1	Az adatszolgáltatás során a tagállamok nem teljesen azonos, hanem a nemzeti oktatási rendszerükhöz illeszkedő módszertani eljárást alkalmaznak. Hazánk esetében a pedagógusok magas arányát részben az a számítási mód magyarázza, mely szerint a "tanárok" kategória alá sorolják az igazgatókat, a pedagógiai munkát segítő szakembereket (pl. logopédus, iskolapszichológus), a napközis nevelőket is mint közvetlen oktatási-nevelési tevékenységet ellátókat.
2	2000. évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről.
3	2002. évi XXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról, 10. §.
4	A kimutatás az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ által gyűjtött, Az egyéni bérek (illetmények) és keresetek adatszolgáltatás (Bértarifa-felvétel) adatainak felhasználásával készült. A felvételt 1992 óta évente megismétlik, minden év májusában. Az adatgyűjtés a költségvetési intézményekben foglalkoztatottakról a helyi költségvetési intézményekben teljes körű, a központi költségvetési intézményekről az adatszolgáltatás 9%-os reprezentatív minta segítségével történik.
5	Magyarországon a több mint másfél százezres pedagógus-munkaerő mellett dolgoznak azok a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak, akik 2001-ben 23 400 főt tettek ki. Az oktató-nevelő munkát segítő szakemberek mellett a közoktatásban dolgozik még megközelítőleg 65 ezer ügyintéző, iskolatitkár, személyzeti előadó, műszaki dolgozó, oktatástechnikus és ügyviteli gépkezelő (OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa).
6	A tanárhiány ellen hatnak olyan strukturális tényezők, mint például a nyugdíjkorhatár felemelése, a kereseti viszonyok javítása, a tanítási óraszámok csökkentése, vagy olyan tervezett lépések, mint a teljesítményszorzó bevezetése stb.
7	2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról, 17. §.
8	Fiatal Diplomások Életpálya Vizsgálata (FIDÉV), 1999 és 2000.
9	Hazánkban az adatszolgáltatás az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ által gyűjtött, Az egyéni bérek (illetmények) és keresetek adatszolgáltatás (Bértarifa-felvétel) adatainak felhasználásával történik.
10	A kisebb csoportméret a nagyobb méretű iskolákban igazán hatékony, ahol megfelelő képzettségű szaktanárok állnak rendelkezésre. A magyarországi alacsony osztályméretek kis iskolamérettel is párosulnak, ahol nem mindig áll rendelkezésre a megfelelő színvonalú infrastruktúra és pedagógus. Ezért az alacsony fajlagos mutatók nálunk nem annyira a minőségi oktatás lehetőségét, mint inkább a hatékonyságproblémát jelezik.
11	2000. évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről.
12	A 2001-es Bértarifa-felvétel (OMMK) kereseti adatainak felhasználásával egy szimulált helyzet mutatható be az alapilletmények emelése utáni állapotról. A szimulált keresetek a korábbi alapilletmény átlagosan 50 százalékkal megemelt értékének és az egyéb kereseti elemek változatlan értékének összegéből adódnak. A számításokat Varga Júlia végezte el.
13	277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről.
14	111/1997. (VI. 27.) Kormányrendelet.
15	A felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Kormányrendelet.
16	A bölcsész szakcsoportban a 129/2001. (VII. 13.) Kormányrendelet, a természettudományos szakcsoportban a 166/1997. (X. 3.) Kormányrendelet, a művészeti szakcsoportban a 105/1998 (V. 23.) Kormányrendelet, a testkulturális szakcsoportban pedig a 44/2002. (III. 21.) Kormányrendelet.
17	Az agrár szakokon a 146/1998. (IX. 9.) Kormányrendelet, az egészségügyi szakokon a 3/2003. (I. 8.) Kormányrendelet, a közgazdasági szakokon a 4/1996. (I. 18.) Kormányrendelet, a műszaki szakokon pedig a 157/1996. (X. 22.) Kormányrendelet.
18	168/2000. (IX. 29.) Kormányrendelet.
19	158/1994. (XI. 17.) Kormányrendelet.
20	111/1997. (VI. 27.) Kormányrendelet a tanári képesítés követelményeiről.
21	77/2002. (IV. 13.) Kormányrendelet a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről.
22	A 7.5.3.1. és a 7.5.3.2. pont nagyrészt Polinszky Márta tanulmányának (Polinszky, 2002) rövidített, átszerkesztett változata.
23	A 185/1999. (XII. 13.) Kormányrendelet, illetve a 20/2001. (VI. 30.) OM rendelet.
24	Ezt az adatot óvatosan kell értékelni, hiszen - a kitöltési útmutató szerint -, ha egy pedagógus több továbbképzésben, továbbképzési formában vett részt, akkor azt többször meg kellett jeleníteni.
25	A programokról és a pályázás feltételeiről további információk találhatók a Tempus Közalapítvány honlapján: http://www.tpf.iif.hu/.