A szöveggondozás szempontjai
Az első öt fejezet a napló szövegét tartalmazza. Oláh Gábor kéziratos naplóit a Déri Múzeum Irodalmi osztálya (Debreceni Irodalmi Múzeum) és a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára őrzi, a jegyzetekben idézett levelek pedig a Déri Múzeum irodalmi gyűjteményében, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára, az OSZK, a MTA Könyvtára és a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattáraiban találhatók. A lelőhelyeket minden idézett levél után feltüntettem.
Az egyes bejegyzéseket *-gal választottam el egymástól.
Kisebb kihagyásokra a napló minden kötetében szükség volt, ezeket (...) jelöltem. [...]-tal jelöltem a szövegváltoztatásokat, kiegészítéseket, amelyek azonban nem érintették a tartalmat. Kihagyások leginkább egyes szövegrészek érdektelensége és az ismétlések elkerülése érdekében történtek. Ritka esetben bántó megfogalmazásmódjuk és néhány ellenőrizhetetlen állítás ugyancsak bántó volta indokolta elhagyásukat.
A személynevek minden esetben eredeti formájukban szerepelnek. Az Oláh életében fontosabb szerepet játszó személyek a napló időszakára (1881-1942) eső életrajzi adatai a Névtárban találhatók meg, a kevésbé fontosaké a lábjegyzetekben. A kötet végi Névmutató az összes említett személyt jelzi.
A szövegközlésben nemcsak a szakmai közönség, hanem szélesebb olvasóréteg igényeihez próbáltam igazodni, ezért a szöveget a mai helyesíráshoz közelítettem, de ha a régies vagy tájnyelvi alak valamilyen stiláris szerepet is betöltött, változatlanul hagytam. Szintén nem változtattam a bejegyzések stílusán, még akkor sem, ha a szöveg pongyola vagy hiányos volt. Ilyen szövegrészekkel egyébként a legritkább esetben találkoztam. Oláh szinte irodalmi igényességgel írta naplóját. A központozást az érthetőség követelményének rendeltem alá. A kiemelések minden esetben Oláh Gábortól származnak. A nyilvánvaló kisebb elírásokat javítottam.
A napló szövegének teljesebb megértése érdekében mind az öt kötethez jegyzetek kapcsolódnak. Ezek az idegen nyelvű idézetek, szavak, kifejezések magyar fordítását, az utalások, célzások megértéséhez szükséges tárgyi magyarázatot tartalmazzák. Itt próbáltam meg a szövegben előforduló tárgyi tévedéseket is helyesbíteni. A főszövegben említett művekhez csak akkor kapcsolódik jegyzet, ha megjelentek.
A jegyetek azonban nemcsak tárgyi magyarázatokat tartalmaznak, hanem feladatuk az Oláht körülvevő környezet megjelenítése is. Ezek hol egyeznek, hol ellentétesek Oláh naplóbeli állításaival, hol csak kiegészítik azt. Elsődleges szerepük az Oláh körülvevő kulturális-szociológiai háttér bemutatása. E háttérvilág és Oláh viszonya rajzolódik ki általuk. Vagyis az a hely, amit Oláh a korabeli világban elfoglalt. Ezért szerepelnek a jegyzetekben az Oláh műveiről írt kritikák legfontosabb megállapításai vagy Oláh levelezése. Mindezt annak a reményében tettem, hogy így talán az olvasó könnyebben eligazodik a napló világában. A jegyzetekben tartózkodtam a véleménynyilvánítástól, noha az összefüggések értelmezése néha elkerülhetetlen volt.
A naplót utószó követi. Feladata nem Oláh Gábor életrajzának bemutatása, hisz ez a naplóból, lexikonokból vagy Tóth Endre gyakran hivatkozott könyvéből könnyen megismerhető. Az utószó Oláh naplója, vagyis az így feltáruló világ értelmezésére tett kísérlet. Oláh magatartása értelmezhetősége és jelentősége felismerése érdekében szélesebb horizontot vontam köré. Ettől művei nem lesznek jobbak, de talán jobban megértjük különös világát.
A jegyzetanyag elkészítéséhez számos magyar és idegennyelvű lexikont, bibliográfiát, monográfiát és tanulmányt használtam föl. Legtöbbet Tóth Endre Oláh Gábor-életrajzából (Tóth Endre: Oláh Gábor. Debrecen, 1980.), Durkó Mátyás Oláh műveit rendszerező munkájából (Durkó Mátyás: Oláh Gábor műveinek kronológiája. It 1961.) és Péter László alaposan megjegyzetelt tanulmányából (Juhász Gyula és Oláh Gábor levelezése. Alföld 1962.) merítettem.
Személyes segítségükért köszönetet mondok: Keresztesné Várhelyi Ilonának, a Debreceni Irodalmi Múzeum vezetőjének, aki lehetővé tette, hogy időm nagy részét a naplónak szentelhettem; Bakó Endrének és Tóth Endrének lelkiismeretes lektori munkájukért; Szabó Anna Violának, akinek számos adatot köszönhetek; Soltészné Csorba Ildikónak és Béres Gabriellának, akik nagy pontossággal vitték számítógépre Oláh naplóját; Sz. Máthé Mártának, aki lehetővé tette, hogy megnézzem néhai férje, Szabó Sándor Géza hagyatékában található Oláh Gáborról készült jegyzeteket; Gulyás Klárának, aki a gyorsírásos részek megfejtésében és számos adat pontosításában volt segítségemre; Schütz Istvánnak, aki a naplóról szóló tanulmány első változatát bírálva sokat segített a teremtett világok értelmezésében; Kalla Zsuzsának (Petőfi Irodalmi Múzeum), aki "naiv olvasó"-ként az utószó sok kényes pontjára kérdezett rá; Korompayné Szalacsi Rácz Máriának, aki a Debreceni Egyetem könyvtára kézirattárában volt nagy segítségemre; Varga Katalinnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára vezetőjének, aki mindig készséggel és barátsággal teljesítette kézirattári kéréseimet; Korompay Balázsnak, Krankovics Ilonának (Déri Múzeum) és Körmöczi Katalinnak (Nemzeti Múzeum) számos naplóbeli utalás megfejtéséhez nyújtott segítségükért; Hajdú Zsigmondnak (Déri Múzeum), akinek a latin, Székely Tibornénak (Déri Múzeum), akinek a román idézetek és szövegrészek fordításáért tartozom hálával; Gaálné Ramminger Gabriellának (Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára), aki az Oláh által említtet korabeli lapok cikkei felkutatásában adott segítséget és az adatkereséshez jó ötleteket; Síró Juditnak (Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár), aki az életrajzi adatok kutatásában segített számtalanszor; Püski Anikónak (Petőfi Irodalmi Múzeum), aki néhány könyvészeti adat felkutatásában volt segítségemre; Balogh Ferencnének (Déri Múzeum), aki a kiadás gazdasági ügyeiben volt türelmes segítőm; Görömbei András tanszékvezető egyetemi tanárnak (Debreceni Egyetem), akinek ajánló sorai sokat segítettek abban, hogy lehetővé vált Oláh naplójának megjelentetése; és végül, de nem utolsó sorban Cs. Nagy Ibolyának, a Kossuth Egyetemi Kiadó szerkesztőjének, aki vállalta a könyv gondozását és kiadását.
Lakner Lajos