Tétel adatlapja
CÍMLAP
Ottlik Géza
Próza

TARTALOM, ÉLETRAJZ



Tartalom

ELSŐ RÉSZ

Próza

[Czakó halála az Új Nemzedékben]
Félbeszakadt beszélgetés
[Egyetem, BH]
Egy tárca: Elhagyott hősnő
Két regényíró

Ramuz: Üldözött vad
Kolozsvári Grandpierre Emil
A régi Városi Színház lejtős folyosója

Újságcikkek a háború alatt (1942-43)

Történelem
Iglbauer
Mi a villamos?
A szájsebész
Szellemidézés
A nyomdában (1943. márc. 15.)
Tabáni reggeli
Méreg

Háború után (1945-46)

[Ostrom, Pasarét]
Ceruzajegyzetek

1849. május 20.
A tényállás
Naplóoldalak (S mit tegyen Cordélia?)
Ceruzajegyzetek
Magányos hegedűszó
"Patt"

Huszonöt év magyar irodalmáról (1945-47)

Bevezetés: Tengernagyok a propelleren
Néhány arc
Hunyady Sándor
"Atmoszféra" Dsida, Jékely
"Atmoszféra" Márai, Cs. Szabó
Költők, esszéisták, műfordítás, dráma
Eposz vagy kalandregény
(Hemingwayről)

Színház

Három angol regényíró a színpadon
Somerset Maugham: Eső
Priestley: Veszélyes forduló
Aldous Huxley: Most vagy soha
"A Manderley-ház asszonya"
Két francia bemutató

Anouilh: Poggyász nélkül
Bourdet: Rab lélek
Candida
[A fordításról]

MÁSODIK RÉSZ

Regény és valóság (1960-79)

(London:) A fordító utazása
(Bécs:) A regényről
(Budapest:) Beszélgetés Lengyel Péterrel
Fák és festők
Körkérdés Jézusról
A Nyugatról
Reklámszövegeim
Ajánlás helyett
Keléby és a Centrál
Birkás Endréről ("Piteux monument"?)
Maugham
Hosszú beszélgetés Hornyik Miklóssal
Kosztolányi

Epilógus
Augusztus Rómában (1947-ben)



Életrajz

Ottlik Géza (Bp. 1912. máj. 9. - Bp. 1990. okt. 9.)

Író, műfordító. 1923-26-ban a kőszegi katonai alreáliskola, 1926-29-ben a budai katonai főreáliskola hallgatója. A katonaiskola műveiben Ottlik magánmitológiájának meghatározó színhelye. Érettségi után beiratkozott a bp-i egyetem matematika-fizika szakára, Fejér Lipót tanítványaként szerzett végbizonyítványt. Első írásai 1931-ben jelentek meg a Napkeletben. 1945-46-ban a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott. Huszonöt év magyar irodalma címmel előadásokat tartott a rádióban, hangjátékokat fordított, és hangjátékot is írt. (A Valencia-rejtély). 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Club titkára. Az Iskola a határon c. regénye 1959-ben jelent meg. 1981-ben József Attila-díjat, 1985-ben Kossuth-díjat, 1988-ban Szép Ernő-díjat, 1990-ben Örkény-díjat kapott. Írásmódjára kezdetben Kosztolányi és Márai, valamint André Gide volt a legnagyobb hatással. Az Iskola a határon növendékei állandó választási kényszerben élnek: az autonómia, a szolidaritás és a behódolás, a nyájszellem értékei között kell választaniuk. Tudatosítaniuk kell, hogy az egyén magára van utalva, a külső kiszolgáltatottságot csakis a belső függetlenség ellensúlyozhatja valamennyire. Nincs igazság és törvény, csak kifürkészhetetlen gondviselés van; embernek maradni az embertelenségben: olyan kegyelmi állapot, amelynek természetéről semmit sem tudhatunk. (Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó 2000. Második, bővített, javított kiadás.)

Forrás: http://kincsestar.radio.hu/panoptikum/koltok/ottlik.php


×