CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Első rész
Első fejezet
Diákok Olaszröszkén
Második fejezet
Báró Dőry és családja
Harmadik fejezet
A régi világ
Negyedik fejezet
Milyen lehet a túlvilág?
Ötödik fejezet
A talányok embere
Hatodik fejezet
A harmadik leány
Hetedik fejezet
Hajók ha fel s le járnak
Nyolcadik fejezet
Piros rózsa, fehér rózsa
Kilencedik fejezet
A nagyasszony gálában
Tizedik fejezet
Tóth uram pletykázik
Tizenegyedik fejezet
Különös előjelek
Tizenkettedik fejezet
A röszkei dráma
Tizenharmadik fejezet
Vidonka Józsi
Tizennegyedik fejezet
A helyzet bonyolódik
Második rész
Első fejezet
Nagy baj gyógyítja a kicsit
Második fejezet
A brachium
Harmadik fejezet
A híres Kövy professzor és Pereviczky
Negyedik fejezet
Fegyverkezések
Ötödik fejezet
Krok apó megjelenik
Hatodik fejezet
A Griby ruhái
Hetedik fejezet
Lakodalom a »griff«-ben
Nyolcadik fejezet
Krok apó kombinál
Kilencedik fejezet
A valóságos tehénke
Tizedik fejezet
A láthatatlan kezek
Tizenegyedik fejezet
Két szép szelíd asszony a falon
Tizenkettedik fejezet
Lázas napok Egerben
Tizenharmadik fejezet
A szentszék tárgyal
Tizennegyedik fejezet
Az ostoba ólom
Tizenötödik fejezet
Az ünnepelt tanú
Tizenhatodik fejezet
A szentencia
Tizenhetedik fejezet
Rügyek a hó alatt
Tizennyolcadik fejezet
Császári királyi napfény
Tizenkilencedik fejezet
»Ne várj többé, galambom, engemet«
Huszadik fejezet
A kedves Pyrker érsek
Huszonegyedik fejezet
Céltalanul megy a hintó
Huszonkettedik fejezet
A fölpiszkált parázs
Huszonharmadik fejezet
Váratlan esemény
Huszonnegyedik fejezet
Az utolsó pompa
Huszonötödik fejezet
Tace
Ismertető
A regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát.
Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll - Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester személyében - maga a nép is. ők már a jövő ígéretét, 1848 egykor majd fellobbanó tüzét hordják magukban.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu