CÍMLAP
|
TARTALOM, ÉLETRAJZ |
Tartalom
Életrajzi adatok
Bevezetés Nietzsche korábbi magyar fogadtatásának értéke
írta: Kunszt György
Schmitt Jenő Henrik
Friedrich Nietzsche két világkorszak küszöbén
(értelmezési kísérlet egy új világnézet fényében)
I.
Jászi Oszkár
Nietzsche
Wildner Ödön
Nietzsche-irodalom
Somló Bódog
Az erkölcs túlkövetelései
(részlet)
Prohászka Ottokár
Két világnézet
(részletek)
Vetési József
Nietzsche-kultusz
Kosztolányi Dezső
Leveleiből
Zalai Béla
Leveleiből
Juhász Gyula
Nietzsche
Bartók Béla
Leveleiből
Bömh Károly
A célfogalom mint az érték gyökere
(részlet)
Burján Károly
Nietzsche filozófiája
Szász Béla
A felsőbb ember és az embernek fia,
Nietzsche és Jézus erkölcstana
Kosztolányi Dezső
Zarathustra
Fenyő Miksa
Nietzsche-irodalom
Halasy Nagy József
Nietzsche-láz
Ady Endre
Nietzsche és Zarathustra
Ignotus
Zarathustra magyarul
Kornis Gyula
Im-igyen szóla Zarathustra
Platz Bonifác
Nietzsche Frigyes: Im-ígyen szóla Zarathustra
Barabás Abel
A petőfiánus Nietzsche
Szilárd Ödön
Stirner és Nietzsche
(részlet)
Fülep Lajos
Nietzsche Frigyes
Alexander Bernát
Fülep Lajos Nietzsche könyve megjelenése alkalmából
Lukács György
Fülep Lajos Nietzschéről
Hornyánszky Gyula
Nietzsche
Wildner Ödön
Nietzsche, a magyar veszedelem
Hornyánszky Gyula
Nietzsche, a magyar veszedelem
Wildner Ödön
Még egyszer "Nietzsche, a magyar veszedelem."
Schmitt Jenő Henrik
Nietzsche
Babits Mihály
Nietzsche mint filológus
Szabó Dezső
A futurizmus: az élet és művészet új lehetőségei
(részlet)
Sebestyén Jenő
Nietzsche tragédiája
Sinkó Ervin
Dr. Bibó István Nietzsche tanulmánya
Barabás Ábelné
Nietzsche és a világháboru
II.
Turóczi-Trostler József
A magyar Nietzsche
Juhász Gyula
Nietzsche
(halála huszonötödik évfordulóján)
Füst Milán
Napló
(részlet)
Hamvas Béla
Nietzsche-jubileum
Thienemann Tivadar
Az írásellenes Nietzsche
Blazovich Jákó
Nietzsche tragédiája
Kecskés Pál
Az "élet" filozófusa
Mátrai László
Nietzsche jelentősége korunk filozófiai gondolkodásában
Bartók György
Nietzsche
Hamvas Béla
Nietzsche és a George-kör
Mátrai László
Jaspers: Nietzsche
Fábry Zoltán
A beteg Nietzsche és az árva van Gogh
Hamvas Béla
Bevezetés a modern karakterológiába
(részlet)
Szerb Antal
Nietzsche
Blazovich Jákó
Nietzsche és a kereszténység
Boda László
Nietzsche hagyatéka
Halász Előd
A mában élni a jövőért
Gulyás Pál
Halász Előd: Nietzsche és Ady
Kühár Flóris
Nietzsche és Petőfi
Baránszky-Jób László
Lírikusaink és Nietzsche
Brandenstein Béla
Az ember és az eszme
Bibó István
A német politikai hisztéria okai és története
(részletek)
Prohászka Lajos
Új értéktáblák felé
(Kierkegaard, Dosztojevszkij, Nietzsche)
Révay József
Immoralizmus
(Nietzsche születésének 100. Évfordulójára.)
III.
Szabó Lajos
Nietzsche
Lukács György
Nietzsche mint az imperialista korszak
irracionalizmusának megalapítója
Kunszt György
Feldúlt feljegyzések lukács Nietzsche-képéről
(Naplórészletek)
Laczkó Sándor
A magyar nyelvű Nietzsche-irodalom bibliográfiája
1872-tól 1995-ig
Névmutató a bibliográfiához
Életrajzi adatok
1844. október 15-én a Lützen melletti Röckenben megszületik Friedrich Nietzsche, a helybeli lelkész fia.
1849. július 30-án apja meghal.
1850. A család átköltözik Naumburgba.
1858 októbere és 1864 szeptembere között gimnazista a Naumburg melletti Schulpfortában.
1864 októberétől teológiát és klasszika-filológiát hallgat a bonni egyetemen.
1865 októberétől Lipcsében folytatja tanulmányait. Megismerkedik Schopenhauer fő művével.
1866-ban összebarátkozik Erwin Rohdéval.
1868. november 8-án Lipcsében személyesen megismerkedik Richard Wagnerral.
1869 februárjában meghívják a bázeli egyetemre a klasszika-filológia rendkívüli professzo-rának. Május 17-én először látogatja meg Wagneréket a Luzern melletti Tribschenben. Május 28-án a bázeli egyetemen megtartja székfoglaló előadását Homérosz és a klasszika-filológia (Homer und die klassische Philologie) címmel. Kapcsolatának kezdete Jacob Burckhardttal.
1869-1871 Elkészül A tragédia születése (Die Geburt der Tragödie). A könyv 1872 elején jelenik meg.
1870 márciusában kinevezik rendes professzornak. Augusztustól önkéntes betegápolóként részt vesz a német-francia háborúban. Súlyosan megbetegszik. Októberben visszatér Bázelbe. Életre szóló barátságot köt Franz Overbeck teológussal.
1872 februárja és márciusa között előadás-sorozatot tart Művelődés intézményeink jövőjéről (Über die Zukunft unserer Bildungsanstalten) címmel, amely csak hátrahagyott írásaival jelenik meg. Áprilisban Wagner búcsút mond Tribschennek. Május 22-én kerül sor a Bayreuthi Ünnepi Játékok Színházának alapkőletételére. Wagner és Nietzsche együtt vannak Bayreuthban.
1873. Az első Korszerűtlen elmélkedés: David Strauss, a hitvalló és író (Unzeitgemäße Betrachtung: David Strauß, der Bekenner und der Schriftsteller).A második Korszerűtlen elmélkedés: A történelem hasznáról és káráról az élet számára (Vom Nutzen und Nachteil der Historie für das Leben). Megjelenik 1874-ben. A filozófia a görögök tragikus korszakában (Die Philosophie im tragischen Zeitalter der Griechen) című töredék csak a hátrahagyott írásokkal jelenik meg.
1874. A harmadik Korszerűtlen elmélkedés: Schopenhauer mint nevelő (Schopenhauer als Erziher).
1875-1876. A negyedik Korszerűtlen elmélkedés: Richard Wagner Bayreuthban (Richard Wagner in Bayreuth).
1875 októberében megismerkedik Peter Gast (eredeti néven Heinrich Köselitz) zeneszerzővel.
1876 augusztusa: az első Bayreuthi Ünnepi Játékok, Nietzsche is részt vesz rajta. Szeptemberben kezdődik barátsága Paul Reé pszichológussal. Betegsége súlyosbodik, októbertől betegszabadságra megy. A telet Sorrentóban tölti Reével és Malwida von Meysenbuggal. Októbertől novemberig utoljára van együtt Wagnerral Sorrentóban.
1876-1878. Emberi, túlságosan is emberi (Menschliches, Allzumenschliches), első rész.
1878. január 3.: Wagner utolsó küldeménye Nietzschének, a Parsifal. Májusban Nietzsche elküldi Wagnernak az Emberi, túlságosan is emberi című művét, utolsó levelének kíséretében.
1879. Súlyosan megbetegszik. Feladja tanári állását a bázeli egyetemen.
1880. A vándor és az árnyéka (Der Wanderer und sein Schatten), Emberi, túlságosan is emberi, második rész. Március-június: első tartózkodás Genovában.
1880-1881. Hajnalpír. Nietzsche az első nyarát tölti Sils-Mariában. November 27-én először hallja Bizet Carmenjét Genovában.
1881-1882. A vidám tudomány (Die fröhliche Wissenschaft).
1882-1888. Nietzsche kísérletet tesz minden érték átértékelésére. 1888 márciusában Szicíliába utazik. Az április és november közötti időszakra esik barátsága Lou Saloméval. A telet novembertől Rapallóban tölti.
1883 februárjában Rapallóban megszületik az Imígyen szóla Zarathustra (Also sprach Zarathustra) első része. Megjelenik 1883-ban. Decembertől a telet először tölti Nizzában.
1884 januárjában Nizzában elkészül a Zarathustra harmadik része. Megjelenik 1884-ben. Augusztusban Heinrich von Stein meglátogatja Sils-Mariában. Ez év novemberétől 1885 februárjáig Mentonéban és Nizzában megírja a Zarathustra negyedik részét, ami 1885-ben magánkiadásban jelenik meg.
1884-1885. Túl jón és rosszon (Jenseits von Gut und Böse). Megjelenik 1886-ban. Május-június: utolsó együttlét Erwin Rohdéval Lipcsében.
1887. A morál geneológiája (Die Genealogie der Moral). November 11-én írja utolsó levelét Erwin Rohdénak.
1888 áprilisában először jár Torinóban. Georg Brandes a koppenhágai egyetemen előadás-sorozatot tart Friedrich Nietzsche német filozófusról. Május-augusztus: elkészül a Bálványok alkonya (Götzendammerung). Megjelenik 1889 januárjában. Szeptemberben megírja Az Antikrisztus, Kísérlet a kereszténység kritikájára (Minden érték átértékelése I.) (Der Antichrist, Versuch einer Kritik des Christentums) című művét. Októberben és novemberben megszületik az Ecce homo, de csak 1908-ban jelenik meg. December: Nietzsche contra Wagner, Egy pszichológus ügyiratai (Nietzsche contra Wagner. Aktenstücke eines Psychologen). Csak a hátrahagyott írásokkal jelenik meg.
1889 január első napjaiban szellemi összeomlás Torinóban.
1897 húsvétján meghal Nietzsche anyja. Húgával áttelepül Weimarba.
1900. augusztus 25-én meghal Weimarban.