7.4. Keresés utáni kérdések

A webes keresési feladatok után megkérdeztem a hallgatókat, hogy mit gondolnak ezekről a keresésekről, mi volt számukra a legnehezebb, a legkönnyebb, valamint, hogy hasonló kereséseket szoktak-e általában végezni. A hallgatók szóban válaszoltak, válaszaikat magnóval rögzítettem, majd legépeltem. A válaszok tartalmát elemeztem és csoportosítottam. A következőkben ezeket a kérdéseket, illetve a rájuk kapott válaszokat fogom sorra venni.


7.4.1. Mit gondol ezekről a keresésekről?

Erre a kérdésre adott válaszok megoszlottak a keresések nehézségét illetően. Ugyanolyan arányban gondolták a résztvevők, hogy a feladatok könnyűek és nehezek voltak: 35% pozitív véleménnyel volt a keresésekről, 35% számára pedig nehezek voltak. Válaszaik alapján alapvetően négy csoportra oszthatjuk az interjúalanyokat:

1. Azok, akik pozitív választ adtak, érdekesnek találták a feladatokat, alapvetően szívesen keresnek a weben. Ebbe a csoportba a résztvevők 35%-a tartozik.
2. Inkább negatívan fogalmazták meg válaszukat, a kérdéseket nehéznek találták, volt aki megfogalmazta, hogy jó lenne, ha tanítanák, hogy hogyan keressen a weben, kevésnek érezték a tapasztalataikat. Ide is 35% tartozik.
3. Azok (20%), akik válaszukkal saját kereséseket, magatartásukat értékelték. Pl.: a konkrét kérdések könnyebbek voltak, először csak egy szót írt be, aztán már szókapcsolatokat, egyet nem talált, de szerinte bármit meg lehet találni, csak türelem kell hozzá... Volt, aki elmondta, hogy a referátumaihoz sokszor hasznát veszi az internetnek.
4. Végül azok (10%), akik közömbös választ adtak: "Kérdések voltak általában...semmi különös..." ill. "Hát érdekes...".

Ezeket a csoportokat a következő grafikonon is ábrázoltam:


7.4.2. Mi volt a keresés legkönnyebb része? Miért?

Itt három hallgató kivételével mindenki megnevezett konkrét feladatot vagy feladatokat (Lásd 2.sz. melléklet), amik számára a legkönnyebbek voltak. A 3. résztvevő mondta azt, hogy szerinte "az Origo könnyebben megtalálta a dolgokat". Az 5.rv. pedig a Google-t tartotta jobbnak, mondván, hogy az Origot nem nagyon ismeri, s véleménye szerint nem voltak nehezek a feladatok. A 8.rv. könnyű feladatot nem nevezett meg, csak nehezet. Azt mondta, hogy "azt hittem, hogy az influenza pl. egy elég könnyű lesz, de végülis nem volt olyan egyszerű...".

A legtöbb hallgató (10 említés) az influenzával kapcsolatos kérdést tartotta legkönnyebbnek, ezt követi az IBM vezérigazgató (3 említés), az ENSZ tagállamok, a balatoni turistaprogramok és a kötelező védőoltások (2-2 említés). 1 hallgató mondta a pártok támogatottságáról szóló feladatot legkönnyebbnek. A közlekedési sztrájkkal kapcsolatos kérdést senki sem említette. A következő táblázatban összefoglaltam a válaszokat.

 
Kérdéstípus Melyik volt a keresés legkönnyebb része?
Az említések száma
Keresés ismert elemmel IBM vezérigazgató 3
  ENSZ tagállamok 2
  Kötelező védőoltások 2
Összehasonlító, összetett feladat Pártok támogatottsága 1
  Közlekedési sztrájk -
Nyitott téma utáni kutatási feladat Balatoni turistaprogramok 2
  Influenza 10

Arra, hogy miért az volt a legkönnyebb, sokan (70%) nem konkrét módon válaszoltak. Többen (25%), akik az IBM-es, vagy ENSZ-es kérdést jelölték, mondták, hogy ezek azért voltak könnyűek, mert konkrét dologra kellett keresni, illetve konkrét honlapról lehetett elindulni. Egy hallgató (9.rv.) magyarázta válaszát azzal, hogy könnyű volt, mert be volt sorolva a katalógusba az influenza, csak végig kellett nézni.


7.4.3. Mi volt a keresés legnehezebb része? Miért?

Egyik hallgató sem említette nehéz feladatnak az IBM vezérigazgatóval kapcsolatos kérdést. A keresések során mindenki úgy gondolta, hogy megtalálta, de számos esetben nem volt jó a válaszuk. A 20 hallgató kb. 4-5 különböző emberben vélte megtalálni az IBM jelenlegi vezérigazgatóját.
A 2. és 5.rv. válaszolta azt, hogy nekik az Origon való keresés okozott nehézséget, mivel azt nem szokták használni, így nem nagyon ismerik. A következő táblázat összefoglalja a hallgatók válaszait.

 
Kérdéstípus Melyik volt a keresés legnehezebb része?
Az említések száma
Keresés ismert elemmel IBM vezérigazgató -
  ENSZ tagállamok 3
  Kötelező védőoltások 1
Összehasonlító, összetett feladat Pártok támogatottsága 8
  Közlekedési sztrájk 7
Nyitott téma utáni kutatási feladat Balatoni turistaprogramok 3
  Influenza 2

Legtöbbször (8-szor) a pártok támogatottságával kapcsolatos összehasonlító kérdést nevezték meg a legnehezebbnek, másodikként a közlekedési sztrájkot (7), majd az ENSZ tagállamokat és a balatoni turistaprogramokat (3-3), az influenzát (2) és egy hallgató a kötelező védőoltásokat.

Válaszaik indoklása ennél a kérdésnél is háttérbe szorult. 70% nem indokolta meg konkrétan, hogy miért az volt számára a legnehezebb. Mint már említettem, ketten (10%) azzal magyarázták, hogy nem ismerik az adott keresőrendszert, amiben keresniük kellett. A maradék 20% válaszai: "Nem gondoltam volna, hogy egy honlapon rajta van...", "...azért, mert nem külön, hanem az összes pártra kerestem...", "... mert, sok redundáns oldal jött ki a Google alapján.", "...azt hittem, hogy egyértelmű választ fogok kapni.".


7.4.4. Hasonló kereséseket szokott-e végezni?

Erre a kérdésre adott válaszok alapján 4 csoportra oszthatjuk az interjúalanyokat. Hat (30%) hallgató volt, akik "Igen"-nel válaszoltak, s közülük öten meg is indokolták, illetve bővebben kifejtették, vagy példát mondtak rá. Elmondták többek között, hogy a szakdolgozatuk témájával kapcsolatban, érdeklődési körükben, konkrét nevekre és a szakjukhoz kapcsolódó egyéb feladatokhoz szoktak keresni.

Szintén hatan (30%) voltak olyanok, akik azt válaszolták, hogy hasonlóakat is, de mást is szoktak keresni. Többen konkrét közelmúltbeli iskolai feladataikat említették (pl.: környezetre káros rádió- és TV hullámok, földrajzkutatók). A résztvevők 60%-a úgy ítélte meg, hogy a kérdések tipikusak az általuk általában keresett kérdésekhez viszonyítva.

A harmadik csoportba is hat (30%) interjúalany tartozik. Ők se igennel, se nemmel nem válaszoltak, hanem elmondták, hogy miket szoktak keresni. Általában tanulmányaikat, érdeklődési körüket, hobbijukat említették ők is. Egy hallgató (16.rv.) volt, aki azt mondta, inkább a könyvtárak katalógusaiban szokott keresni konkrét könyvekre, hogy megvannak-e, nem nagyon szereti az elektronikus formát. Egy hallgató (18.rv.) pedig elmondta, hogy az Origo-ra szokott rámenni, és amiket ott felkínálnak, azokat nézi meg; és ha valami konkrétat keres, akkor beírja a keresőmezőbe.

Végül a negyedik csoportot két hallgató (10%) alkotja, akik egyértelműen azt válaszolták, hogy nem igazán ilyeneket szoktak keresni.


7.4.5. Mennyire ismeri a különböző keresési módszereket?

Ennél a kérdésnél 1-5-ig kellett osztályozni a hallgatóknak, hogy mennyire ismerik a különböző keresési módszereket (konkrét cím beírása, téma szerinti katalógus, keresőrendszer, egyéb). A következő táblázat tételesen felsorolja, hogy a résztvevők milyen osztályzatokat adtak. Az osztályzatok átlagait később grafikonon is jelöltem.

 
Mennyire ismeri a következő keresési módszereket?
Osztályzatok
Átlag
Konkrét cím beírása 12x5 + 3x4 + 4x3 + 1x2 = 86
4,3
Téma szerinti katalógus 4x5 + 6x4 + 7x3 + 3x2 = 71
3,55
Keresőrendszer 10x5 + 8x4 + 2x3 = 88
4,4

Konkrét cím beírásának módszerét az interjúalanyok 60%-a ismeri nagyon jól (5-össel értékelték), csak 5% jelölte, hogy kicsit ismeri és senki nem mondta azt, hogy egyáltalán nem ismeri. A 20 résztvevő osztályzatainak átlaga 4,3.

A téma szerinti katalógust kevésbé ismerik, itt csak 3,55-ös átlag jött ki válaszaik alapján. Mindössze 4-en (20%) jelölték azt, hogy véleményük szerint nagyon jól ismerik a téma szerinti katalógusokban való keresés módszerét, 6-an (30%) jól ismerik, 7-en (35%) közepesen, és 3-an (15%) kicsit. A vizsgálatban résztvevő hallgatók leginkább a keresőrendszereket ismerik. Ennél a pontnál már 4,4 lett az átlag. Igaz a konkrét cím beírásához viszonyítva kevesebben (50%) jelölték, hogy nagyon jól ismerik, viszont 8-an (40%) jól ismerik, és csak ketten (10%) közepesen. Alacsonyabb osztályzatot senki sem adott.


7.4.6. Milyen arányban használja a különböző keresési módszereket?

Az, hogy mennyire ismerik a különböző keresési módszereket, tükröződik abban is, hogy a weben információkereséssel töltött idejük hány százalékában használják ezeket a módszereket. A hallgatók válaszait összesítettem, s ez alapján átlagosan információkereséssel töltött idejük 59,85%-ában használják a keresőrendszereket, 27,20%-ában konkrét cím beírásával keresnek és mindössze 12,95%-ában használják a téma szerinti katalógusokat. Az alábbi ábrán szemléltettem az eredményeket.

A résztvevők erre a kérdésre olyan válaszokat adtak, melyek a korábbi webes keresési feladataikat is jellemezték. Majd a keresési magatartás elemzése során erre részletesebben és konkrétan is vissza fogok térni.


7.4.7. Mennyire elégedett a keresések eredményével?

Szintén 1 - 5 -ig kellett osztályozni, hogy mennyire elégedett webes kereséseinek eredményével a különböző keresési módszerek alkalmazása esetén. Érdekes, hogy ennél a kérdésnél sokkal alacsonyabb átlagok jöttek ki, mint a keresési módszerek ismertségénél. Sokkal kevesebben adtak ötös osztályzatokat, s az előzővel ellentétben itt két esetben is írtak egyest.

 
Mennyire elégedett a keresések eredményével, az alábbi keresési módszerek esetén?
Osztályzatok
Átlag
Konkrét cím beírása 5x5 + 5x4 + 8x3 + 2x2 = 73
3,65
Téma szerinti katalógus 1x5 + 4x4 + 9x3 + 3x2 + 2x1 = 56
2,8
Keresőrendszer 5x5 + 10x4 + 4x3 + 1x2 = 79
3,95

Konkrét cím beírása esetén a résztvevők 25%-a nagyon elégedett a keresések eredményeivel, szintén 25% elégedett, 40% közepesen, és 10% csak kicsit elégedett. A hallgatók válaszainak átlaga: 3,65.

Téma szerinti katalógusok használata esetén csak 5% jelölte, hogy nagyon elégedett, 20% elégedett, 45% közepesen, 15% kicsit és 10% nem elégedett az eredményekkel. Egy hallgató (5%) pedig nem írt osztályzatot, mert egyáltalán nem szokta használni a katalógusokat. Összességében az átlag: 2,8.
Keresőrendszerekben való keresés esetén lett a legmagasabb a hallgatók válaszainak átlaga, 3,95. Az interjúalanyok 25%-a nagyon elégedett, 50% elégedett, 20% közepesen és 5% kicsit elégedett.

Az utóbbi három kérdés válaszaiból leszűrhető, hogy a vizsgálatban résztvevő hallgatók jobban ismerik és kereséssel töltött idejük nagyobb részében a keresőrendszereket használják, s a kapott eredményekkel is elégedettebbek, mint más módszerek alkalmazásánál.


7.4.8. Egyéb megjegyzések

Az interjúalanyok 25%-ának volt valami egyéb megjegyzése a webes kereséssel kapcsolatban, de ezek általában nem túl informatívak, nem tartalmaznak konkrétumokat, ezért csak felsorolom az öt választ.

1.rv. "Gyakorlat teszi a mestert..." Bele kell jönni...
13.rv. Egyszerűbb, mint lemenni a könyvtárba...
14.rv. Tetszik, jó, érdekes, "izgató"! Segíti a tanulásomat, kikapcsolódásomat egyaránt. Hasznos és szórakoztató!
15.rv. Jó dolog.
16.rv. Sok adatot hoz ki az internet, és aztán a sok információból lehet válogatni...

<vissza - tovább>