Mivel a kutatás magyarországi része Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Főiskola biológia, földrajz, kémia és környezetvédelem szakos hallgatóinak részvételével történt, szükségesnek láttam kitérni arra, hogy milyen képzésben vesznek részt tanulmányaik során a hallgatók, amik segítik a weben való információkeresési ismeretek, készségek, stratégiák elsajátítását. A tanulmányok során két félévben kell felvenni ezzel kapcsolatos tárgyakat. A "Bevezetés az információtechnológiába" címűt az első vagy a második félévben ajánlják. Erre a tantárgyra épül később a "Bevezetés a könyvtári információszerzésbe" című kurzus.
Ez a tantárgy az utóbbi években átalakuláson ment keresztül. A most másod-, harmad- és negyedéves hallgatók még két féléven keresztül hallgatták ezt a kurzust, kiscsoportos (10-15 fős) laborórák keretében. A most elsőévesek számára viszont már elkészült egy az egyéni tanulást segítő tananyag, melyhez az interneten keresztül bárhonnan hozzáférhetnek (felhasználónevet, és jelszót kapnak), így rugalmasan oszthatják be a tanulásra, gyakorlásra szánt időt. Esetleges kérdéseikre pedig a tutoroktól kérhetnek választ. A modul feladata, hogy közös szintre hozza a különböző szintű számítógépes előismeretekkel rendelkező hallgatókat.
"Alapvető cél, a főiskolai tanulmányokat segítő önálló számítógép-használat megteremtése. Képesek legyenek a hallgatók feladataikat megoldani a személyi számítógépen, olyan gyakorlatot szerezzenek, mely biztosítja az önálló továbbfejlődés lehetőségét, újabb verziók, szoftverek kezelésének elsajátítását." (Bevezetés az információtechnológiába, 2003)
Hat fő részből áll a tananyag: számítógépes alapismeretek (pl.: számítógép-típusok, adattárolási egységek), a számítógép felépítése (pl.: hardverismeretek, perifériák, háttértárak), szoftverek típusai (pl.: rendszerprogramok, alkalmazói programok, jogi kérdések), rendszerprogram használata (pl.: könyvtárszerkezet, munkaasztal), szövegszerkesztés alapjai (pl.: szövegegységek, szövegformázás, beállítások) és végül a hálózati alapismeretek (Bevezetés az információtechnológiába, 2003). Mivel ez az utolsó rész tartalmazza a weben való információkeresés alapjainak oktatását is, így erre részletesebben is kitérek.
A tananyag első része fogalmakat tisztáz, majd az internet két alapszolgáltatásával ismertet meg: böngésző programok és levelező programok. Megismertet az Internet Explorer felületével, lehetőségeivel. Pl. a "Kedvencek" használatával is, ami azért fontos, mert kutatásunk során a résztvevőket megkértük ennek használatára. Ezt követően foglalkozik a tananyag a weben való információkereséssel. Példát hoz az internetkatalógusokra és az indexelőszolgáltatásokra egyaránt, s röviden ismerteti a legalapvetőbb tudnivalókat arról, hogy melyikben hogyan kereshetünk. Keresési stratégiákkal is megismertet, pl.: logikai operátorok használata, csonkolás, összetett vagy részletes keresés. A mi szempontunkból szintén lényeges, hogy bemutatja a Google egyszerű és részletes keresési felületét, illetve ismerteti a keresés lehetőségeit. Vizsgálatunk során két információkeresési feladatnál kifejezetten a Google használatát kértük a résztvevőktől.
Ez a tantárgy a "Bevezetés az információtechnológiába" című tárgyra épül. Felvenni tehát csak annak elvégzése után lehet. Oktatását a központi könyvtár munkatársai végzik heti egy óra tájékoztatási segédletekkel és számítógéppel illusztrált előadás keretében. Az előadásokhoz kapcsolódóan egyéni feladatokat kapnak a hallgatók, melyek megoldásához használniuk kell pl. könyvtári OPAC-okat (Online Public Access Catalog) és a Magyar Elektronikus Könyvtár állományát.
A középiskolákból kikerülő diákok egy része többé-kevésbé elsajátította már az alapvető könyvtárhasználati ismereteket, azonban a felsőoktatási könyvtárak munkatársai gyakran tapasztalnak hiányosságokat. A felsőoktatásban már nagyobb szerepet kap az önálló munka, ami feltételezi a szellemi munka technikájának ismeretét. Ezért a kurzus célja, hogy "megismertesse a hallgatókat a könyvtári információszerzés módszereivel és eszközeivel." (Farkas, 2002)
A tárgy szól a hagyományos könyvtári eszközök ismeretéről is, de egyre nagyobb teret kap a képzésben a számítógépek alkalmazása könyvtári szempontból, a könyvtári OPAC-ok bemutatása, ezekben való keresési stratégiák oktatása (keresőkérdés megfogalmazása, logikai és szintaktikai operátorok, maszkolás, csonkolás, szűkítési és bővítési lehetőségek), információforrások az interneten, azok használata (Farkas, 2000). Mivel a mi szempontunkból ez utóbbi témakör lehet érdekes, ezért erre részletesebben is kitérek.
Ezen az előadáson sorra veszik az interneten található alapvető dokumentumok és az elérhető szolgáltatások típusait. Ezt követően konkrét példákon keresztül megismerkednek a hallgatók az indexelőszolgáltatásokkal, nagyon röviden a működésükre is kitérve, majd az internetkatalógusokkal. Felhívják figyelmüket arra is, hogy a kettőben különböző módon lehet keresni. Tanulnak továbbá a szörfölés (A definíciót lásd a glosszáriumban!) lehetőségégéről, végül pedig az interneten keresztül elérhető adatbázisokról, s azok használatának előnyeiről is (Farkas, 2002).
Véleményem szerint azonban ezek a tananyagok
sokkal hasznosabbak lennének, ha jobban motiválnák a
hallgatókat az előadások látogatására.
A feladatokat sok esetben az előadás látogatása
nélkül is meg tudják oldani (esetleg könyvtáros
segítségével), viszont így számos olyan
információtól esnek el, melyeknek tanulmányaik
során hasznát vehetnék. A "Bevezetés a könyvtári
információszerzésbe" című tantárgy
oktatására pedig úgy gondolom nem alkalmas az előadás,
mint oktatási módszer. Talán jobban össze lehetne
kapcsolni az alapozó tantárggyal ("Bevezetés az
információtechnológiába"), akár a
tanítás módszerében is. Ezek alapján feltételezhetjük,
hogy a tanulmányban résztvevő felhasználók
megismerkedtek a vizsgált kereső eszközökkel tanulmányaik
során. Ez alkalmassá teszi őket a keresési viselkedések
vizsgálatára.