Ismertető

A kerékpár, mint közlekedési eszköz egyre népszerűbb. A közlekedés- tervezés viszont nem felel meg ennek a fejlődésnek. A jogszabályok, és a gyakorlat is jelenleg "kétkerekű gyalogossá" fokozza le a kerékpárost ahelyett, hogy egyenrangú járművezetőnek tekintené, akinek az úttesten szabad haladnia. Ez a vélemény jelentős hátrányokat okoz, amelyek a kerékpározást, elsősorban a városokban, nem hogy vonzóvá, de néha még veszélyessé is teszik.

Az Osztrák Közlekedési Klub (VCÖ) "Utak a kerékpározáshoz" című kézikönyve a kerékpárnak, mint közlekedési eszköz jellemzőinek a megismerését ill. a kerékpározók speciális igényeinek a megértését segíti elő. Hiszen csak az találhatja meg a kerékpáros balesetek elkerülésének lehetőségét, aki tudja, hogy hogyan alakulnak ki ezek a konfliktusok és megtanul bánni ezekkel. A könyv megoldásokat és ajánlásokat tartalmaz minden, a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos témában: az útkereszteződések kialakításától, a kerékpártárolókon és a "klasszikus" kerékpárutak, kerékpársávok méretezésén át egészen a kerékpáros útirányjelzésekig.

Az "Utak a kerékpározáshoz" nemcsak a rutinos kerékpárosokat bátorítja, hanem egy régóta hiányzó alapmű mindazok számára, akik közlekedéspolitikai döntéseket hoznak - vagy készítenek elő - a kerékpárhasználat elősegítésével kapcsolatosan.

A kerékpárnak van jövője. Ennek a könyvnek éppen az a célja, hogy ez a jövő minél könnyebben bekövetkezzen.

A magyar kiadásnak az ad időszerűséget, hogy hazánkban, az elmúlt több mint 10 évben, jelentős mennyiségű és összehasonlításra érdemes gyakorlati tapasztalat gyűlt össze, köszönhetően a 90-es évek állami támogatású önkormányzati kerékpárút-építési programjának, továbbá a kerékpárhasználatra vonatkozó újabb és újabb közlekedési szabályok bevezetésének.

A közlekedés európai normáival megismerkedni, és lehetőség szerint alkalmazni, érdekünk és kötelességünk is. A szomszédos Ausztria, a kerékpározás körülményeinek fejlesztése terén jelentős időbeli előnnyel és ezzel együtt számtalan tapasztalattal bír hazánkhoz képest. Ezért érdemes tehát átgondolni azokat a tanácsokat, amelyeket a kötet osztrák szerzője, mint tapasztalt közlekedési szakember, a kerékpározás-hazai fejlesztői elé tár. A kötetben szereplő javaslatok egy része nálunk korlátozottan, csak az érvényben lévő hazai jogi és műszaki előírások keretein belül alkalmazható, mégis segítséget adhatnak a döntéseknél, ahol azt kell mérlegelni, hogy a közpénzekből megvalósuló kerékpárforgalmi létesítmények alkalmasak-e a biztonságos kerékpározásra.

A kerékpár, mint a közlekedési eszközök választása általában, az egyéntől függ. Néhány kisebb, de megfelelő intézkedés, mint a kerékpáros közlekedést segítő 2002. január 1-től érvénybe lépő KRESZ- módosítás is, segíthet abban, hogy jól válasszunk. Egyúttal jó példát adhat a felnövekvő generációnak. A kerékpár segítségével városaink és lakóik az egészségesebb környezet és életmód irányába mozdulhatnak el.

Biciklizés, szabadság, jó egészség és jókedv egymást támogató és erősítő fogalmak. A kerékpározás mindig, mindenhol ugyanazt a képet és szellemiséget idézi fel, azt, amelyet oly szívesen látnak minden európai országban.