"A' Baradla forrásának nevezett kútfők a' Jósvafői malom felett csak 174 öl egyenes távolságra esnének a' barlang utolsó pontjától ... a' víznek eredetit nem lehet másunnan magyarázni, mint onnan, hogy a' barlang azon részén még messzebb kiterjed" - írta Vass Imre 1831-ben, aki már megsejtette a Baradla alsó barlangjának létezését, melyben századunk minden kutatója hitt, s melybe nagy erővel próbált behatolni. Sorra bontották a főág víznyelőit, sokba tekintélyes mélységbe le is jutottak, mint 1969-1970-ben Szenthe István és társai az Óriás-termi víznyelőbe. Jakucs László a titokzatos alsó patakos ágat nem belülről, a barlangból, hanem a forrás környékéről próbálta megközelíteni. Előbb 1954-ben a Jósva-forrás feletti árvízi forrásvölgy aljába telepített egy tízméteres aknát eredmény nélkül, majd még ez évben vízszintes tárót vágatott a barlangjárat feltételezett helyére. Az év végén a táró elérte a barlangot, de abban oly mély vizű szifonok sorozatát találta, hogy meghátrálásra kényszerült. Nemsokára, 1955. augusztus 6-án bekövetkezett a szerencsés szerencsétlenség, vagyis hatalmas méretű árvíz vonult végig a Baradlán, majd felszakította a jósvafői barlangbejárathoz vezető út rézsűjét, s 25 m mély forráskráter keletkezett. Itt Jakucs László irányításával 12 m mély aknát készítettek, amelyen keresztül 1957. január 28-án Széchenyi Ferenccel mintegy 25 m-es szakaszt tudott bejárni, de aztán szifon állta útjukat. Egy hónap múlva szivattyúzással tették járhatóvá a feltárult Alsó-barlangot, amelybe kb. száz méter mélyre tudtak behatolni. Az árvízi forrásaknát és a felfedező nyílást az út helyreállításakor betemették, s egyidejűleg a Jósva-forrás felől aláboltozott bejárati tárót építettek. A felfedező nyílástól mintegy 25 m-re talált 1. sz. szifon megkerülésére átjárót robbantottak, s ekkor a barlang már 90 m hosszúságban járhatóvá vált (a táróval együtt 136 m). Végpontját ismét szifon zárta el. A 2. sz. szifont 1959-ben az MHS Központi Könnyűbúvár Szakosztály tagjai Hortolányi Gyula irányításával átúszták. Rövid, levegős szakasz után újabb szifon zárta el a továbbjutást, amelyet Jakucs László átrobbantott. A robbantási törmeléket 1968-ban a Vörös Meteor Nautilus könnyűbúvárai eltávolították, majd 1969 májusában Horváth Győző könnyűbúvár-felszereléssel átúszta. Ezzel az Alsó-barlang összesen 200 m hosszúságban vált ismertté. 1970-ben a harmadik szifon lerobbantásával a teljes 200 m-es szakasz búvárfelszerelés nélkül járhatóvá vált, s még az év szeptemberében átúszták a tágas 4. sz. szifont. A víz alatti járatot követően ellipszis szelvényű, 2,5-3,5 m átmérőjű folyosó, patakos ág vezetett tovább. A víz itt újra omladékból szivárgott. 1972 októberében az Alsó-barlangban vendégként merülő Amphora könnyűbúvárai átjutottak az omladék szűkületein, majd az 5. sz. szifont átúszva még további három szifonon át értek ismét száraz terembe. A szifonok közötti levegős járatok függőleges hasadékok voltak. A mintegy 400 m hosszúra növekedett Alsó-barlang végét újabb, legyőzésre váró szifon zárja.

Szenthe István 1970-ben végzett vízfestéses vizsgálatai bizonyították, hogy a Baradla-barlang középső szintje alatt nem is egy, hanem két alsóbarlang létezik. Az egyik legkorábban a Sárkányfej nevű képződménynél kezdődik, s vize a Baradla Alsó-barlang táróján jön ki. A másik legkorábban a Néger-kunyhónál lévő víznyelőnél indul, és a Jósva-forráson jön ki. A két alsó barlang létét az is igazolja, hogy a két egymás mellett fakadó és éppen a forrásnál egyesülő patak vize árvíz idején különböző hőmérsékletű, és lebegtetett hordaléka is eltérő mennyiségű.

Kémiai, vízfestési és egyéb vizsgálatok elvégzésével Jakucs László kimutatta, hogy a feltételezett és még ismeretlen, "Hosszú" Alsó-barlang nagy víztároló medencékkel, tufagátakkal visszaduzzasztott természetes tavakkal és összefüggő tágas légtérrel rendelkezik.

Az 1981-es, majd 1982-es szivattyúzásos vízszintsüllyesztéssel a korábbiaknál is nagyobb sikert ért el a több csoport tagjaiból verbuválódott kollektíva. 1982 nyarán túljutottak a 16. sz. szifonon, s elérték a törmelékzónát, amely közvetlenül a Baradla-barlang Óriás-terme alatt húzódik.