Előszó

Amióta az "információs társadalom" elméleti tételeiből politikai programok lettek, aligha született ambiciózusabb, merészebb és látványosabb "információtechnikára épülő" fejlesztési koncepció (információstratégia) mint a 20 milliós Malajziáé. A negyedszázada szisztematikusan építkező Egyesült Államok és Japán, az infosztrádán közvetlenül mögöttük tülekedő Kanada és Ausztrália, az elért eredményeik megőrzésének zálogát az információs- és tudásipar világújdonságainak és alkalmazói megoldásainak gyors átvételében látó Svédország, Dánia, Franciaország és Anglia után Dél-Kelet-Ázsia új "kis tigrise" a teljes szegénységből a legfejlettebb országok közé való emelkedést célozta meg nagyívű politikai látomásra épülő akcióprogramjában, a "Vision 2020"-ban.

Malajzia történelmi példáját nyújtja annak, miképpen lehet és kell ötvözni hosszú távú stratégiai elképzelésekben a hazai adottságokra és lehetőségekre épülő eredeti megoldásokat a világtrendekből következő adaptációs feladatokkal, és miképpen fordíthatóak "menet közben" a korkihívásnak még pontosabban megfelelő irányba a prioritások. A Malajzia információstratégiáját immár nemzetközileg is ismertté tevő információtechnológiai megaprojektek egy olyan "televényből" nőnek ki, amelyben az emberi erőforrás, az oktatás-ipar, az informatikai iparfejlesztés és az alkalmazási világok informatizálása olvad össze átfogó politikai programmá.

Ez az áttekintés a "honnan, hová, hogyan" kérdéseivel foglalkozik. Dokumentálni kívánja Malajzia információstratégiai útját, bemutatva a legfontosabb döntéseket, intézményeket és megoldásokat. Mivel nagy magyarázó erejű elemzések egyelőre még nemigen adhatóak, s ezek javarészt amúgy is a programok sikerének vagy kudarcának függvényében találják majd meg szempontjaikat, a kiadvány célja nem az alapos gazdasági-társadalmi vizsgálódás, hanem elsősorban az ismertetés: mutassuk be ennek a távoli országnak a miénkhez sokban hasonló kiinduló helyzetben megálmodott jövőképét, és ahol lehet, a megvalósítás tapasztalatait vonjuk be saját távlati tervezésünkbe.

A kitekintés kedvéért közöljük két fontos - sokak által "történelminek" tartott - miniszterelnöki beszéd legfontosabb részleteit is. "Dokumentumként" való bemutatásukat az indokolja, hogy a nagylélegzetű tanulmányokra, bizottsági jelentésekre, átfogó dokumentumcsomagokra épülő "nyugati" stratégiai tervezési modellel szemben a malajziai politikai kultúrának a kormányfő programadó beszédei jelentik a kiemelt fontosságú, igazodási pontot jelentő elemét. A beszédek révén belepillanthatunk a stratégiai gondolkodás műhelytitkaiba és értékvilágába, s megértjük azt is, miért fémjelzi azt a világ legtehetségesebb politikusai között számontartott Mahathir Mohamad. Az Olvasó valószínűleg nem furcsállja azt sem, hogy az adott témák iránt mélyebben érdeklődőket sok esetben internetes forráshoz irányítjuk - a fentiek alapján az ellenkezője volna meglepő.