Előszó

Ebben a kötetben megtalálja az érdeklődő a Jókai-kódex ábécérendes adattárát és az adattár alapján az anyag teljes rendezését. A munka első része tartalmazza az ábécérendes adattárat. Egy ilyen nyelvtörténeti adattár elkészítésének a gondolatát 1949-ben vetette fel DEME LÁSZLÓ. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében 1951-ben LAZICZIUS GYULÁT bízták meg az adattár gyűjtésének megszervezésével. A gyűjtést a Bécsi Kódexszel kezdték el, és a munka eredményeképpen KÁROLY SÁNDOR szerkesztésében 1965-ben megjelent "A Bécsi Kódex nyelvtana szótárszerű feldolgozásban" című kötet, amely a forrás morfológiai anyagát tartalmazza.

Ez a munka lebegett a szemem előtt, amikor a Számítógépes nyelvtörténeti adattár tervét elkészítettem. Az adattárba a KÁROLY SÁNDOR által szerkesztett kötettől eltérően a kódex minden egyes szavát felvettük, tehát a névmást, névelőt, kötőszót stb. is, és a vizsgálatokat kiegészítettük helyesírástörténeti, hangtörténeti és szótörténeti szempontokkal. 1973-ban kezdtük meg KISS ANTAL kollégámmal a Jókai-kódex adatainak kódolását és számítógépes rögzítését a Codices Hungarici sorozatban megjelent hasonmás kiadás alapján (Budapest, 1942). Az anyag számítógépes feldolgozását BÖLCSKEI ANDRÁS irányításával a KLTE Számító Központjának EC 1030 (R. 30) jelzésű lyukkártyás gépével végezték el. Az elkészült munkát az 1975-ös nyíregyházi magyar nyelvészeti kongresszuson mutattuk be (vö. NyelvtudÉrt. 104. sz. 1980. 431-6). Az előadáson jelen volt a nyelvészeti kiadványok országos felelőse, aki kérte, hogy adjunk be hozzá egy tervezetet, és ki fogja adatni nyomtatásban. A tervezetet elküldtük, de válasz nem jött rá. Így három évi várakozás után fordultunk a sokszorosításhoz. Így jelent meg a sorozat első köteteként 1978-ban a Jókai-kódex ábécérendes adattára. A sorozat második számaként pedig A Jókai-kódex szókincsének szófaji megoszlása című feldolgozást adtuk ki néhány példányban (Debrecen, 1980).

Többen felvetették a kollégák közül, hogy a Jókai-kódex ábécérendes adattárát újra meg kellene jelentetni. A sokszorosítás ugyanis a lyukkártyás számítógép által hiányos betűkészlettel kinyomtatott anyagról egyetemünk akkori eszközeivel rosszul sikerült, így az adatok olvasása igen nehéz feladat. Az átdolgozást és az újabb kiadást az is indokolja, hogy P. BALÁZS JÁNOS munkájaként 1981-ben megjelent a kódex betűhű olvasata és latin megfelelője. Mi a fent említett Codices Hungarici sorozatban megjelent hasonmás kiadvány alapján dolgoztunk, és az adatokra annak a lapszámozása szerint hivatkoztunk. Az új kiadásban tehát az adatok ellenőrzésén és esetleges javításán túl, a hivatkozást is meg kell változtatni P. BALÁZS JÁNOS kiadványa alapján (Jókai-kódex XIV-XV. század. Akadémiai Kiadó. 1981). Minthogy a lyukkártyás gép által készített szalagokat ma már nem lehetett használni, az anyagot ismét rögzíteni kellett számítógépen.

P. BALÁZS JÁNOS nagyon pontosan közli a kódex szövegét. Csak néhány helyen kellett változtatnom a megjelent ismertetés alapján (vö. MNy. 80: 238-41). Így pl. 2/21 (2. lap 21. sor): el tauazot > el tauozot; 3/8: tanalcz˙nat > tanalcz˙nac; 6/9: kellyent > kellyenc; 16/8: menyent > menyenc; 16/19: mend azokbalal > mend azokbalol; 19/10: en˙ezek > el en˙ezek; 85/1: Mikaron > Mikoron; 109/16: se vonna > le vonna; 127/27: hytvabat > hyttabat; 136/3: dalgokot > dolgokot.

Az adattárban a címszavakat ábécérendben rendeztük. A hozzájuk tartozó szövegszavakat betűhíven közöljük. Megjelöljük az adat lelőhelyét (lapszám, sorszám), mellettük számokkal rögzítettük a rájuk vonatkozó helyesírástörténeti, szótörténeti, hangtani, szófajtani, jelentéstani és alaktani tudnivalókat. A jelmagyarázatban megadtuk az egyes számok jelentését. E kódok segítségével bárki könnyen megtalálhatja az őt érdeklő adatokat. Az igeneveket a megfelelő igei címszó alatt szerepeltetjük az adattárban.

Néhány igen gyakran előforduló szó adatait a függelékben közöljük. Ezek a következők: ámen, avagy, az1, az2, azért, barát, Bernald, boldog, de1, én, és, ez1, ez2, Ferenc, fogván, fráter, hogy1, igen, isten, isteni, ki1, Krisztus, Leó, legottan, maga, mert, miatt(a), miképpen, mikoron, mindenestül, mond, mondott, mondván, nagy, ne, (te) neked, (én)nekem, neki, (ő)nekik, nem, némi, oly, ő, ők, s, szent, te, után(a), vele. Természetesen a szoros ábécérendben ezeknek is közlünk minden alakjukra egy-egy, esetleg több példát, valamint megadjuk a rájuk vonatkozó kódokat, és utalunk a függelékre, ahol az összes előfordulási helyüket felsoroljuk.

Az adattárban tehát az egyes jelenségeknek a forrásban előforduló összes adata megtalálható, és csak az összes adat ismeretében lehet megnyugtató következtetéseket levonni a nyelvtörténeti problémákra, a forrás nyelvjárására, a XIV. századi magyar nyelvre vonatkozóan. Meg kell említenünk, hogy külön mondattani szempontból nem kódoltuk a forrás anyagát. De azokat a szintaktikai jelenségeket, amelyeknek valamilyen alaki kitevőjük van, az érdeklődő megtalálja kötetünkben. A legtöbb nyelvészeti kutatásban csak szövegösszefüggésben lehet az adatokat értékelni. Minthogy az adatok pontos lelőhelyét, az oldalszámot és sorszámot megadjuk, a szövegösszefüggést könnyen megtalálja a kutató.

Az egyes konkrét kérdésekkel foglalkozók esetleg másképpen értékelik a jelenségeket, mint mi. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy nem kívántuk ebben az adattárban a vitás kérdéseket eldönteni, egyetlen számból álló kóddal ezt nem is tehettük volna. Munkánk tehát csak olyan kiinduló pont, amely a kódexben előforduló adatokat mindenki számára könnyen hozzáférhetővé teszi. És ha például egy szóalakról azt állapítjuk meg, hogy a mai nyelvhez viszonyítva nyíltabb magánhangzó van benne, ezzel nem állítjuk azt, hogy ez a hang nyíltabbá válással keletkezett, csupán a tényre hívjuk fel a figyelmet. Az adatok értékelése a felhasználó kutató feladata.

A kötet második fele a kódexben található adatok szókincsre és alaktanra, hangjelölésre, helyesírásra és a hangtanra vonatkozó szótárszerű feldolgozását tartalmazza. Bár ezt mindenki elvégezheti saját számítógépén a Microsoft Word szövegszerkesztő segítségével minden külön program készítése nélkül, mégis úgy gondolom, nem árt, ha már átdolgozva ismét kiadjuk a kódex adattárát, egyúttal elrendezve is bemutatjuk az anyagot az érdeklődőknek.

Az átdolgozás munkálataiban KISS ANTAL egyéb elfoglaltsága miatt nem vett részt. A kötet anyaga az Interneten a http://mnytud.klte.hu/sorozat/jokk/ címen található meg.