CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Bevezető
I. fejezet
1.1 Teljesszövegű anyagok1.12 Elektronikus újságok archívumai
1.13 Programok és szolgáltatások dokumentációi
1.14 Tudományos művek
1.15 Könyvek, kézikönyvek
1.16 Egyéb, különleges szöveges állományok
1.22 Hálózati szolgáltatások katalógusai
1.23 Bibliográfia jellegű anyagok
1.24 Egyéb katalógusok
1.32 Egyéb programok
1.33 Audiovizuális anyagok
II. fejezet
Milyen formában vannak tárolva az állományok a hálózaton
és hogyan kell visszaalakítani őket?
2.1 Tömörítési formátumok
2.12 UNIX gépek tömörítő és archiváló programjai
2.13 Macintosh tömörítők, archiválók és konvertálók
2.22 A BOO formátumú kódolás
2.23 Egyéb konvertáló programok
2.32 Szöveg- és kiadványszerkesztők formátumai
III. fejezet
Milyen file-transzfer lehetőségek vannak az X.25 hálózaton?
3.1 A PETRA program és a TRILLA Adatátvitel funkciójának használata
3.12 Adatátvitel a TRILLA-val
3.3 Fontosabb kommunikációs programok file-transzfer funkciói
3.32 File-transzfer a ProComm programmal
3.42 A UKUUG archívum
IV. fejezet
Milyen lehetőségek vannak file-ok átvitelére az EARN/BITNET hálózaton?
4.1 Az EARN gépek állománykezelő parancsai
4.12 Kommunikáció és file küldés az EARN gépeken
4.3 Az EARN/BITNET gépekről kérhető fontosabb állományok
4.32 Egyéb lekérhető dokumentumok
V. fejezet
INTERNET: file-átvitel
5.1 Állományátvitel az Interneten
5.12 Az anonymous FTP
5.3 Érdekesebb FTP archívumok az Interneten
5.4 Letöltés a "nagy gépről" saját PC-re
VI. fejezet
Milyen e-mail útján használható file-transzfer szolgáltatások vannak?
6.1 SZTAKI mailserver
6.2 A BITFTP, a nagy Bitnet-Internet zsilip
6.3 FTPMAIL
6.4 JANET hálózat MAILBASE szervere
Milyen típusú adatbázisok vannak, hogy érhetők el, mire használhatók?
7.1 Bibliográfiai adatbázisok
7.2 Katalógus-jellegű adatbázisok
7.3 Faktografikus adatbankok
7.4 Teljesszövegű (full-text) adatbázisok
Hogyan keresünk az adatbázisokban?
8.1 CDS/ISIS
8.2 BRS/SEARCH
8.3 Common Command Language
8.4 DIALOG
Melyek a fontosabb hazai adatbázisok és hogyan lehet őket elérni?
9.1 Az UNI program használata az IIF adatbázisokhoz
9.2 A BRS/SEARCH használatához szükséges programok
9.22 A BERMIT használata
9.4 Egyéb hazai online adatbázisszolgáltatók
X. fejezet
Milyen külföldi adatbázisok érhetők el és hogyan?
10.1 Ingyenes adatbázisok az X.25-ön
10.12 A JANET hálózaton elérhető adatbázisok
10.3 INTERNET: online bejelentkezés távoli gépekbe
10.4 INTERNET: az online elérhető fontosabb információforrások
10.5 Internet navigációs eszközök
10.52 Gopher
10.53 World-Wide Web
10.62 STN International
10.63 Data-Star
10.64 ESA/IRS
XI. fejezet
Számítógépes könyvtárkatalógusok a világban
11.1 Fontosabb könyvtári rendszerek és keresőnyelveik
11.2 Hazai könyvtárak
11.22 BME ALEPH
11.23 OSZK NEKTÁR
11.24 BKE ECONINFO
11.25 Egyéb hazai könyvtári katalógusok
11.4 Híres amerikai katalógusok
11.42 MELVYL
11.43 HOLLIS
11.52 OCLC
11.53 RLIN
11.54 Library of Congress
11.62 Kanadai OPAC-ok
11.63 Egyéb országok számítógépes katalógusai
XII. fejezet
Hogyan lehet tájékozódni az információforrások között?
12.1 Kalauzok az eligazodáshoz
12.2 Fontosabb kézikönyvek
12.3 Elektronikus hirdetőtábla, e-konferencia és e-újság...
12.32 Elektronikus levelező csoportok
12.33 Elektronikus újságok, hírlevelek, folyóiratok
XIII. fejezet
Melyek a legfontosabb elektronikus levelezőrendszerek és hogyan kell használni őket?
13.1 Az IIF X.25-ös levelezőrendszere
13.12 Levelezés a TRILLA programmal
13.13 Levelezés parancsmódban a BUTELLA programmal
13.3 Hálózati "illemtan"
13.32 Jó tanácsok az elektronikus levelezéshez
13.33 Az információs anyagok kezelése
Példafeladatok
3.41 részhez: a HENSA/NPDSA szoftverarchívum használata
3.42 részhez: a UKUUG szoftverarchívum használata
5.12 részhez: az anonymous FTP használata
5.2 részhez: az ARCHIE használata
6.2 részhez: a BITFTP használata
9.3 részhez: a BRS/SEARCH használata (Ki Kicsoda adatbázis)
10.11 részhez: az ECHO használata
10.2 részhez: az ASTRA használata
10.61 részhez: a DIALOG használata
11.3 részhez: a Cambridge University OPAC-jának használata
11.42 részhez: a MELVYL OPAC használata
Szómagyarázatok
Előszó
A számítástechnika minden évtizedben újabb formákat ölt. A hetvenes éveket például a terminálokkal körülvett, osztott idejű üzemmódban dolgozó nagygépek jellemezték; a nyolcvanas évekre a kisméretű, személyi számítógépek terjedése nyomta rá a bélyegét; a kilencvenes évek pedig egyértelműen a hálózatoké. Mégpedig az egyre nagyobb hálózatoké, melyek átfogják az egész Földet és gépek millióit kötik össze.
Hazánkban is sorra jelennek meg a különböző technikákkal (telefonkábel, üvegszál, műhold stb.) megvalósított nagytávolságú számítógépes hálózatok. Az eddigi legsikeresebb ilyen fejlesztési project Magyarországon, a 80-as évek végén indult Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIFP vagy IIF), amely kezdetben elsősorban az oktatási-kutatási szféra számára próbálta elérhetővé tenni ezt az új technikát. Az IIF és az alapját képező hazai X.25-ös csomagkapcsolt hálózat azóta sokkal nyitottabbá vált és ma már potenciálisan több tízezer ember fér hozzá. Készül a nagysebességű digitális hálózat (HBONE) is az országban, így rövidesen a technikai feltételek elérik itthon is a fejlett országok átlagát. Sokkal nehezebb viszont azt a lemaradást behozni, amely a technika használatának ismerete és a hálózatokhoz kapcsolódó szubkultúra kialakulása terén fennáll.
Ez a könyv elsősorban azoknak az információforrásoknak a használatát igyekszik oktatni, amelyek az IIF felhasználók rendelkezésére álló hálózatok segítségével jelenleg elérhetőek. Nem tartalmaz technikai ismereteket a hálózatokról, inkább a leendő felhasználóknak szól: vagyis tudományos kutatóknak, diákoknak, könyvtárosoknak, információs szakembereknek, üzletembereknek, stb. A szöveg magját egy, a SZÁMALK INFONET Kft által először 1992-ben megrendezett tanfolyamhoz készült jegyzet alkotja. Megpróbáltuk úgy átalakítani ezt a kiindulási anyagot, hogy tanfolyam nélkül, önállóan is megállja a helyét, és a száraz, szakszerű ismeretek mellett olvasmányos is legyen. (A tanfolyami jegyzet folyamatosan aktualizált hipertext változata megtalálható a hálózaton.)
Minden számítástechnikai témájú könyvnél nagy gond a gyors elavulás. Különösen igaz ez a hálózatokra, ahol a fejlődés és változás üteme megdöbbentően gyors. Ezért a könyvben közölt adatok és példák csak tájékoztató jellegűek, nem garantálható, hogy a szöveg olvasásának idején még érvényesek lesznek. Inkább csak az elérhető lehetőségek illusztrálására szolgálnak. Sokkal fontosabbak a könyvnek azok a részei, amelyek az önálló ismeretszerzés és tájékozódás lehetőségeire hívják fel a figyelmet. A hálózat megtanulásának legjobb forrása maga a hálózat. Ez a könyv csak az elinduláshoz nyújthat segítséget.
Tehát:
Kalandra fel!
1994. január
A szerzők