* Ti. mert az mérges lép, vagy: mert mérges lép az.

* Szégyen. Ilosvainál is (Ptolomeus, 511-513. sor):

Bölcs azt mondja: Felségedet én kérem,
Meggondoljad, e világon mely szemérem,
Tökéletlenség, hazugság emberben.

* Tévesen, Eris helyett.

* Vélvén.

* Szádeczky gyűjteményében (Miscell. 141. és két számozatlan lapján.) Mert meg vagyok határozva kezdetű dal fölébe írva: Ad cantum Iffiuság sólyommadár.
Majd (Miscell. 218-223.) az éneknek egy terjedelmes, 32 versszakos változata. A versszakok többszörösen összecserélve s közbeékelve a mi LXXI. dalunk. (Bolondság volt máshoz bizni.) Szádeczky Lajos ugyanis az Apor-levéltárban történeti kutatásai közben a Miscellanea című csoportban egy dalgyűjteményt talált Versus Hungarici címmel, mellyet magának lemásolt. Még kiadatlan.
[Nem így van! Saját tulajdonomban lévő XVIII. sz. codexemben vannak, melyek másolatát átadtam Versényinek{,} de vissza sohasem kaptam{.} Szádeczky{.} Bp. 1922. jun. 15. Vettem a Kodexet Kovács Gyárfás (?) désaknai plebánostól 1910 táján. Sz.]
A 12. versszakot v.ö. Kriza: Vadrózsák 120. l. (266. sz.) A 9. és 12. versszakot Ferenczi: Vásárhelyi daloskönyv. LIV. 5. 6. vsz. Erdélyi: Népdalok és mondák II. 3. sz.
Az 1. versszak megvan Ferenczinél: Bocskor daloskönyv, Cantio XVIII. Erdélyi Muzeum XV. 451. 6. versszakos töredék.
Más változata Thaly Kálmánnál. (Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok, I. 91. l.)

* Lehajtva.

* {Javítva ebből: gyomsában.}

* Változata Thaly Kálmánnál: Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez, I. 266. l. 20 versszakos költemény. A miénkből hiányzik a 7., 11., 12., 14., 15., 20. versszak. Ott nincs meg a mi 9. versszakunk. Ugyancsak Thalynál: Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok, I. 262. l.

* Változata Szádeczkynél. (Miscell. 312-314.)

* Ismeretes dal lehetett. Szádeczkynél (Miscell. 233-234.) a Szerelemmel teljes, ékes szép violám kezdetű dal fölé oda van írva: Ad notam Bolondság embernek.

* Parosi.

* Egyszerű.

* Emlékezés Gyöngyösi híres elbeszélésére.

* A Nyelvtörténeti Szótárban is (115. 396.) idézve ilyen szóvonzati példa: Találkozék hozzája egy Sergius nevü barát.

* Bokros, teszi azt is páros, azt is sokszoros, gyakori.

* Úgy látszik, az eredeti dalnak részben romlott alakja. A 7., 13., 14.,15., 23. {helyesen: 19.} sor kizökken az eredeti ritmusból.

* A három első versszak (más sorbeosztással) Amadéé. Négyesynél, VIII. sz.

* A versfőkben: aranyalma (aranjalma).

* Brontes, a három cyklops egyike. (Hésiodos, Theog. 139-140.) Tehát egy idomtalan vad emberért.

* Mitido vagy a mititas (szelídség) szóból készült mutuj értelmű gúnyos szó vagy a mucidusból eszkálalt=taknyos. Koridon ek{l}ogai név után, a Nebulo=nebulo, szokott értelemben.

* Változata Szádeczkynél. (Miscell. 306.) Amade László, Négyesynél, CXXI. sz.

* Főbb. Nem a méltóság teszi fővebbé. (Nyt. Sz. I. 964. l.)

* Biblis ikertestvérébe Caunusba szeretett, legyőzhetetlen, erős szenvedéllyel. Mikor Caunus e természetellenes szerelmet felháborodva visszautasította, Biblis elbujdosott, őrjöngött, majd forrássá változott. (Ovidius, Metam. IX. 455-665.) Itt tehát a költő a szerelem szenvedélyére hozza fel például.

* {Javítva ebből: Fájáalmát.}

* A kéziratban egy rövidített szó, így: Er. Gondolomra írtam Erost.

* Furcsa=csinos, formás; de teszi azt is: hamis.

* Szépet tesznek.

* A három első versszak megvan Thalynál (Régi m. vitézi énekek és elegyes dalok, II. 125. l.) Régi felköszöntés címen. A többi egészen más. Th. XVII. századbeli éneknek jelzi.

* Eredetileg bizonyosan: Kurva anyja.

* Változata Szádeczkynél. (Miscell. 230-231.)

* {Javítva ebből: Beszédébent.}

* Helyesen: Lybiában.

* A versfőkben: Vizkeleti József. (Vizkeléti Joséf). Változata Szádeczkynél (Miscell. 214-217.)
Az első két sor Amad{én}él is. Négyesy-féle kiadás. LXIV. utolsó versszak.

36. {Javítva ebből: viádámsági.}

* Változata Szádeczkynél. (Miscell. 227-228.) Különben báró Amade László verse. (Négyesy-féle kiadás V. sz.) Itt némi változtatással s versszakcserével.

* Az első résznek némi kis változata Erdélyinél: Népdalok és mondák, I. 49. sz.

* Csinos.

* Aurindus, mint lennebb Austrius, tán ismeretlen eklogai alakok vagy azok mintájára készültek az Amoriből és Auritesből.

* Tán Baetis, folyó Hispania Baetiában, a mai Quadalquivir Aranyhomokjáról emlegetett.
[Beotia.]

* A versfőkben: Diószegi Mihály. Thaly Kálmánnál (Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok, I.) Cantio de Zólyomi címmel s e jelzéssel. Kővárban 1633., szintén van egy ének amelynek versfejekből ez kerekedik ki: Fecit Diószegy. Ti. hátulról előre olvasva.

* Ravaszsága, fortélyossága; ti. titkolódzik furfangosan, ha kell.

* Szép, formás.

* Víg.

* Szépség.

* Szép.

* Zavaros. A másoló hibásan írhatta le. Tán így lehetne. Mellyek (a) gyémánt fényességét megdulják, (felülmulják), úgy mint szépségét (is), ti. a gyémántnak.

* Töredéknek látszik. Változata Thalynál: Régi m. vitézi énekek és elegye{s} dalok, II. 314. l. XVI. századból valónak jelzi.

* Víg.

* Deli helyett, hibásan leírva.

* Vidám.

* Szép, csinos.

* Csinos.

* Ti. amint a leánynak azt mondja: szívem, úgy ő amannak: szíve.

* Chloris=Flora, a tavasz, a virágok istennője.

* Gondoktól terhelt.

* Junó mellékneve.

* Bélagyöngy{!}= fehér gyöngy.

* Változata Szádeczky Lajos kéziratgyűjteményében Ének címen. (Miscell. 6-8.)

* {Versényinél egybeírva.}

* Vive.

* Halálba üzé.

* Gonddal telt.

* Ára van, értékes, becses.

* Kettős; a páratlan számú versszakok a legény, a párosak a leány szavai.

* Más változatban Ferenczi Zoltán: Bocskor-daloskönyv, Cantio IX. Erdélyi Muzeum, XV. 381. Terjedelmesebb, 11 versszakos dal. A miénkből megvan benne az 1., 4. (11.), 5. (10.), 6. (2.). A mi 2., 3. versszakunk ott hiányzik, helyette hét más versszak.

* Teljes alakjában közli Kanyaró Ferenc (Erdélyi Múzeum, XX. 173. l.) Kedves ének. A versfejekben: gróf Esterházy Magdolna. Ott a költemény 21 versszakos.
Szádeczky gyűjteményében egy még terjedelmesebb változata, 43. versszakos. A 18 első versszak a Miscell. 83-86. lapjain, a többi Continuatio cantionis Gyászos életemet címen a Miscell. 131-136. lapjain található.

* Rettenetesen.

* Megelége{l}vén már a Venus adóját.

* Éppen nem.

* Bárdolatlannak.

* Víg.

* Vidámítsad.

* Tityus, óriás, Létó vagy mások szerint Artemis megsértése miatt bűnhődött. Apolló, vagy Artemis nyillal vérét vette. Az alvilágban máját két keselyű (vagy kígyó) rágta.

* Az 1. versszakból egy sor hiányzik.

* Pelikán.

* Szép.

* A versfőkben: Jámbor Dániel (Jambor Daniel).

* Szép.

* Törődésem.

* Romlott, értelmetlen szöveg.

* Szomorúságomat, égető fájdalmamat.

* Szép.

* Az 1. versszak megvan Thalynál: Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok, II. 360.

* Változata Krizánál (Vadrózsák, 225. l. 452. sz.). Ezt a három versszakos dalt a mi három első strófánk alkotja.

* Gondolom, képzelem. (Nyelvt. Szót. II. 207.)

* Erdélyben ma is: örvendem.

* Töredékesnek látszik.

* Buzdítani.

* Ingadok: tántorgok.

* [1) Gránicz? Strelicz?]

* [x) Stambul.]

* A versfejekben: Halmágyi. [István 1760-1780?]

* A végső versszak elé is oda van írva: vége.

* {Javítva ebből: pessua. - Szádeczky nyomán, aki a szövegben helyesbíti.}

* {Javítva ebből: reqnor. - Szádeczky nyomán, aki a szövegben helyesbíti.}

* Ternyős, törnyős = turos fejű. (Kriza, Vadrózsák, 521. lap.)

* A kéziratban biztosan nem olvasható szó. Két betű kivehető: va.

* Változata Szádeczkynél. (Miscell. 302-303.)

* Változata Szádeczkynél. (Miscell. 124-125.) Ott 12 versszak.

* [? Sincerizálás = kedveskedés! Sz.]

* [Bekerített kaszáló.]

* Sajnálkoznak.

* Változata Ferenczi Zoltánnl. (Vásárhelyi dalosköny{v}. XI.)

* Ilosvai magyarázata szerint (Sokféle neveknek magyarázatja) Anna azt teszi: kedves, kellemetes.

* {Javítva ebből: Druzsiát - Szádeczky nyomán, aki a szövegben javította.}

* Szép. Döbr. C. 473: O Jerusalem leańi, fekete vago{c}, de termetes, miként Ce[s]arnak hajloki = nigra sum, sed formosa. (Nyelvt. Sz. III. 597.) Károli Gáspár is úgy fordítja: Fekete vagyok, de szép vagyok. (Énekek éneke, I. 5.) {A vagyokban a "g”-t mellékjellel kell írni, de ez jelenleg nem áll rendelkezésemre.}

* A Sára névnek sokféle magyarázata van. Ilosvai bizodalmasnak mondja, Szilády Áron pedig (Régi magyar költők tára, IV. 390.) a jegyzetekben, hogy legelfogadhatóbb az, mely szerint úrasszonyt, főasszonyt jelent.

* A 4., 6. versszak változata Szádeczkynél. (Miscell. 303.) A 2. 3. versszak u. o. (Miscell. 304.)

* Zavaros értelmű sor. [?] Másolásbeli hiba lehet. [nem!] Talán azt akarja mondani: gondolom (tréfásan!) csaltam is a kockajátékban. {Szádeczky értelmezése: csalo[gat]tam is kockajáték[hoz].}

* Szádeczkynél (Miscell. 218-223.) az Ifjuság, sólyommadár kezdetű dalnak 20. és 21. versszaka a miénk két első versszakának változata.
A 23. versszak a miénk 3. versszakának változata.
Thalynál = Régi m. vitézi énekek és elegyes dalok, II. 99. l.) egy hosszabb, 13 versszakos változata. Azt mondja, hogy Szerencsy György daloskönyvéből való s megvan egyébiránt egy régi vásári nyomtatványban is. (Nemz. Muz. Hung. okt. 74. II.) A kettőt egybevetette s egymásból egészítette ki. A mi 5. versszakunk nincs meg benne. A többi megvan.
Egy más, kilenc versszakos változata Erdélyinél: Népdalok és mondák, I. 37. sz.
Lásd még: Kriza, Vadrózsák. 97. l.

* Ételem, italom. Lásd: Nyelvt. Szót. I. 1631. l.

* Deliségét, tollhiba. {Szádeczky főszövegben javítja.}

* Mossa. A Nyelvt. Szótár nem ismeri ezt az alakot. De igen így: mosoltat.

* Búcsúének. Szerelmi kettős.

* Meggyőződ, legyőződ.

* Zsákmány.

* Aki már végezte a (6 osztályos) gimnáziumot, aláírt (subscribált) a deáki törvényeknek, philosophus, tógás deák lett.

* Tréfákat, szellemességeket.

* Változata Szádeczkynél. (Miscell. 234-235.) A három első versszak Amadéé. (Négyesynél: LXV.) Erdélyinél (Népdalok és mondák, II. 396. sz.) egy rövid, három versszakos változata.

* Fűzött.

* Eltávozott. A Nyelvt. Szótár ilyen alakban nem ismeri.

* Skorpiótojás.

* Születtél. Kemény János is így írja önéletrajzában: Születtettem is ugyan háboruságos időben (Nyelvt. Szót. III. 354.

* Heliodorus híres görög elbeszélésében, amelyet nálunk is feldolgozott Gyöngyösi, Theagenes és Chariclia a főalakok. Saját = maga.

* Philomela. Itt a költő csak bűbájos szépségéért említheti.

* A bojotiai mondák szerint H. gyorsfutásban legyőzte Atalantát, akinek kérői addig mind legyőzetvén, éltöket vesztették. (Ovidius, Met. X. 560-705.)

* Egy sor hiányzik, a leíró kihagyta.

* Zavaros. Az egész dal értelmetlen leíróra vall.

* Phosphorus = fénythozó, fénytadó. A Venus, vagyis a hajnali csillagnak a neve. {Egy sor hiányzik.}

* {Javítva ebből: lanrusom - Szádeczky nyomán, aki a főszövegben javítja.}

* Egy sor hiányzik, valamint alább is még két versszakból.

* Homályos hely. Az eredetiben így van:

Dabul már a tzigány Galján az orosz lány
Daroczat le hány daroczat le hánya.

Gallya a Mátrában egy szép kilátást nyújtó pont. Úgy gondolom azt akarja mondani a miskolci diák, aki alább az Avast, Pipicset emlegeti, hogy a tavasz megérkeztével már künn a Gallyán dalol a cigány, az orosz leány pedig levetette condráját, téli daróc ruháját.

* Tarka. Tarkásan kicifrázott furulya.

* Az eredeti. avas és pipics. De kétségkívül az Avas Miskolcon és Gyöngyös mellett a Mátrában a Pipics dombja értendő.

* [1) 1740-80.]

* Változata Szádeczkynél. (Miscell. 257-260.) Thalynál is (Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok, I. 270. l.) Generalis insurrectio címen. Egy pár sor megvan Erdélyinél. (Népdalok és mondák, III. 215. sz.) Teljesebb változat: uo. 217. sz.{)}
Különben az egész dal két költeményből van összeütve. A hat első versszak egy toborzó nóta, azontúl az asszony boros nótája.

* Karabélyát. Tollhiba.

* Dudolója.

* Kis kabátka, mellrevaló. Torockón ma is megvan, a mejjre való, amely nem egy a más vidéken előforduló mérevaló (mellrevaló) nevű irhamellénnyel.

* {Javítva ebből: Egedd - Szádeczky nyomán, aki a főszövegben javítja.}

* Égett. {Javítva Szádeczky nyomán, aki a főszövegben javítja.}

* Hódos, Hódas, mint határnév, folyó, tó neve gyakori.

* {Szádeczky a főszövegben javítja hálok-ra.}

* Szádeczkynél, Thalynál: 1740-ben. Itt a leíró a maga korába tette át, amint az különben általánosan szokásos.

* Tóga, a régi református kollegiumok bennlakó diákjainak hosszú, reverendaszerű ruhája.

* {Javítva ebből: Erdélyben - Szádeczky nyomán, aki a főszövegben javítja.}

* {Szádeczky a sor mögé szúrja: stb}

* {Szádeczky a sor mögé szúrja: stb}

* Változata Erdélyinél: Népdalok és mondák, I. 308. l. Az öt első versszak Faludi A feszülethez című szokásos éneke. (Magyar Könyvtár, 249. sz. Ferenczi-féle kiadás.)

* Szádeczky gyűjteményében (Miscell. 138.) egy dalnak ez a kezdő sora. A többi egészen más.

* Thalynál (Régi m. vitézi énekek és elegyes dalok, I. 299. l.) Bakatoborzó címen egy rövid, tökéletlenebb változata. A négy strófás dal 1. versszaka a mi első versszakunk, 2. strófája a mi utolsó versszakunk. A 3. és 4. ott egészen más. Krizánál (Vadrózsák, 221. l. 445. sz.) megvan a mi utolsó versszakunk.

* Teljesebb 9 versszakos változata Erdélyinél (Népdalok és mondák, II. 459. sz.{)} A miénk ott az 1., 3., 8., 9. versszak.

* Erdélyinél:
Mindent dobbal, trombitával,
Jaj annak, a ki asszonynak...
Hallgassunk, mert hm, hm, hm.