Bármennyire jók is a gopherek, van még egy jobb módja is a Hálózaton való navigációnak és az információforrások megtalálásának -- a World-Wide Web.
Eredetileg ugyan fizikusok számára készítették ezt az eszközt, de mára már a Web a kibervilág "főutcája" lett. Érdekes emberekkel találkozol rajta, múzeumokat és képtárakat látogathatsz meg, iskolák kínálgatják a tudást, sőt még éttermei is vannak (s egyesek valódi ennivalót is kiszállítanak, e-mailen érkezett megrendelések alapján). Csak mondj egy témát és majdnem biztos, hogy valaki már csinált róla egy Web szolgáltatást. Az emberek egyre nagyobb számban készítenek "magán" Web lapokat is, amikkel tudathatják a világgal, hogy mi érdekli őket.
A Web robbanásszerűen növekvő népszerűségének két oka van. Egyrészt nagyon könnyű használni. Akárcsak a gophernél, a Web esetében is úgy kell navigálni, hogy választasz a képernyőn megjelenő lehetőségek közül -- nincs több memorizálandó, rejtélyes Unix parancs. A WWW az FTP archívumokra is kiterjed, így többnyire már nincs szükség a titkos anonymous FTP "varázsigék" ismeretére sem.
Azonban a Web igazából az ún. "hipermédia kapcsolatok" (hyperlinks) miatt különleges. Legegyszerűbben úgy lehet őket megérteni, hogy egy lexikont veszünk példának. Olvasol egy cikket -- mondjuk -- Afrikáról és a figyelmedet felkelti egy elefánt fényképe. Szeretnél többet megtudni erről az állatról, így leveszed az "E" betűs kötetet a polcról és kikeresed az "elefánt" címszót.
A hipermédia utalások pontosan ennek a böngésző olvasásnak felelnek meg. Tim Berners-Lee, aki az eredeti Web modellt kidolgozta, egy egyszerű nyelvet hozott létre, mellyel bárki készíthet ilyen Web dokumentumokat beágyazott mutatókkal más, logikailag kapcsolódó információforrásokra. Amikor megnézel egy Web dokumentumot, néhány szó más színnel vagy valamilyen kiemeléssel jelenik meg. Ha ráviszed a kurzort az egyik ilyen szóra és megnyomod az Entert vagy rákattintasz az egérrel (a kezelőfelülettől függően), előjön a hivatkozott dokumentum.
Mivel nagyon könnyű ilyen kapcsolatokat definiálni (ahogy ezt egy kicsit később mindjárt látni fogjuk) -- bárki összeállíthat szinte bármilyen témában egy Web anyagot, ami egyfajta információs központként szolgálva összeköt egy sor olyan dokumentumot, melyek esetleg tucatnyi helyen tárolódnak a világ különböző pontjain.
Most már mindjárt indulhatunk, de még előbb néhány szó a grafikáról. Ha már hallottál a Webről, akkor valószínűleg hallottál a Mosaicról is. A Mosaic a National Center for Supercomputing Applications (University of Illinois) fejlesztése és egy grafikus, "mutass rá és kattints" típusú kezelőfelületet nyújt a Webhez, s alig egy év alatt csaknem szinonimája lett a WWW-nek.
Azért van néhány probléma a Mosaic-kal (és a többi hasonló programmal) is. Az egyik, hogy olyan gép kell hozzá, aminél van valamilyen grafikus kezelőfelület; például Unix, Windows vagy Macintosh rendszerű számítógép. Az MS-DOS felhasználóknak nincs szerencséjük. Akárcsak a világtalanoknak. Továbbá: a Mosaic nagyon komoly számítógépes és hálózati teljesítményt igényel, mert csak ilyenkor igazán kellemes vele dolgozni. Szóval eszedbe ne jusson a régi, 2400 bps sebességű modemeddel használni.
Ha nálad megvannak a szükséges technikai feltételek, akkor mindjárt megnézzük, hogy hogyan kell a Mosaic-ot és a többi hasonló programot üzembe helyezni. De egyelőre lássuk inkább a Lynx szoftvert, ami egy szöveges üzemmódú program a Web eléréséhez -- akár egy egyszerű telefonos, "dial-up" kapcsolaton keresztül is működik. A látványos képek ugyan nem jelennek meg (bár a legtöbbet azért külön le tudod tölteni) és nem használható az egér. Viszont igen egyszerűen kezelhető -- és azt is mondhatjuk, hogy ha valaki információk keresésére használja a Web rendszerét, akkor úgysem nagyon kellenek a képek, mert olyan sokáig tart a letöltésük és a megjelenítésük.
A lynx szoftvere, Michael Grobe, Lou Montulli és Charles Rezac (University of Kansas) alkotása, sokban emlékeztet a gopherre. A lynx esetében is -- akárcsak a gophernél -- a legjobb módja a tanulásnak, hogy egyszerűen beleugrunk a közepébe. A szolgáltató géped parancssoránál gépeld be, hogy
lynx
és nyomd meg az Entert. (A Free-Net felhasználók válasszák ki a "Teleport" menüt és kérjék a "Communications Tower" menüpontot.) Ha szerencséd van, akkor a kiszolgáló géped rendszergazdája már feltette a lynx programját és ez esetben valami ilyesmit fogsz látni:
---------------------------------------------------------------------------
GENERAL OVERVIEW OF THE WEB [IMAGE]
There is no "top" to the World-Wide Web. You can look at it from many
points of view. Here are some places to start.
[IMAGE] by Subject
The Virtual Library organises information by subject matter.
List of servers
All registered HTTP servers by country
by Service Type
The Web includes data accessible by many other protocols. The
lists by access protocol may help if you know what kind of
service you are looking for.
If you find a useful starting point for you personally, you can
configure your WWW browser to start there by default.
press space for more, use arrow keys to move, '?' for help, 'q' to quit
Arrow keys: Up and Down to move. Right to follow a link; Left to go back.
H)elp O)ptions P)rint G)o M)ain screen Q)uit /=search [delete]=history list
---------------------------------------------------------------------------
Ha viszont semmi sem történik, akkor esetleg érdemes megkérned a rendszered gazdáját, hogy szerezzen egy lynx szoftvert (mondd meg neki, hogy anonymous ftp-vel letöltheti az ftp2.cc.ukans.edu gépről a pub/lynx directory alól). Amíg ő ezzel foglalkozik, te addig is ki tudod próbálni a lynx-et úgy, hogy a telnet paranccsal felhívod az alábbi címet:
Amikor a kapcsolat felépült, jelentkezz be a "lynx" azonosítóval.
Ez egy nagyon népszerű gép, szóval booorzasztó lassú tud lenni néha. A másik lehetőség, hogy a
gépet hívod fel és a "www" szót írod be a login kérdésre. Azonban ez a rendszer (a lynx készítőinek otthona) nem engedi meg, hogy a szoftver minden lehetőségét kihasználd.
Ahogy a fenti példán is láthatod, a Web esetében nincsenek igazi menük, legalábbis nem olyanok, mint a gophernél. Helyettük a rendszer dokumentumok vagy "lapok" (pages) gyűjteményéből áll. (Egy adott Web szolgáltatónál a "tartalomjegyzék" vagy kezdőlap neve: "homepage".) Ha egy VT100-as vagy ahhoz hasonló emulációt használsz és színes monitorod van, akkor a fenti képernyőn egyes szavaknak más színe lesz, mint a többinek. Ezek a szavak az ún. hipertext kapcsolatok. Ha ráviszed a kurzort valamelyikre és megnyomod az Entert, akkor egy újabb lapot kapsz -- ami esetleg egy egész más gépen van valahol a világ másik végén.
A fenti kezdőlapon -- ami egyébként a CERN (European High-Energy Physics Research Center) gépéről jön, ahol Tim Berners-Lee kifejlesztette a Web rendszerét --, három fontos hipertext kapcsolat van:
[IMAGE] by Subject
List of servers
by Service Type
Az első egy listát ad a világ különböző Web információforrásairól témák szerint rendezve. A második kontinensek, országok és azon belül városok szerint sorolja fel őket. Az utolsóval pedig a nem-WWW szolgáltatók között lehet keresgélni, mint amilyen pl. gopher barátunk és a WAIS rendszer (tulajdonképpen az egész Internet életedet le tudod élni a WWW hálóján belül; nemcsak gopherekhez tudsz kapcsolódni vele, de ftp archívumokhoz és más hasonló dolgokhoz is, sőt többnyire még arra is lehetőséget ad, hogy Usenet leveleket olvass és válaszolj is rájuk.) Ha aktivizálni akarod ezeket a mutatókat, menj rá valamelyikre a kurzorral (a felfelé és lefelé mutató nyilakkal) és nyomd meg az Entert.
Játszadozz egy kicsit a Webbel! Vándorolj a kurzorral, nyomd meg az Entert és figyeld meg, hogy hol bukkansz elő. A navigáláshoz a fő eszközt a nyílgombok jelentik. A fel és le billentyűk segítségével tudsz ugrálni a kiemelt színű kapcsolatok között. A jobbra mutató nyílgomb ugyanolyan, mint az Enter: átvisz a kiválasztott dokumentumra. A balra nyíl a gopher "u" parancsának felel meg: visszavisz az előző dokumentumra. Ezt a működési módot egy kicsit meg kell szokni. Ha például két hipertext kapcsolat is van egy sorban, akkor is a fel és a le nyilakat kell használni a kiválasztásukhoz -- és NEM a jobbra és balra mutatókat!
Vannak további navigációs parancsok is, amelyek igen hasznosak tudnak lenni egy hipertext rendszerben (nélkülük ugyanis nagyon könnyen és gyorsan el lehetne tévedni). Az egyik kulcsfontosságú ezek közül a Backspace vagy a Delete billentyű. Ha ezt lenyomod, akkor kapsz egy listát azokról a hipertext kapcsolatokról, amiket a program elindítása óta kértél; ezekből azután kiválaszthatsz egyet és így vissza tudsz lépni valamelyik korábbi helyre. Az "m" gomb visszavisz téged a "fő" lapra (main page), vagyis az első oldalra, amit a lynx indításakor láttál.
A lynx egyik érdekes képessége, ami a gopher kliensekben nem mindig van meg, hogy bármikor közvetlenül át lehet kapcsolni egy másik szolgáltatóra a címe beírásával. Ezt úgy tudod megtenni, hogy leütöd a "g" billentyűt. És itt jönnek elő a Universal Resource Locators (URLs) nevű zavaros dolgok. Az URLs ötlete alapvetően jó: egy univerzális rendszert csinálni az Interneten található információk eléréséhez, aminél nem számít, hogy egy állományról van-e szó egy anonymous ftp archívumban, vagy egy teljes gopher szolgáltatóról, vagy egy Web képről. Sajnos ez azt jelenti, hogy a WWW-nél hozzá kell szoknod, hogy ilyesmiket fogsz látni és leszel kénytelen begépelni:
(ez egyébként az "Everybody's Guide to the Internet" egyik kibővített verziójának a Web címe.) Uhh! A "http" azt jelenti, hogy egy WWW anyagról van szó -- ez a "HyperText Transport Protocol" rövidítése, vagyis az a speciális mód, ahogyan a Web továbbítja az információkat a világ körül. A lynx-nek szüksége van erre az információra, hogy megfelelő módon tudjon kapcsolódni az adott szolgáltatáshoz.
Ezután jön a gép neve, majd a file elérési útvonala. Az URL-eknél nem mindegy, hogy az ember kis- vagy nagybetűket ír, szóval figyelj oda!
A fenti példánál maradva, figyeld meg, hogy a név vége ".html". Ez a "hypertext markup language" rövidítése, ami a hipertext kapcsolatok létrehozásához használatos nyelv. Gyakran fogsz ilyen végződésű címeket találni a WWW-n, mert ezek bizonyos információforrások kezdőlapjaira mutatnak. Ha egy olyan szolgáltatást akarsz elérni, aminek nincs egy kezdő HTML lapja (például egy gophert), akkor a címet egy "/" karakterrel kell zárni. Például: gopher://gopher.eff.org/
Szerencsére, a legtöbb esetben csak egyszer kell beírnod ezeket a hosszú címeket. Emlékezz rá, hogy a Backspace vagy a Delete billentyű lenyomása előhozza azoknak a szolgáltatóknak a listáját, amiket a program indítása óta felhívtál. Ezenkívül csinálhatsz egy "könyvjelző" (bookmark) listát is, amivel a jövőben gyorsan el tudsz majd jutni egy adott szolgáltatáshoz. Ha egy lapot meg akarsz jelölni egy könyvjelzővel, akkor nyomd meg az "a" gombot, miközben az illető oldalon vagy. A program megkérdezi, hogy a dokumentumot vagy az adott hipertext mutatót akarod-e felvenni a könyvjelzők közé. Válaszd a "document" opciót és az hozzáadódik a listához.
A könyvjelzők listája a "v" paranccsal jön elő. Ezután a listán szereplő bármelyik dokumentumot elő tudod hívni úgy, hogy ráviszed a kurzort a nevére és megnyomod az Entert.
Ahogy próbálgatod a lynx programot, fel fog tűnni, hogy egyes lapokon vannak ilyen elemek is: [IMAGE]. Ha ez a szó ugyanolyan színű, mint a többi szöveg a képenyődön, akkor ezt nem tudod letölteni. Ha azonban más színű vagy valamilyen módon kiemelt, akkor vidd rá kurzort és nyomd meg az Entert. Ilyenkor kétféle üzenetet kaphatsz. Az egyik valami olyasmit közöl, hogy a kliens nem tud egy ISMAP képet megmutatni. Ebben az esetben nem sok mindent tudsz tenni, csak a bal nyílgombot lehet megnyomni, hogy visszakerülj az előző lapra -- a lynx jelenleg még nem tudja az illető rendszeren az ilyen (tér)képeket megjeleníteni.
A másik lehetséges üzenet is látszólag csalódást keltő: "This file cannot be displayed on this terminal. D)ownload or C)ancel." Pedig ez valójában jó hír, mert azt jelenti, hogy le tudod hozni az adott képet. Ha megnyomod a "d" gombot, akkor a program megkérdezi, hogy a képet a szolgáltató gépeden szeretnéd-e elmenteni vagy a ZMODEM protokollal akarod-e inkább letölteni egyenesen a saját számítógépedre. Ha olyan kommunikációs programot használsz, aminél van ZMODEM funkció, akkor annak kiválasztása után azonnal megkezdődik a file letöltése a saját gépedre. A file neve mindig valami ilyesmi lesz: L23015.HTM. Az esetek többségében a file GIF formátumú lesz, esetleg JPEG szabványú kép, vagy (ritkábban) TIFF típusú állomány. Természetesen szükséged lesz egy GIF/JPEG nézegetőre a számítógépeden, hogy ezeket meg tudd majd jeleníteni. Ha nincs ZMODEM-et tudó programod, akkor mentsd el a képet a szolgáltató gépeden. Érdekes módon, ha ezt teszed, akkor sokkal értelmesebb file-neveket kapsz; például az L2015.HTM helyett mondjuk egy OLDBONES.GIF nevű állományt. Mindkét esetben, miután áthoztad a file-t, nyomd meg a bal nyílgombot és visszakerülsz az előző lapra. Mielőtt a képet letöltenéd, kapni fogsz egy üzenetet, ami közli a file méretét -- ezt jó tudni, ha egy viszonylag lassú modemet használsz.
Néha a fenti üzenet helyett egy még ijesztőbb felirat jelenik meg:
----------------------------------------------------------------------
showpicture -viewer xv /tmp/L229787.html
This message contains a picture, which can currently only be
viewed when running X11. If you read this message while running
X11, and have your DISPLAY variable set, you will then
be able to see the picture properly.
----------------------------------------------------------------------
Jézus! Nyugodtan hagyd ezt figyelmen kívül és keress egy olyan feliratot, amely azt kérdezi, hogy el akarod-e menteni egy állományba a képet. Nyomd meg az "y" gombot és írd be a file nevét. Ezzel el is tároltad a képet az Internet kapcsolatot biztosító gépen a saját alkönyvtáradba, ami azt jelenti, hogy miután kiléptél a lynx programból, letöltheted a file-t a saját számítógépedre.
A képek letöltéséhez hasonló funkció egy dokumentum másolatának elmentése. Ehhez nyomd meg a dokumentumon belül a "p" gombot. Különböző választási lehetőségeket kapsz a letöltésre vonatkozóan, többek között elküldheted magadnak elektronikus levélben vagy elmentheted egy file-ba a szolgáltató gépeden a saját ("home") alkönyvtáradban.
Az egyik igen kellemes tulajdonsága a lynx programnak, hogy nem WWW-alapú információforrások is elérhetők vele, mint például ftp, telnet vagy gopher rendszerek. Ez azt jelenti, hogy a lynx egy "mindent egy helyen" típusú eszközként használható az internetes szolgáltatásokhoz.
Emlékezz, hogy korábban a "http://" előtagot kellett beírni a Web rendszerek URL címébe. Hasonló előtétek vannak a többi szolgáltatás típushoz is, például: "gopher://", "ftp://" és "telnet://".
A telnet a legegyszerűbb ezek közül. Mondjuk, hogy a Periódusos Rendszert akarod elérni a camm2.caos.kun.nl gépen. A lynx programon belül üsd le a kis "g" billentyűt és írd be:
majd nyomd le az Entert és a kapcsolat máris létrejön. Az egyetlen gond, hogy egyes, telnettel elérhető rendszereknél olyan saját kezelőfelület van, ahol a billentyűk másként viselkednek, mint amikor egy Web rendszerhez kapcsolódsz hozzá. Ha teljesen beragadtál egy telnet hívásba és nem tudsz kikeveredni, akkor nyomd le a Ctrl/] gombot (vagyis a "Ctrl" és a "]" billentyűket egyszerre) a lynx programhoz való visszatéréshez.
Egy ftp archívumhoz is hasonlóan kell kapcsolódni. Például az ftp.uu.net gépet úgy érheted el, hogy a "g" leütése után beírod:
Nem kell bajlódni a bejelentkezéssel, ami már önmagában is előny. És amikor bejutottál, egyszerűen csak válogatnod kell a menükből és nem nincs szükség egyetlen Unix parancsra sem. Ha pontosan tudod egy file elérési útvonalát egy adott gépen, akkor közvetlenül is elérheted úgy, hogy a "g" után beírod a gép nevét és az útvonalat, például így:
A gopherek is alapvetően ugyanígy használhatók, kivéve, hogy a "gopher://" előtagot kell beírni a "telnet://" vagy az "ftp://" helyett. A dolog akkor válik trükkösebbé, amikor egy adott gopher dokumentumot vagy almenüt szeretnél közvetlenül elérni. A gopherek szerkesztői ugyanis rendszerint elrejtik a Unix directory neveket valamilyen "emberibb" nyelvű címekkel (pl. "Sports and recreation" a "sports_rec" helyett). De az URL-ek esetében a Unix útvonalat kell megadni, szóval, ha ezt olvasod valahol: "Hívd fel a gopher.site.com gophert, válaszd a 'Society' és utána a 'Sports and recreation' menüt", akkor ezt le kell fordítanod URL nyelvre, valahogy így: gopher://gopher.site.com/11/soc/sports_rec. Hogy lehet ezt kitalálni? Kapcsolódj rá az adott gopherre a legfelső menüszinten. Ezután válassz a menük közül, amíg el nem érsz a keresett dokumentumig vagy almenüig. Ekkor vagy nyomd meg az "a" gombot, hogy eltárold az elérési útvonalat a könyvjelzőid közé, vagy -- ha szeretnéd leírni magadnak -- üsd le az "=" jelet, ami megmutatja a pontos elérési utat.
Akárcsak a gopher, a Web is remek hely a felfedezőknek -- csak kövesd az utalókat és figyeld meg, hogy merre vezetnek. Tulajdonképpen a lynx-t és a többi hasonló Web klienst ezért is nevezik gyakran "nézegetőknek". Előbb-utóbb azonban szeretnél valami konkrét információt megtalálni a Weben és ráadásul lehetőleg azonnal.
A gophernél használt Veronica rendszerrel szemben a Web esetében nincs egyetlen, egységes módszer a keresgéléshez. Ehelyett a világban több helyen is különböző adatbázisokat készítenek, amelyek segítenek a Web dokumentumok és a hipermédia kapcsolatok közötti eligazodásban. Az alábbiakban ismertetett megoldások a leghatékonyabbak és ugyanakkor viszonylag könnyen használhatók. Mivel mindegyik különböző módszereket használ az információk összegyűjtéséhez és visszakereséséhez, ezért néha érdemes többet is megpróbálni közülük, mert esetleg mindegyikkel más és más információforrásokra bukkansz. Nagy előny, hogy azok az emberek, akik ezeket a "keresőgépeket" üzemeltetik, gyakran elhelyeznek közvetlen mutatókat a többi hasonló szolgáltatásra is, így könnyen át tudsz menni egyikről a másikra.
Az egyik legjobban használható rendszer az EINet Galaxy, amit a Microelectronics and Computer Technology Corp. (Austin, Texas) üzemeltet. Nemcsak könnyen kezelhető, hanem egyszerre lehet vele Web és gopher anyagokban is keresni.
Ha ki akarod próbálni, a kis "g" leütése után írd be:
Miután a kapcsolat felépült, egy listát látsz, ami teljesen olyan, mintha egy tartalomjegyzék vagy egy tárgymutató akarna lenni az egész Internethez -- több tucatnyi nagy témakör az építészettől a szociológiáig. Ha nem sietsz éppen, akkor ezek az összeállítások nagyon hasznos kiindulópontok lehetnek ahhoz, hogy áttekintsd, mi minden érhető el online mostanában. De ma sietünk, így csak nyomogasd az Entert, amíg valami ilyesmi jelenik meg:
---------------------------------------------------------------------
Search for: ___________________ Search Clear selections [40 hits_]
( )Galaxy Pages ( )Galaxy Entries ( )World-wide Web ( )Gopher
( )Hytelnet
Up - Home - Help - Search - Top -- EINet Galaxy
---------------------------------------------------------------------
Először is, figyeld meg a "Search" gombot az opciók között. Ha ráviszed a kurzort és megnyomod az Entert, akkor kapsz egy listát olyan mutatókból, amelyek más Web keresőrendszerekre utalnak. Egyelőre azonban mozgasd a kurzort (a fel-le nyilakkal), amíg el nem jutsz a vonalakkal jelzett mezőig. Itt kell beírnod a keresett szót vagy szavakat (nem érdekes, hogy kis- vagy nagybetűt használsz). Most egy kicsit bonyolódik a dolog (mert a rendszert egérrel való használathoz tervezték). Nyomd meg a lefelé mutató nyílgombot, amíg el nem jutsz a "Galaxy Entries" opció előtti üres helyig. Üsd le az Entert és egy csillag fog megjelenni. Ahogy bizonyára kitaláltad, ezzel azt közölted a rendszerrel, hogy a megadott kulcsszót a Galaxy anyagai között keresse (ezek pontosan azok a tárgymutatók, amiket az előbb lapoztál át). Ismét nyomd meg a lefelé nyilat, hogy a "World-wide Web" opcióig juss és ismét üss egy Entert. Csináld meg ezt még egyszer a "Gopher" bejelöléséhez. Most indulj el visszafelé, amíg a "Search" szó lesz kivilágítva. Itt is üsd le az Entert.
Az EINet Galaxy elkezdi átnézni az adatbázisát, keresve a megadott témát a Web és a Gopher dokumentumok között. Mondjuk, hogy magáról a Királyról, Elvisről keresel valami információt. Ha az "Elvis" szót írtad be, akkor valami ilyesmi fog megjelenni:
------------------------------------------------------------------------
Galaxy Entry Results - for `` elvis''
4 documents found
* ELVIS+ WWW server from RUSSIA - Score: 1000 Size: 29
* Elvis Aron Presley Home Page - Score: 1000 Size: 28
* Elvis Aron Presley Home Page - Score: 1000 Size: 28
* The Elvis Costello home page - Score: 1000 Size: 28
World-wide Web Results - for `` elvis''
28 documents found
(Option list) Hit return and use arrow keys and return to select option
------------------------------------------------------------------------
Mindegyik, csillaggal kezdődő sor egy-egy hipertext mutató egy adott Web szerverre. Ha kiváncsi vagy az elsőre, akkor vidd rá a kurzort és nyomd meg az Entert -- erre kiderül, hogy egy csapat orosz programozó létrehozott egy szoftvercéget, amit történetesen úgy hívnak, hogy ELVIS+. Rendben. Akkor menjünk vissza a balra mutató nyíllal az EINet Galaxy keresési eredményeihez. Próbáld meg a második találatot és már olvashatod is a Királyról szóló dokumentumokat. A "Score:" adattal a Galaxy azt próbálja jelezni, hogy az adott találat mennyire releváns a keresett téma szempontjából. Ha a megadott szó például a dokumentum címében vagy az első bekezdésében fordul elő, akkor az magasabb pontszámot kap egy 1-től 1000-ig terjedő skálán, mintha csak a legutolsó bekezdésben szerepel.
Egy másik jó Web-kereső David Filo és Jerry Yang Yahoo nevű rendszere a Stanford University egyik gépén. (A név valami ilyesminek lehet a rövidítése: "Yet Another Hierarchically Organized Oracle".) Erősen emlékeztet az EINet Galaxy-ra -- itt is van egy tartalomjegyzékhez hasonló katalógus a Web rendszerekhez (de a gopherekhez nem), és mellette egy kifinomultabb kereső "szerszám". Az alábbi címet kell hívnod:
Az egyik választható opció a képernyő alján levő menünél a "Search". Ha ezt kéred, akkor egy kis űrlap jelenik meg, ami hasonlít az EINet Galaxy esetében látotthoz. Bár a Yahoo-val is lehet mindenféle témát keresni, de leginkább az online üzletek és az általuk kínált szolgáltatások közötti eligazodásban jeleskedik.
A Carnegie-Mellon University Lycos rendszere a harmadik ilyen WWW kereső eszköz, amely többek közt amiatt is érdekes, ahogyan az új tételeket begyűjti az adatbázisába. A Lycos egyik része egy automata "hálómászó", ami időről-időre végigmászik a Weben új szervereket és dokumentumokat keresve. Ezeket azután felveszi a nyilvántartásába. Hívd fel ezt a címet:
Itt választhatsz a Lycos1, a Lycos2 és a Lycos3 között. Ezek különböző gépek, de mindegyiken ugyanaz az adatbázis van, tehát igazából nem számít, hogy melyiket választod (kivéve, amikor valamelyik nem működik, mert ilyenkor megpróbálhatsz egy másikat). Ezután kapsz egy újabb oldalt ezekkel a lehetőségekkel:
---------------------------------------------------------------------- Lycos Search Language description Form-based search with options (same database) Register your own URLs with Lycos or Delete your own URLs Lycos: Frequently Asked Questions ----------------------------------------------------------------------
Válaszd a másodikat és üsd le az Entert, mire előjön egy kereső űrlap. Ha beírtad a szavakat, visszakapsz egy listát a feltehetően megfelelő dokumentumokról -- mellettük rövid részletek az illető anyagokból, amelyek alapján eldöntheted, hogy érdemes-e őket alaposabban megnézni. Alapesetben a gép csak az első 10 találatot adja vissza. Ezt persze át tudod állítani az űrlapon levő opciókkal.
Na jó, de neked egy Windows vagy Macintosh rendszerű géped van és egy "mutass rá és kattints" típusú felületen át szeretnéd az Internetet használni. Ezt is lehet. Egyre több Internet ellátó kínál már ún. Serial Line Internet Protocol (SLIP) vagy Point to Point Protocol (PPP) szabványú hálózati hozzáférést is. Ezekkel többek közt az is megoldható, hogy egy olyan programot használj az egyre növekvő kínálatból, amely mindent egyetlen szoftverben integrál, az e-mail levelezőtől kezdve a Web nézegetőig, és aminek a kezelőfelülete már ismerős: használhatod az egeret, megfoghatsz és letehetsz dolgokat stb. Az IBM már most is kínál egy ilyen szoftvert az OS/2 operációs rendszerének részeként, míg a Microsoft Corp. hasonlót ígér a Windows95-höz. Ezenkívül van egy sor más cég is, amelyek komplett grafikus Internet egységcsomagot árulnak kezdőknek. Például az O'Reilly and Associates az "Internet in a Box" szoftvergyűjteményt kínálja a Windows felhasználóknak. Két Internet ellátó (a Netcom és a Pipeline) pedig saját gyártmányú, csak náluk használható, grafikus felületet ad a felhasználóinak az Internethez.
Bár ezek a programok nagyon könnyen kezelhetők, de a beüzemelésük néha nagyon "fájdalmas" lehet (különösen akkor bonyolult a dolog, ha úgy döntesz, hogy hasonló képességű, de ingyenes vagy olcsó szoftvereket hozol le az Internetről és azokat fogod használni). Először ellenőrizd, hogy a hálózati kapcsolatodat biztosító cég kínál-e SLIP vagy PPP hozzáférést, és ha igen, akkor mennyiért (egyesek pótdíjat számítanak fel ugyanis). Amennyiben nincs ilyen lehetőséged, akkor kérdezd meg, hogy megengedik-e a "The Internet Adapter" (TIA) nevű szoftver használatát, amivel a Macintosh és a Windows használók grafikus programokat tudnak futtatni egy hagyományos dial-up kapcsolaton keresztül.
Azok a számítógépek, amelyeket közvetlenül rákötöttek az Internetre, egy Transmission Control Protocol/Internet Protocol (TCP/IP) nevű szabványt használva kommunikálnak egymással. Ez a szabvány lehetővé teszi, hogy a gépek közvetlenül kapcsolatba lépjenek egymással -- vagyis, például, be tudsz lépni egy adatbázisba a világ másik végén a Hálózaton keresztül (ez a protokoll szabályozza továbbá azt is, hogy milyen útvonalon kell az A pontból a B pontba vinni az adatokat).
Ez NEM ugyanaz, mint amikor felhívsz egy nyilvános hálózati ellátó gépet, mondjuk a Procommal. Ekkor ugyanis, miután a számítógéped és a nagygép felépítette a kapcsolatot, a te géped lényegében álomba merül és te valójában a központi gépen futó programokkal kommunikálsz. A terminál emuláció, amit sohasem szabad elfelejtened jól beállítani, csupán arra szolgál, hogy megmondja a kiszolgáló gépnek, hogy milyen fajta billentyűzetet és képernyőt használnál akkor, ha ténylegesen ott ülnél a központi gép mellett, annak valamelyik termináljánál. Az összes program, amire a Hálózattal való munkához szükséged van, a levelezéstől és a Usenet hírek olvasásától kezdve a gopherig és a lynxig, igazából a kiszolgáló gépen (vagy más hálózati gépen) fut; a te saját számítógéped csak arra az időre "ébred fel", amikor le akarsz tölteni valamit, például egy file-t (és még ilyenkor sem valamilyen internetes programot használsz).
A SLIP megváltoztatja ezt a munkamegosztást azzal, hogy a te géped is aktív résztvevője lesz a Hálózatnak (a PPP is alapvetően ezt csinálja). Egy SLIP kapcsolatnál igazából a kiszolgáló nagygép megy aludni, és csak egyfajta átjáróként szolgál a számítógéped és az Internet többi része között. Ilyenkor a te géped közvetlenül hozzáfér a TCP/IP adatcsomagokhoz (ezek bármik lehetnek, e-mail levelektől kezdve World-Wide Web képekig). Természetesen ez azt is jelenti, hogy neked kell az összes szükséges szoftvert a saját merevlemezeden tárolnod. Ugyanaz a különbség, mint amikor egy lakást bérelsz, ahol a tulajdonos gondja a karbantartás és az üzemeltetés, vagy amikor saját házad van, ahol azt és úgy csinálhatsz, ahogy kedved tartja.
Egyre több Internet ellátó engedi meg a felhasználóinak, hogy saját Web lapot, "homepage"-t csináljanak magukról. Ha neked is lehetőséged van erre és szeretnéd elmesélni az életed mindenkinek, akkor meg kell tanulnod a HyperText Markup Language (HTML) stílusában írni. Szerencsére ezt a nyelvet inkább unalmas, mint nehéz elsajátítani, és vannak HTML szerkesztőprogramok "odakinn" a Hálózaton, amelyek megkímélnek a munka nehezétől.
A HTML alapötlete az, hogy egy sima ASCII szövegbe bele kell ágyazni azokat a kódokat, amelyek megmondják a dokumentumot megjelenítő számítógépnek, hogy mikor mit csináljon; például vastagított betűvel írjon, mutasson meg egy képet, vagy ugorjon át egy másik dokumentumra. Egy egyszerű HTML parancs így néz ki:
<title>Web ismerteto</title>
A HTML utasítások mindig ilyen zárójelek között vannak. Az első azt mondja meg a gépnek, hogy a következő szövegrész egy dokumentum címe és ezért a lap tetején kell megjeleníteni (a lynx esetében a cím igazából a képernyő jobb felső sarkában jelenik meg). A záró utasítás, szintén zárójelek közt, azt jelzi, hogy itt a vége ennek a címnek. A felhasználó természetesen nem látja ezeket a parancsokat.
Hasonló HTML parancsok szolgálnak a bekezdések, a dőlt betűk, a beillesztett képek, a listák stb. jelzésére. Az az utasítás, ami egy másik Web dokumentumra való rámutatáshoz kell, így néz ki:
<a href="http://www.std.com/NE/boston.html">Boston Online</a>
Figyeld meg, hogy az URL idézőjelek között van! Az "a" ("anchor", vagyis "horgony") parancs jelzi a Web nézegetőnek, hogy most egy hipertext kapcsolat következik. A "Boston Online" felirat ki lesz emelve, amikor a felhasználó megnézi ezt a lapot. Az "</a>" a sor végén ismét normál betűtípust állít be a kliensnél.
Egy Web oldal összeállításához legalább két dolog kell. Először egy engedély a hálózati kapcsolatot biztosító gép gazdájától és némi ismeret az adott gépről (pl. arról, hogy hová teheted az elkészült dokumentumokat). A másik egy HTML kézikönyv (lásd az SZT fejezetet alább) és egy szövegszerkesztő, amivel lehet ASCII szövegeket írni. Van egy harmadik, opcionális feltétel is: egy HTML szerkesztőprogram, ami megkímél azoknak az unalmas HTML parancsoknak a begépelésétől (ismét csak lásd az SZT fejezetet).
http://augustus.csscr.washington.edu/personal/bigstar-mosaic/wine.html Ha a szőlőből készült italokról keresel információt, akkor ezt a Web lapot érdemes megnézni. Amellett, hogy mutatók vannak rajta egyéb Internet információforrásokra, üzeneteket is hagyhatsz más borbarátoknak, valamint részletes információkat találsz Washington állam borfajtáiról.
http://www.std.com/NE/boston.html Egy online útikalauz ahhoz a városhoz, ami szerényen a Világegyetem központjának hívja magát. Étteremek és mozik listái, ajánlott autójavítók jegyzéke, a környék bemutatása stb.
http://www.hcc.hawaii.edu/dinos/dinos.1.html Ezen a helyen dinoszaurusz csontvázak képei vannak kiállítva.
http://www.dsg.cs.tcd.ie/dsg_people/czimmerm/pubs.html Ez "minden idők legjobb ismertetője" a dublini kocsmákról.
http://nysernet.org/cyber/realestate/ Eladó ingatlanok listája az USA több városából.
http://wcl-rs.bham.ac.uk/GamesDomain A Games Domain egy olyan hely, ahol több tucatnyi számítógépes játékkal kapcsolatban vannak információk; többek között tippek az egyes programokhoz és egy magazin az online játszható játékokról.
http://www.law.cornell.edu/lii.table.html A Cornell University's Legal Information Institute egy sor jogi témájú dokumentumot kínál, speciális jogi kérdésekre vonatkozó információktól kezdve az USA Legfelsőbb Bírósága által hozott döntésekig.
http://venable.com/vbh.html A Venable, Batejer, Howard and Civiletti egy ügyvédi iroda Washington, D.C. területén. A Web rendszerük többek közt különböző jogi témájú hírleveleket tartalmaz.
http://www.research.digital.com/SRC/virtual-tourist/California.html Ez egy idegenforgalmi tájékoztató központ, éppen ott, ahol az infosztráda keresztezi az államhatárt. Mindenféle dolog van itt a forgalmi adatoktól és a közutak állapotáról szóló jelentésektől kezdve, a térképekig és a turista-látványosságokat ábrázoló fotókig.
http://www.ihep.ac.cn:3000/ihep.html Ez a Kínai Népköztársaság első Internet kapcsolódási pontja, melyet a Beijingben levő Institute for High Energy Physics üzemeltet. Rengeteg infó van itt, a kínai tudósok e-mail címeitől kezdve, a kínai tartományokkal kapcsolatos ismereteken át, a Beijingben működő külföldi cégek katalógusáig.
http://www.fedworld.gov A FedWorld több tucat, amerikai, állami információs szolgáltatás felé kínál átjárót. Közülük egyesek ingyenesek, mások használatáért fizetni kell.
http://thomas.loc.gov A Library of Congress Thomas nevű (mint Thomas Jefferson) rendszere segítségével kulcsszavak szerint tudsz keresni a törvényjavaslatok között és olvasgathatod a Kongresszus jegyzőkönyveit (1994. januárig visszamenőleg).
http://www.econet.apc.org/lcv/scorecard.html Nézd meg, hogy hová sorolta a kongresszusi képviselődet a Természetvédő Választópolgárok Ligája.
http://polyn.net.kiae.su/polyn/manifest.html A moszkvai Kurcsatov Atomenergiai Kutatóintézet néhány kutatója készített egy World-Wide Web anyagot a csernobili katasztrófáról.
http://legowww.itek.norut.no/catalog/index.html Bizony, ez egy dokumentum- és képgyűjtemény azokról a kis műanyag darabkákról, amiknek olyan kis dudorok vannak a tetején.
http://www.cm.cf.ac.uk/Movies Különböző filmszínészek és rendezők életművei között lehet itt keresni.
http://bvp.wdp.com/BVPM/ A Buena Vista Pictures Web szerverén a legfrissebb Disney filmekről vannak információk és képek -- sőt még néhány QuickTime formátumú filmrészlet is a Macintosh tulajdonosoknak (figyelmeztetés: ezek nagyon nagy file-ok).
http://www.wimsey.com/Pixel_Pushers/ Az Electronic Art Gallery (Calgary) pontosan az, amire a neve utal: egy elektronikus képtár.
http://www.primus.com/staff/paulp/useless.html Elképesztő, hogy egyes emberek mire használják a Webet. Van egy kaliforniai fickó, aki rákötötte a bojlerét és a hűtőszekrényét az Internetre, így mind a kettő hőmérsékletét ellenőrizheted; vannak olyanok, akik megoldották, hogy levelet írhass a macskájuknak; elérhetők digitális kamerák, melyek időnként lefényképezik a kávéfőzőt. Paul Phillips ezen a címen mindet összegyűjtötte.
http://www.state.sd.us Minden, amit valaha is tudni akartál erről az államról: az idegenforgalmi látnivalóktól kezdve a beadott törvényjavaslatokig.
http://town.hall.org/patent/patent.html Ez az adatbázis, amit az Internet Multicasting Service fejleszt, az USA-ban 1994-ben bejegyzett szabadalmak adataiban való keresést teszi lehetővé.
http://www.ijs.si/slo.html Itt sok mindent megtudhatsz erről a volt jugoszláv köztársaságról szavakban és képekben.
http://nz.com Ez a te személyre szabott, város- és tájképekkel, valamint emberek fényképeivel illusztrált új-zélandi körutazásod kiindulópontja.
http://www.sbaonline.sba.gov A U.S. Small Business Administration ezen a Web szerveren át ad tanácsokat a kisvállalkozóknak és különböző listákat is közölnek a pénzforrásokról.
http://sspp.gsfc.nasa.gov/ Hasznos információkat találhatsz itt a NASA kedvezményes űrrepülés ajánlatairól, mint például a "Get Away Special" akció -- csak 27,000 dollár egy 40 kilós tartály felküldése egy űrrepülőgéppel.
http://www.music.indiana.edu/misc/music_resources.html Ezt az információforrást az Indiana University üzemelteti és segítségével olyan Web szolgáltatásokat lehet megtalálni, amelyek valamilyen zenével vagy együttessel foglalkoznak.
Ellenőrizd, hogy helyesen írtad-e be a címet. A WWW címeknél számít a nagy- és kisbetű, szóval lehet, hogy ez volt a baj. Üsd le a balra mutató nyilat, majd a "g" gombot és próbáld újra beírni a címet. Az is lehet, hogy nem te vagy a hibás, hanem az a személy, aki az adott információforrásért felelős, mert vagy elfelejtette beállítani, hogy az adott dokumentumot más is tudja olvasni, vagy egyszerűen törölte azt anélkül, hogy bárkinek is szólt volna.
Néha a hívások nem sikerülnek elsőre. Üsd le a "g" gombot és próbáld meg újra. Lehet, hogy másodszor sikerül.
A lynx nem engedi meg az új címre való ugrást hibaüzeneteket tartalmazó képernyőkről és néhány másfajta lapról sem. Ha ez történne, akkor nyomd meg a bal nyílgombot és próbáld meg újra.
Valószínűleg úgy próbáltál meg átmenni a következő hivatkozásra, hogy a bal vagy a jobb nyílgombot használtad és nem a fel vagy le nyilat (eltart egy ideig, amíg ehhez hozzászokik az ember). Ha feltehetőleg a jobbra nyilat nyomtad le, akkor most próbálj meg a ballal visszamenni az eredeti lapra. Ha a balra nyilat nyomtad le véletlenül, akkor hívd elő az eddig bejárt útvonalat mutató listát (a Delete billentyűvel) és válaszd ki azt a lapot, ahova vissza akarsz térni.
Ha meg akarod nézni minden héten, hogy milyen újdonságok vannak a Weben, akkor a http://gnn.com/gnn/whatsup.html címről töltsd le a "What's New" nevű lapot. Az új szolgáltatásokról az alábbi két Usenet hírcsoportból is értesülhetsz: alt.internet.services és comp.infosystems.www.announce.
Thomas Boutell minden hónapban közzétesz egy WWW FAQ összeállítást (válaszok a "gyakran ismételt kérdésekre") a news.answers és a comp.infosystems.www newsgroupokban. Letölthető anonymous ftp-vel (vagy ncftp-vel) is az rtfm.mit.edu gépről. Egy "faq" nevű állományt keress a pub/usenet/news.answers/www directory alatt.
A National Center for Supercomputing Applications egyik gépén van egy jó bevezető tankönyv a HTML-ről és hozzá kapcsolódó szoftverekről a http://union.ncsa.uiuc.edu/HyperNews/get/www/html.html címen.
A TIA programról további információk a marketplace.com gépről tölthetők le anonymous ftp-vel. A /tia directory alatt megtalálod a különböző Unix verziókhoz írt változatokat. A /tia/docs alkönyvtárban vannak a dokumentációk, a válaszok a gyakran feltett kérdésekre és egyebek.
Frank Hecker "Personal Internet Access Using SLIP or PPP; How You Use It, How It Works" című összeállítása jó áttekintést ad ennek a két protokollnak a működéséről. Az ftp-vel érhető el az ftp.digex.net gépen, a /pub/access/hecker/internet/slip-ppp.txt útvonalon, vagy a World-Wide Web rendszeren át a http://www.charm.net/ppp.html címen.
Ezen az URL címen további dokumentumokat és programokat is találsz a SLIP/PPP hozzáféréssel kapcsolatban, köztük olyan információs anyagokat és szoftvereket, melyek a Macintosh gépeken használható SLIP kapcsolatra vonatkoznak.
Henry Kriz egy három részből álló sorozatot írt arról, hogy hogyan lehet a Windows rendszert használó számítógépekkel TCP/IP, SLIP stb. útján kapcsolódni az Internethez. Ezek jobban belemennek a technikai részletekbe, mint a fenti rövid ismertetés. Elérhetők az anonymous ftp segítségével a nebula.lib.vt.edu gépen a /pub/windows/winsock directory alatt. Egy wtcpip05.asc nevű állományt keress (a név első felében szereplő két számjegy az aktuális verzió száma).