Rézcsövek alkalmazástechnikai kézikönyve
3.5. Olajellátás tervezése
Az olajellátó vezeték méretezésénél célszerű betartani a 2.11. táblázatban
ajánlott sebességi értékeket.
Itt is meg kell határozni a szállítandó olaj mennyiségét és az elhasználható
nyomásveszteséget.
3.5.1. Az olaj tömegárama
Abból kell kiindulnunk, hogy mekkora hőmennyiséget kell előállítanunk, s
annak alapján határozhatjuk meg a szállítandó olaj mennyiségét.
[kg/s],
ahol:
: az olaj tömegárama, kg/s,
: a szükséges hőmennyiség, kW,
Ha: a fűtőolaj alsó fűtőértéke, kJ/kg,
h: a kazán hatásfoka, 1.
Ha nem tömegárammal, hanem térfogatárammal kell számolni, akkor az
átszámítást a következőképpen végezhetjük:
[m3/s],
ahol:
: térfogatáram, m3/s,
: tömegáram, kg/s,
ρ: az olaj sűrűsége, kg/m3.
3.5.2. A veszteségekre elhasználható nyomás
Mint azt a 2.5.4. fejezetben már leírtuk, nem célszerű a veszteségekre
0,5 bar nyomásnál többet elhasználni. Ennek alapján a vízellátás méretezésénél
megismertek alapján meghatározhatjuk a fajlagos súrlódási veszteséget, s
ennek alapján már méretezhető a hálózat.
3.5.3. Az olajellátás méretezése nomogramok segítségével
A szükséges térfogatáram és fajlagos súrlódási veszteség függvényében
meghatározható a csővezeték mérete a 3.38. ábra segítségével. Az alaki
veszteséget a 3.39. ábra alapján lehet meghatározni. A méretezési nomogramok
az általános fűtőolajra vonatkoznak, ahol a sűrűség ρ = 860 kg/m3.
3.38. ábra
Méretezési nomogram olajellátáshoz
3.39. ábra
Olajellátás alaki ellenállásának meghatározása
Az olajellátás méretezését egy egyszerűsített nomogram segítségével is
elvégezhetjük (3.40. ábra).
3.40. ábra
Egyszerűsített olajellátás-méretező nomogram
[Tervezés 3.6.]