A Szabó-pallagi-zsomboly - vagy más néven a Baglyok-szakadéka - az ún. Szabó-pallagi erdészház közelében, egy töbör oldalában, 490 m tszf. magasságban nyílik. A Vecsem-bükki- és az Almási-zsomboly mellett a legismertebb alsó-hegyi aknarendszer. Az 1911. évi első expedíció alkalmával nem mentek le, mindössze mélységét mérték meg, amit 62 m-nek találtak. Megjegyezték, hogy egyik oldalában rókatanya van. Első ízben a BETE barlangkutatói mászták be 1927 nyarán. A kutatók 60 m-es ereszkedés után, az egyre bővülő akna alján törmelékkúpra érkeztek, ahonnan még kb. 10 m-t tudtak menni. Itt egy kisebb terembe értek, amelynek aljából két szűk akna nyílik, ahol bontással lehet továbbjutni. Az akna felső szintjétől kb. 25 m-rel lejjebb egy kürtő nyúlik a magasba, amelynek zsombolyszerű bejáratát a kőtömbök eltorlaszolják. Az első bejáráskor a zsomboly mélységét 65 m-ben állapították meg. Az 1957. évi expedíció alkalmával, a kitört zivatar miatt a kutatók csak a zsomboly fenekéig tudtak lejutni, s a kenderkötelek, vizes hágcsók használhatatlansága majdnem súlyos balesethez vezetett.

1961-ben a Vörös Meteor kutatói keresték fel újra a zsombolyt, s az ismert mélyponton igen szűk hasadékot találtak, melyet robbantással kitágítottak, de továbbra is olyan szűk maradt, hogy a barlang fenekét csak a legvékonyabb termetű kutatók ismerhették meg. 1964 nyarán Kósa Attila vezetésével a zsombolyt a legalsó rész kivételével feltérképezték, oda nem tudtak lejutni. Az ottani járatokról csak 1968 tavaszán sikerült térképet készíteniük, mivel előző évi útjuk alkalmával a zsomboly bejárásakor a kötélhágcsó elszakadt.

Az 1970-es években több barlangkutató csoport kereste fel a Szabó-pallagi-zsombolyt, további bontásokkal lejjebb tudtak hatolni, s mint Lukács László 1978 májusában a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak jelezte, a barlang mélysége már nem 76, hanem 130 m.

A zsomboly kialakulásában öt jól felismerhető tektonikus hasadék játszott szerepet, s különösen az alsó szakaszokon. A feneket 60 m-től 67 m-ig törmelékkúp borítja, a 76-ik méternél pedig agyag. E pont látszólag vízszintes barlangüreg, de magán viseli a felsőbb szakaszok markáns hasadék jellegét.