Tétel adatlapja
CÍMLAP
Jókai Mór
A históriai tarokkparti

TARTALOM, ISMERTETŐ


Tartalom

A hajdani Nemzeti Színházról (1900)
A színház külseje
A gáz
A Nemzeti Színház környéke és tűzveszélyei
A Nemzeti Színház látogatói
Régi gárda, régi gázsik
Színész honvédek, Egressy Gábor
Elfelejtett nevek
Hazafias párbajok
A népszínmű
Idegen szó a Nemzeti Színházban IRA ALDRINGE
Rachel Félix, Toste, Ristori, Lőwe
Művészetpótlók
Versenytársak
Főúri előadások
A sajtó és a cenzúra Magyarországon (1866)
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.
A hajdani hangos Budapest (1900)
Március tizenötödike Bécsben
Adatok a magyar szabadságharc kisebb történetéből

Becsületes hírmondók
Mit visz kend?
Több ész kell, mint erő
A markotányosnék
Érdemrendek kiosztása Debrecenben
Visszaemlékezések 1849-re

A sánta koldus
Az eldugott kéz
A kecskeméti fiúk
Aki még a királyon kívül viselte a Szent István koronáját (1880)
Vörösmarty apánk (1900)
Czakó Zsigmond (1848)
A legátus-világ (Korrajz)
A legerősebb fej (1896)
A villásreggeli (1890)
Gróf Zichy Nándor és A Hon (1896)
A felszabadult felfogadás (1901)

I. II. III.
Deák Ferenc a koronázás napján (1892)
Deák Ferenc alakja (1903. október 17.)
Az első néptribun (1898)
Lendvay (1858)
A Kántorné királyi palástja (1887)
Az első szereptanulás (1887)
Katona József Bánk bánja (1899)
Látogatás a Helikonon (1880)
A históriai tarokkparti (1895)
Rudolf trónörökös (1886)
A trónörökös betegsége (Bécsi levél)
Andrássy Gyula gróf (1890)
Kossuth ravatalánál (1894)
Tisza Kálmán I. (1902)
Tisza Kálmán II.
Nehéz esztendők (1902)
Blaháné (1896)
A kedves László (1895)
Erzsébet emlékezete (1899)
Munkácsy (1900)
Munkácsy özvegyénél (1900)
Madártávlatból (1892. jún. 8.)
"Csináljunk magunknak egy jó napot" (1892)
A győri ütközet emléke (1897)
A régi boldog újságírók
Mivel töltötték az időt a hajdani diákok? (Korrajz) (1902)
Az el nem mondott válasz (1897)
A magyar inszurrekció emlékszobra (1897)


Ismertető

A kötet anyaga eredetileg Emlékeimből címmel jelent meg 1912-ben, nem Jókai szerkesztette posztumusz kiadásban. Különböző időben keletkezett, vegyes tárgyú írásokat tartalmaz, melyek a hiteles korrajz és a szubjektív emlékezés műfaji elemeit vegyítik különböző arányban. Az addig tartalmasan tájékoztató utószó végén Gángó Gábor váratlan indulattal "kurzusműveknek" bélyegzi ezeket a szövegeket, és igazságtalanul általánosítva rója föl Jókainak "a rendszer feltétlen támogatását" tényfeltárás és oknyomozás helyett. Az 1848, 1849 Magyarországáról szóló "visszaemlékezések", "adatok" valóban megférnek e lapokon Rudolf trónörökös, Erzsébet királyné rajongó tiszteletével, és Deák Ferenc, Andrássy Gyula gróf, Tisza Kálmán közelebb áll Jókai szívéhez és agyához, mint Kossuth Lajos, akit halála után mégis őszintén és hitelesen épít be a nemzet emlékező tudatába "az állami utópiának Mózeseként". Látszólag ellentmondásos történelemfölfogására az az 1866-ban elmondott fölszólalása vet fényt, amelyet A felszabadult felfogadás című írásban reprodukál: "Nem kibékülésről van szó közöttünk, hiszen nem vagyunk hadban álló ellenségek Magyarország és Ausztria, hanem közösen érdekelt felek, akik anyagi gyarapodásban, művelődésben, kölcsönös védelemben egymás támogatására vagyunk utalva." A kötetben szereplő írások főbb témakörei a reformkori színházi élet, a sajtó és a cenzúra, a forradalom és a szabadságharc emberi adalékai, a Schmerling-uralom és a kiegyezés, találkozások írókkal, festőkkel, politikusokkal. Szépirodalomnak is elsőrangú a halálköltészet és az öngyilkosság romantikus apológiájává emelkedő Czakó Zsigmond-búcsúztató vagy az anekdotikus-novellisztikus memoár műfajában a Gróf Zichy Nándor és A Hon. A közíró Jókai népszerűtlen és vesztesnek bizonyult ügyekben is becsülettel védi álláspontját, pl. a Napóleon elleni inszurrekció és a győri ütközet dolgában. Az anekdotázó kedély és a mindig friss nyelvi invenció akkor sem hagyja el a stílusművészt, ha a felejtés, "ama történelmi fátyol átlátszó tüllszövete" eltakar is egyet-mást a jóhiszemű emlékezetben.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk


×