általában további irodalommal: Gulyás Pál, Magyar Írók élete és munkái, XII. kötet, Budapest, 1993, 380-381.