7. Adatelemzés és eredmények

A magyarországi résztvevőkkel 2003. február 13 - 27. között zajlottak le az interjúk a Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszékén. A résztvevők kiválasztása során törekedtem arra, hogy mindkét nem, minden évfolyam és minél többféle természettudományi szak (biológia, földrajz, környezetvédelem, kémia) képviselje magát.

Az eredmények között először a résztvevők demográfiai, számítógépes és weben való információkeresési szokásait írom le. Bár ezekből az eredményekből nem vonhatunk le következtetéseket a magyar felsőoktatásban tanuló diákok szokásaira és jellemzőire, ez a leírás érdekes a jelen kutatás számára két okból is. A résztvevők jellegzetességei sok pontban egybeesnek más, nagyobb méretű demográfiai, számítógépes és web-használati adatokkal Magyarországon. Ez bíztató jel arra nézve, hogy adataink a valós képet türközik. Egyben ez azt is jelenti, hogy felhasználói csoportunk a magyar felsőoktatásban részt vevő és számítógépet használó hallgatók jellegzetes csoportja, így jogos a más kultúrákból származó hallgatói csoportokkal való összehasonlítás.

Ahogy már említettem, helyszűke miatt a keresések részletes leírására nincs módom, de a keresések utáni kérdőívek és interjúk elemzése érdekes eredményeket mutat a diákok információkeresési szokásairól. A keresések részletes elemzését a jövőben fogjuk elvégezni, ezek mélyebb és gazdagabb adatokat nyújthatnak a keresési szokásokról és fontos szerepük lesz a kultúrák közötti összehasonlításban.

A magyarországi interjúalanyok összetételét a következő táblázat foglalja össze. Összesen 20 résztvevővel készült interjú. A táblázatban mégis több fő szerepel, ennek az az oka, hogy több hallgatónak is két természettudományi szakja volt, melyeken esetleg különböző évfolyamokon is tart. Ezekben az esetekben mindkét szakjukhoz feltüntettem őket. Ebben a táblázatban a résztvevőknek csak a természettudományi szakjukat tüntettem fel. Az interjúalanyok 75%-a nő és 25%-a férfi volt.

	Biológia	Földrajz	Környezetvédelem	Kémia	Össz.
I. évf.	-	2 nő	1 nő 1 férfi	-	20%
II. évf.	3 nő 1 férfi	-	1 nő	-	25%
III. évf.	4 nő 1 férfi	2 nő	-	1 férfi	40%
IV. évf.	3 nő	2 nő	2 férfi 2 nő	.	40%

A következőkben sorra veszem az internetes keresési feladatok végrehajtása előtt kitöltetett háttér kérdőív kérdéseit, és az azokra kapott válaszokat. A háttér kérdőív kérdései három blokkra oszthatók: demográfiai adatokra, számítógépes háttérre és az internetes keresési szokásokra vonatkozó kérdések.

7.1. Demográfiai adatok

Az első három kérdés a résztvevők korára, nemére és szakjára vonatkozott. E szempontok alapján már ismertettem az interjúalanyok összetételét, azzal a különbséggel, hogy nem a koruk, hanem az évfolyamuk alapján csoportosítottam őket. Véleményem szerint ugyanis vizsgálatunk szempontjából fontosabb, hogy hol tartanak főiskolai tanulmányaikban, mint hogy hány évesek.
A továbbiakban szeretném ismertetni a demográfiai adatokra vonatkozó válaszokat, s majd a számítógépes háttérnél ill. az internetes keresési szokásoknál vissza fogok utalni a válaszok demográfiai adatokkal való összefüggéseire.

7.1.1. Mióta él Szombathelyen? Előtte hol élt, mennyi ideig?

Ezekre a kérdésekre adott válaszok alapján három csoportra oszthatjuk a résztvevőket:

1. Azok, akik Szombathelyen, vagy Szombathely környékén laknak, bejárók. Két hallgató (6. és 15. résztvevő ) jelezte, hogy Szombathelyen él születése óta, hárman pedig környékbeli településekről (Kisunyom - 4.rv., Sárvár - 5.rv., Ják - 17.rv.) járnak be Szombathelyre a főiskolára.
2. Hat fő, akik közvetlenül az érettségi után jöttek Szombathelyre tanulni, tehát 18 évet éltek előző lakóhelyükön (Bagod - 1.rv., Bátonyterenye - 2.rv., Ajka - 8.rv., Keszthely - 9.rv., Dudar - 13.rv., Nagykáta - 18.rv.). Ebbe a csoportba sorolhatjuk továbbá azokat is, akik valami miatt (pl.: később érettségiztek, munkát vállaltak...) nem 18 éves korukban jöttek Szombathelyre. Három hallgató 19 évet, egy pedig 19 év 9 hónapot töltött korábbi lakóhelyén (Nagykanizsa - 2.rv., Gersekarát - 3.rv., Teskánd - 7.rv., Zalaegerszeg - 14.rv.).
3. Végül pedig azok, akik szombathelyi lakóhelyük előtt már több településen is éltek. Ennek oka lehetett például, hogy már a középiskolát más városban végezték, vagy főiskolai tanulmányaik előtt munkát vállaltak, esetleg családjukkal együtt költöztek egy másik településre. Így a 10. résztvevő Siófokon élt 1 évig, a 11. Székesfehérváron 1 év és 10 hónapig, a 12. Zalaegerszegen 1 évig, a 19. Győrben 5 évig és a 20. Pölöskén 12 évig.

A résztvevő hallgatóknak 75%-a tehát csak eredeti és főiskolai lakóhelyén lakott, közülük 25% esetében ez a két hely egybeesik. Az erre a kérdésre adott válaszok azért lehetnek később érdekesek számunkra, mert a 3.1.1.1. pontban említettem a WIP felmérését, amely hazánk régióira bontotta le a számítógéppel való ellátottság arányát. A számítógépes háttér kérdéseinél vissza fogok térni a WIP eredményeire.

7.1.2. Legmagasabb iskolai végzettség

Az interjúalanyok közül 14-en (70%) általános gimnáziumi érettségivel rendelkeznek. Négyen (20%) végeztek valamilyen speciális gimnáziumban (művészeti, hatosztályos, német tagozatos), és ketten szakközépiskolában (állategészségügyi, kereskedelmi). Tehát mindannyian most szerzik első felsőfokú végzettségüket, s mint felsőoktatásban résztvevő diákok, természetesen mindnyájan rendelkeznek érettségivel. Ez a jellegzetessége a csoportnak jó jelzője a magasabb arányú internet-használatnak, a WIP adatai szerint.

A 3.1.1.2. pontban írtam a WIP egy megállapításáról, miszerint egyenes arányosság figyelhető meg az iskolai végzettség növekedése és az internet-használat növekedése között. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek 46%-a internetezik a felmérés szerint. A mi kutatásunkban olyan résztvevőket kerestünk, akik már használják az internetet több-kevesebb rendszerességgel.

7.1.3. Anyanyelv, egyéb társalgási szinten beszélt nyelvek

A vizsgálatban résztvevő hallgatók kivétel nélkül magyar anyanyelvűnek, és később magyar nemzetiségűnek is vallották magukat. A következő táblázat a legalább társalgási szintű nyelvtudást mutatja. Az internetes keresési feladatok végrehajtása során többen is kisebb-nagyobb akadályokba ütköztek nyelvtudásuk hiánya, vagy alacsony szintje miatt.

Nyelv	Résztvevők sorszáma	Össz.
német	1, 3, 4, 6, 9, 13, 15	35%
angol	2, 8, 11, 16, 18	25%
angol és német	7, 10, 12, 17	20%
német és olasz	5	5%
angol, német és latin	14	5%
nem jelölt meg idegen nyelvet	19, 20	10%
Összesen:		100%

A hallgatók 65%-a bejelölte a német nyelvet, mint társalgási szinten beszélt idegen nyelvet, 50% az angolt, 5-5% az olaszt és a latint, valamint 10% írta azt, hogy nem beszél semmilyen idegen nyelvet se. Angolul és németül is 20% beszél, 5% németül és olaszul, valamint 5% angolul, németül és olaszul. Összességében, a résztvevők 90%-a beszél valamilyen nyugati nyelvet, ami a WIP adatai szerint szintén pozitívan függ össze az internet-használat szintjével.

7.1.4. Születési hely, és egyéb országok

A vizsgálatban résztvevő hallgatók mindegyike Magyarországon született, és a 10.rv. kivételével egész életében itt élt. A 10.rv. Svájcban élt 1 évig. Mind a 20 interjúalany azt jelölte, hogy családjának már sok nemzedéke élt Magyarországon. Születési hely szerint 5 csoportra oszthatjuk a résztvevőket.

Születési hely	Résztvevők%-a
Szombathelyen vagy környékén	35%
Nyugat-dunántúli városokban	25%
Más dunántúli városokban	25%
Budapesten	5%
Nem Dunántúlon	10%
Összesen:	100%

Szombathelyen vagy környékén születtek: 4, 6, 15, 17 és 3, 5, 12 résztvevők; nyugat-dunántúli városokban (Zalaegerszeg és Nagykanizsa): 1, 7, 14, 20 és 2; más dunántúli városokban: 8, 9, 10, 13, 19; Budapesten: 18; nem Dunántúlon: 11 (Alföld - Szolnok) és 16 (Észak-Magyarország - Salgótarján). A résztvevők nagy része Dunántúlon él, ami szintén nagy arányú internet-használatot sugall, az ország más részeihez képest.

7.1.5. Nemzetiségileg kevert, vagy egységes területen nőtt-e fel?

Ennél a kérdésnél különös tekintettel kell lenni arra, hogy a hallgatók azt írták le, hogy tudomásuk szerint milyen területen nőttek fel. Ez a magyarázata annak, hogy bár többen is nőttek fel Szombathelyen vagy környékén, mégis csak egyikük (6.rv) írta, hogy horvátok is élnek ezen a területen. A kisunyomi (4.rv.) hallgató említette még egyéb nemzetiségnek a romákat, az ajkai (8.rv.) és a tamási (10.rv.) a svábokat és a keszthelyi (9.rv.) a németeket.
Ezek az információk majd az amerikai és kínai hallgatók válaszaival való összehasonlításhoz lesznek szükségesek.