A kultúraközi összehasonlítás azon a feltételezésen alapszik, hogy a kultúrák különbözők ugyan, de mégis vannak olyan közösen használt dimenziók, amelyek mentén hasonlóságok és különbözőségek írhatók le. A kutatásban vizsgált dimenzió az információkeresési magatartást írja le különböző aspektusokban, mint például az összegyűjtött dokumentumok száma, az egy oldalon töltött idő, vagy a látogatott lapok száma. Ezek a mennyiségi információk használhatók lesznek arra, hogy mérhető különbségeket vagy hasonlóságokat határozzunk meg az információkeresési magatartásokban. A vizsgálatnak célja az is, hogy megértsük az információkeresési magatartás mögött megbúvó motivációkat. A megfigyelés és a résztvevőkkel folytatott interjú kvalitatív módszerei lehetővé tették, hogy mélyebben megértsük a résztvevők viselkedését és motivációit.
A másik oka, hogy ebben a vizsgálatban nem csupán kvantitatív módszerekre hagyatkoztunk, az, hogy a különböző nyelveken eltérőek a webtartalmak és webkereső felületek (egy lehetséges kivétel a Google). Például ha információt kell keresni arról, hogyan vélekedik a közvélemény egy Egyesült Nemzetekbeli speciális határozatról, az eredmények különbségei részben azzal lesznek összefüggésben, hogy a három különböző nyelven milyen tartalom érhető el. A kvalitatív kutatási módszerek tehát lehetővé tehetik a magatartás sokkal kontextuálisabb vizsgálatát, a különböző tartalmak és felületek figyelembe vételével.
Főiskolai hallgatók három csoportjának információkeresési magatartását fogjuk a jövőben összehasonlítani: Magyarországon élő magyar hallgatókét, az Egyesült Államokban született és ott is élő hallgatókét valamint Kínában született és ott élő, de jelenleg az Egyesült Államokban tanuló hallgatókét. A csoportok egészen különböző kultúrákat képviselnek -Közép-Kelet-Európa, Nyugat és Ázsia- így várható kulturális befolyás a magatartásukon.
Jelen szakdolgozat a magyar hallgatóktól gyűjtött adatokat elemzi. Később ezek az adatok a másik két csoport adataival lesznek összehasonlítva. A vizsgálat során megkértem a hallgatókat egy háttér-információkra rákérdező kérdőív kitöltésére, az interneten való információkeresésre, és végül beszélgettünk az elvégzett kereséseikről. A hallgatókat megfigyeltem, miközben végezték a kereséseiket, hangosan gondolkodásra kértem őket, valamint képernyőfigyelő szoftver segítségével (Hypercam 5.04.01. verzió) is rögzítettem a vizsgálati alkalmakat a későbbi elemzéshez.
A vizsgálatok a következő fizikai jellemzőjű
számítógépes környezetben zajlottak:
| IBM PC 300 | |
| Intel Celeron Processzor | |
| Memória: 64 MB RAM | |
| Virtuális memória: 32 bites | |
| Fájlrendszer: 32 bites | |
| Monitor: IBM 15 Colos | |
| Felbontás: 800x600 | |
| Operációs rendszer: Microsoft Windows 98, második kiadás | |
| Internet Explorer 6.0 verzió | |
| Hypercam 5.04.01 verzió (A www.hypercam.com-ról letöltött ingyenes verzió.) |
A vizsgálati csoport 20 hallgatóból állt. Minden hallgató egyesével vett részt a vizsgálatban egyenként kb. 60-90 percben. A vizsgálati alkalom elején minden résztvevőnek bemutattam a kutatást, megkértem, hogy töltsön ki egy bevezető kérdőívet a demográfiai jellemzőiről, számítógépes és webes tapasztalatairól (Lásd 1.sz. melléklet).
A bevezető kérdőív kitöltését követően a résztvevők információkeresési feladatokat kaptak, amik közül néhány feladatnál meg volt határozva, hogy egy speciális kereső felületet használjanak (Lásd. 2.sz. melléklet). A feladatok alkalmazkodtak az adott csoport nyelvéhez és az adott nyelven elérhető webtartalomhoz. Három fajta keresési feladatot alkalmaztunk: keresés ismert elemmel, összehasonlító feladat és egy nyitott téma utáni kutatási feladat. Az eltérő feladattípusokhoz a résztvevők különböző keresési felületeket használtak (A feladatokat lásd. 2.sz. mellékletben).
Néhány feladatnál irányítottam a résztvevőket, hogy a Google-t használják, mint az angolul, kínaiul és magyarul is hozzáférhető felületet. Néhány másik feladatnál pedig arra kértem őket, hogy használjanak egy hierarchikus témakatalógust. Olyan témakatalógusokat használtatunk, amelyek felhasználói felülete mindhárom nyelven hasonlónak mondható (Magyarországon a Vizsla.Origo). Olyan feladatokat is kaptak, melyeknél a résztvevők saját maguk választhattak keresési felületet, illetve módszert. Ezeket a feladatokat végezték el először, hogy a később kiválasztott eszközök (Google, Vizsla.Origo) ne befolyásolják eszközválasztásukat.
A Google indexelőszolgáltatás egyszerű keresési felhasználói felülete könnyen áttekinthető, véleményem szerint egyértelmű, könnyen kezelhető. Létezik összetett keresési felülete is, amin lehetőségünk van szűkíteni keresésünket, pl. nyelv, fájl formátum, dátum, domain szerint, pontos kifejezésre, stb. A Vizsla.Origo téma szerinti katalógusa is jól áttekinthető, bár a fogalmak besorolása, a hierarchiaszintek nem minden esetben következetesek. Általában 3-7 hierarchiaszintre vannak beosztva a fogalmak, s egy fogalom akár több témakörön belül is megtalálható. Ilyen pl. az egyik keresési feladat, az influenza, amit az egészség/ egészségügy/ betegségek/ fertőző betegségek-en, valamint tudomány/ természettudomány/ élettudományok/ orvostudomány/ betegségek-en belül is megtalálhatunk.
Mindhárom csoport adatait egy abba a kulturális csoportba tartozó kutató gyűjti és elemzi. A kínai hallgatók adatait egy kínai (Weimin Hou), az amerikai hallgatókét egy amerikai (Tracy Haidar), a magyar hallgatókét pedig én gyűjtöttem. Az adatokat gyűjtő emberek anyanyelve így megegyezik csoportjuk nyelvével.
Habár meglehetősen sokféle adatot gyűjtöttem az interjúk során, helyszűke miatt most a keresés előtt és után kitöltött kérdőívek adatait elemzem szakdolgozatomban. A keresések során gyűjtött adatokat később a másik két csoport adataival együtt fogjuk elemezni. A keresés előtti kérdőív a résztvevők demográfiai adatait, számítógépes és webes keresési hátterét mérte fel. Ezeknek az elemzését leíró statisztikai módszerekkel végeztem és más publikált magyarországi kutatásokhoz hasonlítottam. A vizsgálati alkalom végén még megkérdeztem a résztvevők véleményét bizonyos problémákról, pl.: a keresési módszerrel és a felhasználói felületekkel való egyéni megelégedettség (Lásd 3.sz.melléklet). A "hangosan gondolkodás" és a számítógép által rögzített felhasználói tevékenységek kombinációját használva további adatokat gyűjtöttem, minden egyes keresési feladatnál a következő mérőszámok alapján:
Kvantitatív mérőszámok:
1. A megnézett page-ek száma (A definíciót lásd
a glosszáriumban!)
2. A megnézett site-ok száma (A definíciót lásd
a glosszáriumban!)
3. A "Kedvencek"-be rakott oldalak száma (Megkértük
a résztvevőket, hogy tegyék a "Kedvencek"-be
azokat az oldalakat, amelyeket ők a feladat eredményének
gondolnak.)
4. Egy page-en töltött idő
5. Egy site-on töltött idő
6. Egy site-on belül a látogatott linkek száma
7. Teljesség/pontosság
8. A navigációs eszközök használatának
száma
9. A böngészéssel és a kereséssel töltött
idő
10. A kérdés hossza (a kereső rendszerekben)
11. A keresés befejezésének ideje, a kereső megelégedettségéig
12. A megtalált/keresett elemek sikeressége
A vizsgálati alkalom közben rögzítettem észrevételeimet a résztvevők magatartásáról. A résztvevőket "hangosan gondolkodásra" kértem az információkeresés alatt. Arra, hogy folyamatosan mondják, éppen mit, miért csinálnak, valamint hogy mit gondolnak arról, amit látnak.
A következő kvalitatív információkat
gyűjtöttem össze:
1. A résztvevők leírása saját magatartásukról
2. A résztvevők magyarázata saját magatartásukról
3. A résztvevők reakciói a webes felületekre
4. A résztvevők webes információkeresés
iránti attitűdjei általában és különösen
a webkereső rendszerek iránt, amiket a kutatásban használtunk.
Magnóval és egy képernyőfigyelő szoftver segítségével is felvettem a vizsgálati alkalmakat. A hanganyagot leírtam, és a jövőben elemezni fogom.
A vizsgálat az alábbi kérdésekre
keresi a választ:
· Vannak-e kulturális különbségek az információkeresési
magatartásban a kérdések típusai szerint (pl.:
ismert elem, összehasonlítás, nyitott kérdés)?
Ha vannak, mik azok?
· Vannak-e kulturális különbségek az információkeresési
magatartásban a kereső eszközök szerint (pl.: keresőrendszer,
téma szerinti hierarchikus katalógus)? Ha vannak, mik azok?
· Vannak-e kulturális különbségek az információkeresési
magatartásban a keresési feladatok és a kereső
eszközök kombinációja szerint? Ha vannak, mik azok?
A keresés előtti kérdőívek elemzése jellemző képet ad a vizsgálatban résztvevő főiskolai hallgatók csoportjáról. Az adatok sok tekintetben megegyeznek más magyarországi kutatással, de néhány érdekes dimenzióban eltérnek. A keresések utáni kérdések a végrehajtott keresési feladatokról szóló véleményeket és általános weben való keresési szokásaikat írja le. Itt kvantitatív elemzésre is sor kerülhetett a gyűjtött információ alapján.
A szakdolgozatban leírt eredményeken túl a következő elemzéseket fogjuk végezni a jövőben: a tizenkét korábban említett kvantitatív mérőszámot össze fogjuk vetni statisztikailag mindegyik feladatra és eszközre a három csoport között, annyiszor, ahányszor csak indokolt lesz ezt megtenni.
Ez a vizsgálat azonban alapvetően kvalitatív kutatás. A megfigyelésre és a megbeszélés során kapott információkra fogunk támaszkodni, amik segítenek abban, hogy a kvantitatív eredményeket megmagyarázzuk. A felhasználók magatartásáról és attitűdjeiről hangosan gondolkodás során készült feljegyzések elemzésével kiegészítjük a használók magatartásának és motivációinak kvantitatív adatait. Ilyen módon a kvalitatív megfigyelések segítségünkre lesznek azon különbségek meghatározásában, amik a kvantitatív eredményekben nem tükröződnek (pl.: a keresőeszközök és a felületek alkotóelemeivel szembeni attitűdök).
Ha a vizsgálat eredményeként meghatározunk
kulturális különbségeket, akkor ezek alapjául
szolgálhatnak majd jövőbeli kutatásokhoz, valamint
javaslatot tudunk tenni a keresőfelületek formájának
megváltoztatására, amik jobban a különböző
kultúrájú emberek információkeresési
magatartására támaszkodnak. Amennyiben nem lesznek ilyen
kulturális különbségek, akkor ez egy fontos felfedezés
lehet, ami azt állítaná, hogy a keresőfelületek
kultúraorientált testreszabása nem szükséges.