Az internet (A definíciót lásd a glosszáriumban!) nemzetközi médium, egy-egy internetes információforrás felhasználói különböző nemzeti kultúrákból származnak. Egy Magyarországon készített gyűjtemény a világ bármelyik tájáról felhasználható. A felhasználók nemzeti, kulturális háttere azonban sok tekintetben befolyásolja például viselkedésüket, szokásaikat, kommunikációs formáikat, megszokott probléma megoldási módszereiket. Korábbi tanulmányok mutatják (Iivonen-White, 2001; Evers, 2001), hogy különböző nemzeti kultúrákból származó felhasználók különböző módon keresnek információt webes információforrásokban. Ezek az információkeresésben megnyilvánuló kulturális tényezők azonban gyakran figyelmen kívül maradnak webes információforrások szerkezetének, elérési módjainak, és felhasználói felületének tervezésekor. Kevés kutatási eredmény található kifejezetten információszolgáltató rendszerek felhasználói felületeinek tervezéséről, különböző nemzeti kultúrákból származó felhasználók számára. Ez a kutatás tehát ennek a hiánynak a felismerésével indult el.
A kutatást Dr. Komlódi Anita, az University of Maryland, Baltimore County (UMBC) Információs Rendszerek Tanszékének adjunktusa vezeti. Az ő irányításával végzi három hallgató, Tracy Haidar, Weimin Hou és én, az interjúkat, valamint az adatok elemzését a különböző kultúrákban (amerikai, kínai és magyar). A kutatásban még további két hallgató vesz részt: Ronda Kessel és Tammy Riggs. Az amerikai és kínai felhasználói csoport adatai 2003 első félévében kerülnek gyűjtésre, az összehasonlításokat a második félévben végezzük. A kutatást az UMBC Információs Rendszerek Tanszéke támogatja anyagilag. A jövőben lehetséges, hogy a módszertant más kultúrájú csoportokkal is megismételjük.
A vizsgálat célja, hogy megértsük hogyan hat a kulturális háttér a weben (A definíciót lásd a glosszáriumban!) való információkeresési magatartásra. Így különböző kultúrákból származó felhasználók információkeresési magatartását vizsgáljuk, hogy megértsük a keresési stratégiáikat (pl.: indexelőszolgáltatások, tematikus internetkatalógusok, konkrét belépési címek használata és a böngészés) (A definíciót lásd a glosszáriumban!). Tanulmányozzuk, hogy vajon vannak-e kulturális különbségek az interneten való információkeresési szokásokban, és leírjuk a különbségek jellemzőit. A jövőben az eredményeket arra fogjuk használni, hogy felhasználói felületekhez tervezési ajánlást készítünk a kereső és böngésző rendszerek tervezőinek. Kvantitatív és kvalitatív módszereket is használunk, hogy mérni tudjuk a szokások különbségeit, és megértsük a különbségek mögött megbúvó okokat.
Mint már említettem a vizsgálat nemzetközi, e szakdolgozat a kutatáshoz a magyar információkeresők egy csoportjának szokásait vizsgálta. Húsz főiskolai hallgató információkereső viselkedéséről gyűjtöttem adatokat kérdőívekkel, interjúkkal és megfigyeléssel. Míg a kutatás végső célja a kultúrák közötti összehasonlítás, ez a szakdolgozat a magyar felhasználók szokásairól és viselkedéséről fest képet.
Különböző kultúrákból származó személyek meglehetősen különböző módon tudnak reagálni a felhasználói felületek jellemzőire, mint például a színekre és az ikonokra (Del Galdo-Nielsen, 1999; Evers, 2001 és Fernandes, 1995). A felhasználói felületek jellegzetességei, amelyek az egyik kultúrában elfogadhatók, másokban inkább a figyelmet elterelők, vagy egyenesen sértőek, visszataszítóak. A felhasználói felületek megértésében is eltérések lehetnek a különböző kultúrájú csoportokban (Evers, 2001 és Fernandes, 1995). A kultúra meghatározó lehet az információkeresési szokásokra is, ezért a felhasználói felületeknek alkalmazkodniuk kellene ezekhez a különbségekhez (Del Galdo-Nielsen, 1999; Evers, 2001; Fernandes, 1995 és Iivonen-White, 2001). Ennek a kutatásnak célja, hogy megvizsgálja vannak-e kulturális különbségek a weben való információkeresési szokásokban, és ha vannak, elősegítse a különbségek megértését, valamint a mögöttük levő motivációt. Az eredmények hasznosak lesznek az internetes információforrások keresőfelületeinek tervezésében.
Korábbi vizsgálatok rámutattak már
a webes információkeresés változó szintű
kulturális különbségeire (Iivonen-White, 2001). Finn
és amerikai hallgatóknak készítettek egy kérdőívet
négyféle kérdéstípussal (nyitott és
zárt kérdések, valamint előre megjósolható
és meg nem jósolható kérdések változó
kombinációi). A hallgatókat nem arra kérték,
hogy találják meg a kérdésekre a válaszokat,
hanem csak jelezzék, hogy melyik keresési stratégiát
választanák kezdésként - indexelő szolgáltatást
keresőgépekkel, téma szerinti katalógust (A definíciót
lásd a glosszáriumban!) vagy konkrét elérési
cím beírását. A vizsgálat kulturális
különbségeket talált a kezdő keresési
stratégia megválasztásában, mégpedig a négy
közül három keresési kérdésben. Más
kutatások is hasonló eredményekkel végződtek
(Evers, 2001; Duncker-Law-Collins, 2000 és Duncker, 2002). A mi kutatásunk
számos vonatkozásban különbözik az Iivonen és
White féle kutatásoktól. Leginkább abban, hogy az
információkeresési szokások kulturális különbségeinek
vizsgálata során elsősorban nem kérdőívekkel
gyűjtött információkra építünk,
hanem a viselkedés megfigyelésére és a felhasználókkal
készített interjúkra is. Evers megállapította
(Evers, 2001), hogy a megfigyelés során "hangosan gondolkodással"
rögzített adatok sokkal hatékonyabbak a különböző
kulturális csoportok keresésének, navigációjának
és a felhasználói felületek megértésének
vizsgálatában, mint az önbevallásos, kérdőíves
adatok. A másik fontos különbség, hogy Iivonen és
White a kiinduló keresési technikákat vizsgálta,
mi pedig az egész keresési folyamatot.
Mint már említettem, a kutatás célja megállapítani,
hogy vannak-e kulturális különbségek a weben való
információkeresési szokásokban, és ha vannak,
jellemezni ezeket a különbségeket. Ezek az eredmények
segíthetik a webkereső rendszerek felhasználói felületének
tervezését, és egyben alapot tudnak biztosítani
jövőbeli kutatásokhoz.