CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
A graffiti, mint városi szubkultúra
A graffitiről általában
A szubkultúra elemeinek bemutatása
Módszertani megfontolások
Interjúk
A csoport mentális térképe
Útvonalak
Ritkulási helyek
Sűrűsödési helyek
Törésvonalak
A térképek
1. térkép
2. térkép
3. térkép
4. térkép
5. térképe
A térképek egymásra vetítése
Következtetések
Illusztrációk
1. tag
2. throw up
3. karakter
4. piece
5. mural
Felhasznált irodalom
Jegyzetek
Bevezetés
Napjainkban Magyarországon a graffiti-jelenség látványos terjedésének lehetünk szemtanúi, melyet jól mutat a média és a hatóságok fokozódó érdeklődése, valamit a szaporodó rendőri jelentések a szigorú, precedens értékű eljárásokról. Az országon belül ez ügyben leginkább érintett területek közé tartozik Szeged, ahol a polgárőrség olyan számítógépes rendszert tart fent, mellyel a fafirkákat és azok készítőit igyekeznek nyilvántartani.
Előzetesen persze fontos meghatározni, hogy mi tartozik a graffiti-jelenség fogalomkörébe, és mi nem. Mint látni fogjuk, ezt a téma esetében nagyon körültekintően kell megtenni. A legtöbb graffitivel foglalkozó írás egy kalap alá veszi az összes falra, vagy egyéb helyre festett, vagy karcolt betűösszetételeket, felismerhető vagy nonfiguratív grafikákat, és értelmezhető üzeneteket egyaránt. Ezt a meghatározást már csak azért is fontos megtennünk, mert ezáltal jelölhetjük ki azt a kört, akik a graffitis tevékenységet folytatnak. Ezeket a csoportokat előzetesen nevezzük a graffitis szubkultúrához tartozóknak.
A jelenlegi vizsgálat 2003 márciusa és áprilisa között zajlott Szegeden. Ennek során interjúzás, résztvevő megfigyelés és mentális térkép készítésének módszerével figyeltünk meg egy csoport, amely a tevékenységével és kulturális sajátosságaival elkülönül a városi kultúrától.