CÍMLAP
|
szennyvíztisztítók dinamikus szimulációjának vizsgálata TARTALOM, KIVONAT, BEVEZETÉS |
Tartalom
1. Feladatkiírás
2. Kivonat
3. Tartalom
3.1. Tartalomjegyzék
3.2. Ábrajegyzék
3.3. Táblázatok jegyzéke
4. Bevezetés
5. Irodalmi rész
5.1. A felhasznált program leírása
5.1.1. A program felépítése
5.1.2. Reaktorok típusai
5.1.3. Szabályozás
5.1.4. Csőhálózat típusai
5.1.5. Befolyó szennyvíz minőségi és mennyiségi leírása
5.1.6. Példa
5.2. A számítógépes modellezés általános jellemzői
5.2.1. Előnyök
5.2.2. Hátrányok
5.3. A felhasznált modell
5.3.1. A matematikai modellek kialakulása, fejlődése
5.3.2. Az IAWQ No. 2. modell
5.3.3. A modell matematikai megvalósítása
5.3.4. A számítógépes megvalósítás
5.4. A számítógépes szimuláció fejlődése 1990-től
5.5. Modellek összehasonlítása
5.5.1. Bevezetés
5.5.2. Általános ismérvek
5.5.3. Az IAWQ No1 és No3 modell
5.5.4. Az IAWQ No2 és No2d modell
5.5.5. Összefoglalás
5.5.6. A modelleket bemutató mátrixok
6. Kísérleti rész
6.1. Szabályozás vizsgálata
6.1.1. A szennyvíztisztító telep leírása
6.1.2. Kalibráció
6.1.3. A szennyvíztisztító alapállapota
6.1.4. A szennyvíztisztító javasolt átalakítása
6.2. A kecskeméti telep átalakításának vizsgálata
6.2.1. A telepről
6.2.2. A tervezett változtatások
6.2.3. Javaslatok
7. Összefoglalás
8. Felhasznált irodalom
9. CD melléklet tartalma
Kivonat
Kulcsszavak: modellezés, szennyvíztisztítás, szimuláció, szabályozás, rekonstrukció, kaszkád, Kecskemét, Kunszentmiklós
A diplomamunka célja a számítógépes szimuláció hasznosításának bemutatása egy szennyvíztisztító-mérnök munkájában. Ennek érdekében bemutatásra került saját fejlesztésű programom szerkezete. Részletesen megismerjük, hogyan képezi le a program egy szennyvíztisztító telep fizikai valóságát a matematika nyelvére. Ezután áttekintettem a felhasznált modell szerkezetét és kialakulásának történetét.
A mű kísérleti részében két vizsgálatot követhettünk nyomon.
Az első esetben bemutattam, hogy a szimuláció segítségével hogyan lehet megvizsgálni
a szabályzás hatását egy meglévő szennyvíztisztítón. A vizsgálat során fény
derült arra, hogy a rendszerben tapasztalható hatásfok-ingadozásokért a rendszerben
fellépő tápanyaghiány okolható. Az általam javasolt szabályzórendszer kiépítésével
pedig - a szimuláció eredményei alapján - 32%-os energia-megtakarítás érhető
el.
A második vizsgálat célja egy javasolt rekonstrukciós terv ellenőrzése a szimulációs program segítségével. A szimulációs számítások eredményét a hagyományos statikus módszert alkalmazva igazoltam és ezek alapján értékeltem a tervet. Bár a számítások szerint a tervezett átalakítás után a szennyvíztisztító telep általában megfelel a kívánalmaknak, de a szerteágazó vizsgálatok alatt szerzett tapasztalatok alapján - itt elsősorban a soros és párhuzamos kaszkád-rendszerek vizsgálatára és az ingadozó és állandó terhelésű tisztító hatékonyságvizsgálatára gondolok - egy másik variációt javasoltam, mellyel sokkal biztosabbá lehet tenni a tisztító működését.
Bevezetés
A számítástechnika fejlődése napjainkra lehetővé tette olyan bonyolult rendszerek modellezését, melyek kézi számolással, vagy a korai elektronikus módszerekkel még nem voltak lehetségesek. A számítógép alkalmazása természetesen önmagában nem jelenti az összes felmerülő probléma megoldhatóságát, de bizonyos esetekben nagy könnyebbséget és gyorsabb eredményt jelenthet a számítások és a kiértékelések meggyorsításával. Mielőtt egy probléma megoldásának számítógépes megvalósításába kezdünk, mindig mérlegelnünk kell az ebből származó gazdasági, technikai előnyöket és hátrányokat, hogy eldönthessük a várható eredmény megéri-e majd a belefektetett munkát.
Általában elmondható, hogy a modellezéssel az emberiség egy régi vágya látszik megvalósulni. Mindig izgatta a tudósokat a jövő végtelen variációinak felderítése, és a múlt hibáinak kivédhetősége, azaz a "Mi volna, ha ...?" és a "Mi lett volna, ha ...?" kezdetű kérdések megválaszolása.
Mindazonáltal minden modell lehetőségei végesek, mindig meg kell húzni azt a határt, mely a modell által vizsgált és szimulált jelenségek és a környezet figyelembe nem vett egyéb tényezői között húzódik. Ennek a képzeletbeli vonalnak az elhelyezkedése nagyban befolyásolja az elkészíteni kívánt modell pontosságát, és felhasználhatóságát a különösen a részletkérdések szimulációs vizsgálatánál és az azokra adott válaszok kiértékelésénél.
A diplomamunkában az IAWQ No2 a modell kialakulásának történetét, a felhasználásával készült számítógépes program felépítését, és két alkalmazását ismerhetjük meg.