Pest megye


Biatorbágy

260. Bia. Pincesor.

Napóra van a fehér mészkőfalba mélyített egyik borospince lejárata felett 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője vízszintes. A számlap falra szerelt 0,6 m hosszú fém körív. Óraszámozása: X-XII-V, egyenközű, félórás. Nap és Hold díszítéssel. 1970 körül készült.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1982.

 

Budakalász

261. Lupa-sziget. 2740 hrsz. Sóváry Emil nyaralója.

Napóra áll egy 1 m magas betonpilléren a kert D-i oldalán. Ekvatoriális. Vörösréz árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rozsdamentes acélból készült félkörív 0,8 m átmérővel. Vörösréz óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás osztású. Gyertyánfa tartókarok, vörösgránit talpsík. Sóváry Emil és Massányi Aurél közösen tervezte és készítette 1981-ben.

Adatközlő: Szikszay Gerő, 1985.

 

Dunabogdány

262. Hegyalja u. 11. Általános Iskola. Földrajzi gyakorlókert.

Napóra van a betonkörre épített nagyméretű nappályamutató közepén 1,5 m magasan. Ekvatoriális. 5 m hosszú árnyékvetője pólusra mutat. A számlap fémköre 1 m átmérőjű. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű. Közelében égtájmutató, napmagasságmérő, 1 m-es betonkocka fedőlapján gnómon, meteorológiai házikó. Tervezte és készítette Balla Benjámin tanár 1970 körül.

Adatközlő: Kocsis Antal, 1982.

Irod.: BALLA Benjámin: A dunabogdányi általános iskola földrajzi gyakorlókertje. = FÖLDRAJZTANÍTÁS, 1979. 4. sz. 105-109. p.; KÖVES József - SIKÓ Ágnes: A földrajz tanítása. Bp. 1980. 249. p. (képpel).

 

Érd

263. Budai út 4. Wimpffen-kúria, majd Páva-fogadó, utóbb Községi Tanácsház, jelenleg Magyar Földrajzi Gyűjtemény. Műemlék jellegű. Épült 1840 körül klasszicista stílusban.

Napóra van az udvar K-i részén egy 1,2 m magas betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rozsdamentes acélöntvény félkörív 1 m-es átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás. Tartóíve is félköríves. A felső táblán: EKVATORIÁLIS NAPÓRA. ÉRD VÁROS MÚZEUMA RÉSZÉRE A SOROKSÁRI ÖNTÖDE SZOCIALISTA BRIGÁDJA MÉRŐ JÓZSEF TERVE ALAPJÁN TÁRSADALMI MUNKÁBAN KÉSZÍTETTE. 1984. OKTÓBER 30. Az alsó táblán grafikon és felirat: IDŐEGYENLET. GRAFIKON SEGÍTSÉGÉVEL A HELYI IDŐ ÁTSZÁMÍTHATÓ ZÓNAIDŐVÉ. Készült 1984-ben, tervezte Mérő József főiskolai tanár. A kitűzést és beállítást Bartha Lajos és Kubassek János végezte.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1984.

Irod.: ESTI HÍRLAP, 1984. nov. 15.; MAGYAR NEMZET, 1986. ápr. 28.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p.

 

Göd

264. Mátyás u. 10. Domin Károly családi háza.

Napóra van a D-i falon. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett nagyjából 3x2 m-es téglalap. Óraszámozása: X-XII-V, változó közű, félórás sűrűségű. Napéjegyenlőségi vonal feltüntetve. Grafikus időegyenleti görbék minden félórára, összesen 15 darab. Nap és Hold díszítéssel. Az 1988-89 évszám mutatja a készítés idejét. Domin Károly építész tervezte és készítette.

Adatközlő: Meskó Edina, 1989.

 

265. Alsógöd. Béke u. 13. Asztalos Péter nyaralója.

Napóra van a kertben egy hengeres betonoszlopra szerelve. Horizontális. Háromszögletű rozsdamentes acél árnyékvetőjének éle a pólusra mutat. A számlap bronzlapra vésett nyolcszög alakú 30 cm-es méretű. Felirata: NON NUMERO HORAS NISI SERENAS. Feltüntették a földrajzi koordinátákat: ÉSZ. SZ. 47° 42' , KEL. HOSSZ.19° 4' . Egy táblázat mutatja az időegyenlet értékét. A napórát Asztalos Sándor gépészmérnök tervezte Scholtz Kornél szemészprofesszornak 1936-ban. Vésnökmester munkája. Nyáron mutatja az időt, megóvása érdekében telente leszerelik.

Adatközlő: Mozsáry Gáborné, 1985.

 

Hernád

266. Kossuth u. 2. Önkormányzat.

Napóra van az előkertben egy betontömbre szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap félköríves öntvényre szerelt szalag 1 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, negyedórás beosztású. Karai László amatőrcsillagász készítette 1986-ban.

Adatközlő: Gyurman Tibor, 1996.

 

Iklad

267-268. Iskola tér 22. Általános Iskola.

Két napóra van az épület DK-i részén 4 m magasan, egyik a D-i, másik a K-i homlokzaton. Vertikálisak, pólusra mutató rézpálca árnyékvetőkkel. A D-i napóra számlapja 1,5 m átmérőjű félköríves kerámialapba vésett. Óraszámozása: IX-XII-VI belül (KÖZEI-t mutat) és 10-12-7 kívül (NYISZ-t jelez), változó közű, félórás beosztású. Középen felirat. VALÓDI DÉL. Felette egy szobor, ülő nőalak, a Napraváró. A K-i napóra számlapja egy kerámia kompozíció 4 m hosszú sávban, bevésett és színezett osztásokkal és számokkal. Óraszámozása felül V-XII egészórás, de a VII hiányzik (KÖZEI-ben) illetve alul 6-12-1 (NYISZ-ben), változó közű, félórás sűrűséggel. Középen felirat: VALÓDI DÉL. Hold és csillagok díszítéssel. Alatta időegyenleti grafikon tábla. A két napóra Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész készítette 1992-ben. A számításokat és szerkesztéseket Bartha Lajos amatőrcsillagász végezte.

Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1995.

Irod.: NÁDUDVARI Anna: Kívánságok kerámiából. = NÉPSZABADSÁG, 1995. ápr. 5. 23. p. (képpel).

 

Nagymaros

269. Móricz Zsigmond u. 9. Családi ház.

Napóra van a hátsókertben egy 2 m magas oszlopra szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap alumínium lemezekből álló félkörív 0,93 m átmérővel. Óraszámozása: VII-XII-XVIII, egyenközű. A KÖZEI-ről átállítható NYISZ-re és viszont. A napóra alatti egy eszköz mutatja délben a Nap deklinációját és egy görbén az időegyenletet. A napórát Bartha Lajos segítségével tervezte és készítette a tulajdonos Moór József 1992-ben.

Adatközlő: Moór József, 1992.


270. Móricz Zsigmond u. 9. Családi ház.

Napóra van a hátsókertben egy 1,5 m magas oszlopon. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap szilofon-szerűen 24 darab rövidebb-hosszabb falap félkör alakban elhelyezve 0,58 m átmérővel. Minden elem fél órát jelent, egyébként óraszámozása nincs. Tervezte és készítette a tulajdonos Moór József 1992-ben.

Adatközlő: Moór József, 1992.

 

Pusztavacs

271-272. Jeltorony. Magyarország geometriai középpontján
(-19° 30', +47° 11' ) építették a község ÉNy-i határában.

Két napóra van a jeltoronytól D-re nyolcszögű kőtömbökre építve. Horizontálisak. Árnyékvetőjük nincs, azt az időt leolvasó személynek kell magával hozni (léc vagy zsinór) és a középponthoz tartani. A számlap bronz anyagú, 249 fokos körcikk alakú, 0,92 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-18, félórás sűrűséggel. Feltüntetve a 12 hónap, mert ezt figyelembe kell venni az idő leolvasásakor. Ismertető táblák kis bronzkörökben. A két napóra egyforma kivitelű, a K-i a helyi időt, a Ny-i a zónaidőt mutatja. A napórákat 1979-ben Gáti Gábor szobrászművész tervezte és készítette.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1979.

Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1979. 4. sz. 119. p.; MŰVÉSZET, 1980. 8. sz. 47.p; TÉRKÉPÉSZ, 1982. 4. sz. 11. p. (képekkel); KOVÁCS Gergelyné: Alföld. Bp. 1983. Panoráma. 68. p.; HÉTFŐI HÍREK, 1984. júl. 30. (képpel); ÚJ TÜKÖR, 1987. aug. 16. 10. p. (képpel); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. (képpel).

 

Ráckeve

273. Viola u. 1. Görögkeleti Szerb templom a Boldogasszony tiszteletére. Műemlék. Késő gótikus stílusban építették 1487-ben, az al-dunai Kevéről idevándorló szerbek. 1517-ben mellékkápolnákkal bővítették. Többször felújították.

Napóra van a templomon, a hajó és a félköríves szentély találkozásánál lévő gótikus támpillér D-i falán 2,5 m magasságban. Vertikális. Eredeti árnyékvetője a falra merőleges lehetett, utólagos pótlása 15 fokkal hajlik le a vízszintestől. A számlap eredetileg kőre karcolt lehetett, későbbi vakolások után újrafestve 8 darab fekete óravonallal 25 cm hosszan, változó közűen 112 fokos szögtartományt kitöltve. Nem övezi keret vagy a középkori napórákra jellemző körív. Óraszámozása a cirill (ószerb) ábécé betűivel, melyek 8-12-3 órának felelnek meg. Az utólagos restaurálások durván, szabálytalanul behúzott óravonalakat eredményeztek. A napóra a templom 1487-es megépítése és a mellékkápolnák 1517-es elkészülte között létesült, legvalószínűbb hogy a XV. század legvégén készült. A legészakibb a középkori bizánci stílusú egyházi napórák közül. A templom 1771-es felújítása és a különálló toronyba 1776-ban mechanikus óra készítése lehetett az oka a középkori napóra levakolásának. A vakolat alól elő-előtűnő napórát később újrarajzolták, lemeszelték és legkésőbb 1991-1992-ben újrafestették.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1994.

Irod.: BARTHA Lajos - HOLLÓ Szilvia: Középkori eredetű napóra Ráckevén. = METEOR, 1995. 1. sz. 45-48. p. (képpel); BUKA Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, 1994-95. Bp. 1995. 112.p.

 

Solymár

274. Vasút u. 60. Család ház.

Napóra a gazdasági épületrész D-i falából a tető fölé nyúló timpanonban 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője egy sugaras vörösréz negyed-napkorongból nyúlik ki polárisan. A számlap a 3,2 m alapú és 1,1 m magas háromszög pereme. Bronz óraszámozás: VI-XII-VII, változó közű, KÖZEI-t mutató. Tervezte és készítette Marton Géza 1996-ban.

Adatközlő: Marton Géza, 1997.

 

Sóskút

275. Templom tér 8. R.k. plébánia.

Napóra van az udvaron egy kőpillér tetején. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutatott. A számlap márványra vésett, négyzet alakú, 0,26 m méretű. Precízen szerkesztett alkotás, de ma már kopott és mohás felületű. Óraszámozása: 5-12-7, változó közű. A D-i kétsoros latin nyelvű felirat olvashatatlan. Stílusjegyei alapján 1830 körül készülhetett, talán Devetseri István műve, ezt bizonyítja az árnyékvető D-i végénél bevésett D.I. monogram és a nagy pontossága is. Az 1940-es években kettétört a számlap. Árnyékvetője eltűnt, azt 1980 körül durva gömbvassal pótolták.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1982.

Irod.: BARTHA Lajos: A napórakészítő Devecsery István. = METEOR, 1994. 11. sz. 50-52. p.

 

Százhalombatta

276. Damjanich u. Általános Iskola.

Napóra van az előkertben egy 1 m magas kőpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap réz félkörív 1,2 m-es átmérővel. Óraszámozása: 7-12-5, egyenközű, 5 perces beosztású. Trompos Ferenc mérnök készítette 1978-ban.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.

 

Szentendre

277. Várdomb. R.k. plébániatemplom. Műemlék. Szent András tiszteletére a XIII. század közepén épült, egyes román stílusú részletei még ma is utalnak erre. 1294-ben az esztergomi johanniták megtorlásul megrongálták. A XIV. század első évtizedeiben gótikus stílusban újjáépült. A XV. században is folytak építkezések, akkor nyerte gótikus támpilléreit és részleteit. A török uralom 1541-1595 és 1605-1686 között részben elpusztította, ezért újjáépítik 1710-től. 1725-ben újraszentelik Keresztelő Szent János tiszteletére. Az újabb barokk átalakítások 1780-ban és 1791-ben már nem változtattak a középkori templom külső tömegén. 1954-1957-ig az OMF felújította.

Napóra van a templom tornyának DNy-i támpillérére helyezve 5,8 m magasságban. Vertikális. Árnyékvetője már nem eredeti, jelenleg egy 15 cm hosszú vasrúd pótolja vízszintesen. A számlap egy 10-15 cm vastag egyenetlen pajzs alakú kemény homokkő tömb. Alul félkör alakúra faragott. 32 cm széles és 35 cm magas. Óraszámozása nincs. Vésett óravonalai 14 körcikkre osztják, ebből a vízszintes vonal alatt 12 szektor esik. Nagyjából egyenlően 15 fokosak (12-16 fok között szóródik). Az óravonalak egyenesek, mélyen húzottak. A napóra kőtömbje nem egyenletesen vastag, körben csipkézett szélű, az évszázadok viszontagságai miatt sérült.

A napóra elkészítésének ideje pontosan nem ismert. Szerkesztése, típusa, kivitele a XIV. század elejére utal, valószínűleg a templom 1310-1320-as újjáépítésekor készült. A XIV. századi készítése az OMF szerint is biztosra vehető és még a legkésőbbi kormeghatározás is XV. század közepére teszi. Most egy XV. századi gótikus támpilléren található, de láthatóan nem ez lehetett az eredeti elhelyezése, természetellenesen nagyon magasan van, nem fekszik fel a támpillér egyik síkjára sem, csak a sarkára van biggyesztve. Korábban a templom D-i falába lehetett építve, a rombolások közben lezuhant, 1710-ben kerülhetett mai helyére.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1979.

Irod.: BOROVSZKY Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Bp. 1910. 467. p.; Magyarország műemléki topográfiája. V. Pest megye műemlékei. II. Bp. 1958. 108-114. p. (képpel); GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei. 1.köt. Dunántúl. Bp. 1959. 345. p.; HORLER Miklós: Szentendre. Bp. 1960. 174. p.; MŰEMLÉKVÉDELEM, 1966. 4. sz. 243. p. (képpel); VOIT Pál: Szentendre. Bp. 1968. Corvina (24. és 25. képen); GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei. Bp. 1974. 435. p. (képpel); Szentendre. Útikönyv. Bp. 1976. Panoráma 116. p.; BOROS-SOPRONI-SZOMBATHY: Szentendre. Bp. 1977. Panoráma 117. p. (képpel), 120. p.; BARTHA Lajos: A szentendrei napóráról. = DUNAKANYAR, 1979. 3. sz. 30-33. p. (képpel); BARTHA Lajos: Kincs a toronypilléren. = ESTI HÍRLAP, 1979. aug. 17.; TAHIN Gyula: Szentendre. Bp. 1981. 7. p. (képpel); BARTHA Lajos: Védelmet kér az időmérő pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jun. 7. 4. p.; CSEKE László: Duna-kanyar. Bp. 1982. Panoráma. 48. p.; KARLOVITS Károly: Az időmérés története. Bp. 1984. Országos Műszaki Múzeum - Iparművészeti Múzeum. 6, 15. p.; SÁNDYNÉ Wolf Katalin: Szentendre. Bp. 1985. Panoráma 77. p.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18-19. p. (képpel); BUKA Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, 1994-95. Bp. 1995. 103-106. p. (képpel); KATONA Gyuláné Szentendrey Katalin: A szentendrei katolikus egyház és plébánia története 1002-1992. Szentendre, 1996. 114. p. (kép a hátsó borítón).

 

Taksony

278. Fő u. 18. Családi ház.

Napóra van a DNy-i falon 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra szerelt számokból alakul ki körív alakban 3 m hosszan. Óraszámozása :XI-XII-VI, változó közű. 1975 körül készült tapasztalati úton.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.

 

Tura

279. Köztársaság u. 1/a. Általános Iskola.

A bejárat mellett az előkertben napóra van egy betontömbre szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vasból készült 1 m átmérőjű félkörív. Készítette 1975-ben az iskola csillagászati szakköre Lukács László tanár irányításával. Felújították 1982-ben. A napórát 1984-ben megrongálták, számívét letörték és elvitték.

Adatközlő: Pethő István, 1981.

Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 62. p.

 

Vác

280. Múzeum u. 4. Tragor Ignác Múzeum.

Napóra van kiállítva a pinceszinti kőtárban. Leltári száma: 69.17.1. Horizontális. Réz árnyékvetője éle pólusra mutató, de letört. A számlap 15 mm vastag szürke márványtáblára vésett és festett. 395x395 mm méretű. Óraszámozása: V-XII-VII, változó közű, negyedórás sűrűségű. Körben fonatos szalagdísz, a négy sarokban különböző virágokból (rózsa, tulipán, búzavirág, nefelejcs) álló csokrok. Középen a ferences rend emblémája, alatta a 27 mm-es iránytű helye. Felirata: "Fecit P. Bernardus Balási Vic. adpai gr.C.18 I.1818" azaz Balási Bernárd páter készítette 1818-ban. Gondosan készített, pontos és esztétikus munka. Az 1751-ben épült váci ferences kolostor (Géza király tér 12) részére készült, annak kertjében helyezték el egy pillér tetejére a kapuval szemben. A rend feloszlatása után 1952-ben hozta be a múzeumba Uracs Györgyné.

Adatközlő: Barlai Katalin, 1983.

Irod.: HELLEBRANDT Magdolna: Történeti kőemlékek Vácott. = Studia Comitatensia. 1. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. 104. (rajz),111. p.

 

Verőce

281. Orom u. Csepel Vas- és Fémművek Gyermeküdülője, korábban kastély.

Napóra van a D-i homlokzat díszes oromzatán. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatból kialakított félkör 1,5 m átmérővel. Középen Nap-arc sugarakkal. Az épület és a napóra egyaránt 1910-1915 között készült.

Adatközlő: Márton József, 1984.
 

Visegrád

282. Szentgyörgypuszta 16. Falusi lakóház. Cseres Tibor író nyaralója. Épült 1940-ben.

Napóra van a D-i falon 2 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője hiányzik. A számlap vakolatra festett 0,8 átmérőjű kör. Óraszámozása: IX-XII-V, változó közű, negyedórás. Középen a környék vadállatai (szarvas, őz, vaddisznó, fácán, vadlúd) freskón. A napóra is lehet 1940-es.

Adatközlő: Buka Adrienne, 1986.

Irod.: MOLDOVÁNYI Ákos: Kertész legyen, ki boldogságra vágyik. Bp. 1986. (képekkel); BUKA Adrienne: A szentgyörgypusztai napóra. = FÖLD ÉS ÉG, 1987. 12. sz. 367. p. (képpel).


283. Tölgyfa u. 6. Nyaraló.

Napóra van a D-i falon 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra szerelt, csaknem félkör alakú. Átmérője 0,8 m. Óraszámozása: VIII-XII-IV, egyenközű. A napóra 1980 körül készült.

Adatközlő: Klotz József, 1983.
 

Zsámbék

284. Magyar u. 2. Általános Iskola. Tallher József budai építész 1788-as tervei szerint már eredetileg is iskolának épült. A XIX. században átépítve.

Napóra van az épület D-i falán 7 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 2,5 m átmérőjű félkör alakú. Óraszámozása: VII-XII-VII, változó közű. Az 1983-as felújítás előtt jobbra csak VI-ig számozott volt. 1791-es évszám mutatja a készítés idejét. Állítólag az akkori plébános szerkesztette. Többször felújították.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.

Irod.: Magyarország műemléki topográfiája. V. Pest megye műemlékei. II. Bp. 1958. 507. p. (képen); ERDŐSI Katalin: Zsámbéki hétvégék. = ORSZÁG-VILÁG, 1986. 28. sz. 2. p. (képpel); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18-19. p. (képpel).