A Bükk-fennsík keleti oldalán egymás után sorakoznak azok a víznyelők, amelyeken át már számos hatalmas barlangrendszert sikerült feltárni. Ezek között, nyugatról keletre haladva, első a Jávor-kúti-víznyelőbarlang, amely a közkedvelt kirándulóhely, Jávor-kút szélén, közvetlenül a fennsíki országút mellett nyílik. A mindössze öt méter mély beszakadás a jávor-kúti tó túlfolyójának vizét nyeli el.

Feltárása az 1952-ben megalakult miskolci "Zsombolyosok" egyik első eredménye volt, a közeli Bolhási-víznyelőbarlanggal együtt. 1953 júniusában kezdték el a bontást, s egy hét elteltével 13 m-re, majd ez év novemberében már 115 m mélyre tudtak lejutni az újonnan feltárult rendszerbe. A 660 m tszf. magasságban fekvő bejárat után, a mészkőtömbök és a víz által összehordott törmelék között lemászva, előbb egy 4 m mély, majd egy nyolc méter mély és három méter széles, csaknem kör keresztmetszetű kürtőbe jutunk. A továbbvezető út keskeny, mély hasadékban folytatódik, majd igen változatos folyosókon, repedéseken, letöréseken keresztül haladhatunk a barlangrendszer mélyebb részeibe. A szűk szakaszok omladékos részekkel váltakoznak, mígnem egy 12 m-es sziklafal következik. A zsombolyszakasz még egyszer kitágul, majd hirtelen elszűkül, s néhány cseppkő oszlop között átbújva, már kényelmes, igen magas, kacskaringós folyosóban járhatunk. Lejutottunk a zsombolyszakaszon a vízszintes járatba, ahol a föld alatti patak áramlik medrében. A vízjárat szélessége 2-3 m, magassága kb. 10 m, s iránya észak-déli. 1953-ban ezt a főágat mintegy 150 m hosszúságban sikerült bejárni, de a továbbvezető utat mindkét végén szifon zárja le. Az alsó szifonnak van ugyan megkerülő járata, de azt finom szemcséjű, szürke színű homokos agyag tölti ki.

Borbély Sándor összefoglaló s mind a mai napig alapvető cikke szerint 1955-ben a Jávor-kúti-víznyelőbarlang feltárt részeinek összhosszúsága 1,5 km, s legmélyebb pontja 115 m-re van a jávor-kúti út padkájától (545 m tszf.).

A Jávor-kúti-víznyelőbarlangban eltűnő víz a VITUKI 1954. évi sózásos nyomjelzése szerint 26 óra múlva jelent meg a 499 m tszf. magasságban fakadó Garadna-forrásban. Minden eddigi kutatás arra vall, hogy a Jávor-kút-Bolhás közötti terület víznyelői mind a Garadna forrásrendszerének aktív föld alatti járatai. Sokak szerint a Jávor-kúti-víznyelőnél már a Nagy-fennsík alatti átmenő patak barlangrendszerének egyik, s nem is fő-, hanem mellékágát tárták fel.

Az újabb nemzetközi szabványok szerint a barlangok hosszának és mélységének megállapítását csak a térképezett szakaszok adatainak felhasználásával lehet megállapítani. Így a Jávor-kúti-víznyelőbarlang az 1953-as egyetlenegy térkép szerint kicsit "összement", mert hosszúsága 917 m, mélysége pedig 112 m. A Jávor-kúti-víznyelőbarlang felfedezése gyakorlatilag 1953-ban befejeződött, mert a következő években a kutatóknak a szifonokon nem sikerült átjutniuk. Néhány év elég volt arra, hogy a bejárati ácsolat tönkremenjen, s a lezúduló víz újra eltömje a felfedező kezdeti járatokat, s a barlang elzáruljon.

Több mint tíz évvel a miskolci "Bányászok" 1967 nyarán újra hozzákezdtek az elárvult barlang újrafeltárásához. Előbb a tó tönkrement vízzáró gátját kellett rendbehozniuk, majd a víznyelőben, a szálbanálló kőzet mentén új bejáratot mélyítettek. Kutató táboruk utolsó napjaiban sikerült bejutniuk a barlang korábban Gyökér-teremnek nevezett szakaszába. A beiszapolt "Rókafogó homorítós" és "fejenállós" szifonok kitisztítását követően, az év végére a barlangot ismét járhatóvá tették. Az ún. "Vizes-ág" alsó szifonját átbontva, új szakaszt tártak fel, ahonnan a víz csőszerű, ember számára járhatatlanul szűk hasadékban tűnt el. A következő évben, 1968-ban a Vizes-ág bejövő szifonjának áttörését próbálták meg, de a hosszú sziklavésés reménytelen munkának tűnt. Ezt követően a Vizes-ág egyik kürtőjébe felkapaszkodva, felfedezték az Aurora-termet, amely különleges képződményei miatt a legszebb a barlangban.

Az 1970-es évek végén, elsősorban a Herman Ottó csoport próbált további járatokat feltárni a lejárati szakasz oldalrendszerében. A közeli Bolhási-víznyelőbarlangban elért nagyszerű eredményeknek mindeddig nem akadt folytatása az ugyanazon rendszerbe tartozó Jávor-kúton.