CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
A Kiadó előszava
Publisher's preface
ELŐSZÓ
I. FEJEZET
A MAGYAR ÁLLAM MEGALAPÍTÁSA
Európa a magyar törzsszövetség feltűnése idején
A honfoglalás
A kalandozó hadjáratok
Az államalapítás
Magyarország helyzete Európában
Küzdelem a német császárokkal
Magyarország kapcsolatai Bizánccal és Oroszországgal
A tatárjárás
II. FEJEZET
MAGYARORSZÁG ÉS A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI ÁLLAMSZÖVETSÉGEK
Európa új arculata
Az utolsó Árpádok és az első Anjou
Nagy Lajos külpolitikájának irányai
Az utódlás kérdése
Az oszmán birodalom kialakulása
Zsigmond a német-római birodalom élén
Lengyel-magyar vagy magyar-cseh-osztrák unió? Támadó vagy védekező politika
a törökkel szemben?
Mátyás külpolitikája
Magyarország nemzetközi helyzete a Jagelló-ház trónra jutása után
Diplomáciai élet a XV-XVI. század fordulóján
III. FEJEZET
MAGYARORSZÁG FELOSZTÁSA
Két világhatalom
Az egyensúly megromlása
Török politika - Habsburg-politika
Buda elvesztésének okai és következményei
Európa és Magyarország
A függetlenség elvesztése
IV. FEJEZET
KÜZDELEM AZ ORSZÁG ÚJRAEGYESÍTÉSÉÉRT
Az erdélyi fejedelemség
A hódoltság
Gazdaság és külkereskedelem
A változó Kelet-Európa
A tizenötéves háború
A harmincéves háború. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György külpolitikája
Erdély romlása
A vasvári béke és Thököly felső-magyarországi fejedelemsége
A török kiűzése
V. FEJEZET
II. RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCA
Harc a spanyol örökségért és az "északi háború"
Felkelés Magyarországon
Tárgyalások a császári kormányzattal
A francia-magyar szövetség kérdése
Az orosz szövetség ügye
A szatmári egyezség
Rákóczi száműzetésben
VI. FEJEZET
MAGYARORSZÁG A HABSBURG-BIRODALOMBAN
Magyarország helyzete a birodalomban
A Habsburg-birodalom és Európa
A porosz közjáték
A francia forradalom, Napóleon és Magyarország
A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség
Az Osztrák Császárság és a nemzetiségi kérdés
A nemzeti és a társadalmi fejlődés problémái Magyarországon
A birodalom és Magyarország közti viszony revíziójának lehetősége
VII. FEJEZET
AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC
A Habsburg-birodalom válsága
Kísérletek Magyarország nemzetközi kapcsolatainak kiépítésére
A nemzetiségi kérdés kiéleződése
A reakció megerősödése és Magyarország bekerítése
A fegyveres harc
A függetlenség kimondása
A cári intervenció
Görgey tárgyalásai az oroszokkal. A fegyverletétel
A magyar emigráció
VIII. FEJEZET
AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA A KIEGYEZÉSTŐL A VILÁGHÁBORÚIG
A kiegyezés előzményei
A "kiegyezés" és a dualista rendszer ellentmondásai
A porosz-francia háború. Andrássy külügyminisztersége
Az orosz-török háború és a berlini kongresszus
A szövetségi rendszerek kialakulása
Az Osztrák-Magyar Monarchia válsága
A Balkán-háborúk
IX. FEJEZET
A NAGY HÁBORÚ
A szarajevói merénylet
A hadműveletek megindulása
Szövetségesek és hadicélok
Forradalom Oroszországban
Az amerikai hadbalépés hatása
A központi hatalmak összeomlása
X. FEJEZET
BÉKEKONFERENCIA PÁRIZSBAN
A győztesek célkitűzései és feladatai
Magyarország felosztása
A békekonferencia szervezete
Bolsevizmus Magyarországon
Békeszerződések a legyőzöttekkel
Ellenforradalom és konszolidáció Magyarországon
A trianoni szerződés életbelépése
XI. FEJEZET
RÖVID KÖZJÁTÉK, AVAGY HOSSZÚ HÉTVÉGE
Európa új beteg emberei
Intervenció vagy elismerés. Leszerelés és jóvátétel
A rendszer megszilárdulása. Locarno és a Nemzetek Szövetsége05
Magyarország kilép az elszigeteltségből
A gazdasági világválság hatása
XII. FEJEZET
A REVÁNS ELŐKÉSZÍTÉSE
Hitler és a nácizmus
Sztálin birodalma
A versailles-i rendszer felbomlása
Az Anschluss
A müncheni egyezmény
Az első bécsi döntés
Prága megszállása
A szovjet-német megnemtámadási egyezmény
Kitör a háború
XIII. FEJEZET
NÉMET GYŐZELMEK SODRÁBAN
Lengyelország lerohanása. A furcsa háború
Szovjet térhódítás
Nyugat-Európa meghódítása
A második bécsi döntés
Patthelyzet és lépéskényszer
Háború a Balkánon. Teleki öngyilkossága
Német-szovjet háború
Magyarország hadba lépése
Breszttől Moszkváig
Az USA belépése a háborúba
XIV. FEJEZET
NÉMET VERESÉGEK ÁRNYÉKÁBAN
A Kállay-kettős
Az angol-szovjet szövetség és a második front ügye
A sztálingrádi csata és a 2. magyar hadsereg pusztulása
A feltétlen megadás elve
Törik a tengely
A teheráni találkozó és következményei
A szovjet külpolitika és Magyarország
Klessheim
XV. FEJEZET
NÁCI MEGSZÁLLÁS ALATT
A megszállás rendszere
Német vereség nyugaton
Földindulás keleten 309
Fegyverszünet Moszkvában
A Churchill-Sztálin paktum
A kiugrási kísérlet kudarca
A nyilasuralom
XVI. FEJEZET
SZOVJET MEGSZÁLLÁS ALATT
Magyarország hadszíntér
Új kormány Moszkvában, új nemzetgyűlés Debrecenben
Csúcstalálkozó Jaltában
Budapest ostroma
Rákosi hazatér
Szovjet uralom Európa keleti felében
A háború vége
MELLÉKLETEK
SZAKIRODALOM
NÉVMUTATÓ
A Kiadó előszava
Nagy öröm számunkra, hogy Herczegh Géza nagy történelmi munkáját egy kötetben, egy összefoglaló cím alatt, ezen kiadás számára átdolgozott formában az egész világon élő olvasóinknak átnyújthatjuk. Az egész magyar történelem tárul itt ki előttünk a honfoglalástól a második világháború végéig beleágyazva az európai és a világtörténelem alakulásába s annak részeként. Ez a szemléleti mód e könyv jellegzetessége. Egy nép sem él légüres térben, mi magyarok pedig, Európa legveszélyesebb ütközőpontján, különösképpen nem. E könyv a külső és a belső erők hatásainak a szintézisét nyújtja.
A szerzővel a MIKES INTERNATIONAL olvasóközönsége két írásában találkozott:
- 'Eastern-Central Europe - Its place and role in history'
('Kelet-Közép-Európa helye és szerepe a történelemben') I. évfolyam, 1. szám,
2001. október-december, és
- '1956-ról fél évszázad távlatából', II. évfolyam, 4. szám, 2002. október-december.
Herczegh Géza Nagykaposon született 1928-ban. Jogi tanulmányait a Szegedi Egyetemen végezte. 1951-től 1967-ig a budapesti Állami- és Jogtudományi Intézetben kutató. 1976 és 1990 között a pécsi Janus Pannonius Tudomány Egyetem nemzetközi jogi tanszékének tanszékvezető professzora. 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben rendes tagja lett. 1990-től 1993-ig az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, 1993-tól 2003-ig a Hágai Nemzetközi Bíróság bírája.
A kötet első nyolc fejezete gépelési munkájának oroszlánrészét (a szöveg többi része elektronikus formában rendelkezésünkre állt) Boschné Ablonczy Emőke és Kanizsai Nagy Eleonóra, a Hollandiai Mikes Kelemen Kör tagjai vállalták magukra és végezték el. E munkában ugyancsak közreműködött Csanády Ágnes. Önzetlen munkájukért ehelyütt is hálás köszönetet mondunk.
A kötetet szerkesztette Farkas Flórián.
Hága (Hollandia), 2003. augusztus 20.
MIKES INTERNATIONAL