Rövid életrajz

Victor Hugo
(1802, Besancon - 1885, Párizs)

Francia író, költő, drámaíró. Az újra mindig nyitott író és politikus kipróbált minden műfajt és hangnemet. A romantika jegyében induló rendkívül termékeny írótól nem volt idegen a groteszk és a realizmus sem.

A Párizsban és Madridban nevelkedett Victor Hugo első színdarabját 14 évesen írta. 1841-ben a Francia Akadémia tagja, majd 45-ben Franciaország főrendje. 1849-ben beválasztották a Törvényhozó Nemzetgyűlésbe. 1851-ben száműzetésbe vonul a december 2-i államcsíny után. 1870-ben tér vissza Párizsba, ahol a Nemzetgyűlés tagja lesz. 1876-ban szenátor. 1885-ös temetése nemzeti gyász.

Legjelentősebb művei:

Versei: Ódák és balladák (1828), Keleti népek (1829), Őszi lombok (1831), A szürkület énekei (1835), Sugarak és árnyak (1840), Szemlélődések (1856), Századok legendája (1859), Utcák-erdők dalai (1865), A nagyapaság művészete (1877), Az egész líra (1888-1889), Az utolsó kéve (1902).

Színművei: Cromwell (1827), Hernani (1830, 1876), Borgia Lucretia (1833), A király mulat (1832), A királyasszony lovagja (Ruy Blas; 1838), A várgrófok (1843).

Regények: Izlandi Han (1823), A párizsi Notre-Dame (1831), A nyomorultak (1862), A tenger munkásai (1866), A nevető ember (1869), Kilencvenhárom (1874).

Esszék: Shakespeare (1864), Egy bűn története (1877-78).