Bevezető

A helyi önkormányzatok rendeleteinek alkotmányossági ellenőrzése című téma több oldalról is megközelíthető.

Alapvető kérdés, mit értünk alkotmányossági ellenőrzésen, és az ellenőrzést "gyakorlók" körét milyen szélesen húzzuk meg?

A magam részéről alkotmányossági ellenőrzésen a helyi önkormányzatok alkotmányos és törvényes működésének alapvető garanciarendszerét értettem.

Rendeletekről lévén szó, a kör lényegében leszűkíthető lenne a Kormányra (konkrétan a közigazgatási hivatalokra) és az Alkotmánybíróságra, ezzel szemben Ádám Antal felfogását követve, tágan értelmezem az "ellenőrzők" körét. Ádám Antal a "Jogalkotás alkotmányossági ellenőrzésének időszerű problémáiról" alcímű tanulmány-fejezetében a következőkkel vezette be elemzését: "A jogalkotás alkotmányosságának biztosításában Magyarországon is számos szerv hivatott közreműködni, közöttük első helyen maguk a jogalkotó szervek. Rajtuk kívül különös alkotmányossági védelmi szerep hárul a köztársasági elnökre, az Alkotmánybíróságra és mind azokra a jogalanyokra, akik a jelenlegi alkotmányossági védelmi rendszerben az Alkotmánybíróság által gyakorolt előzetes vagy utólagos normakontroll keretében kezdeményezési joggal rendelkeznek." Ehhez képest az, hogy önkormányzati normával kapcsolatos a vizsgálódásunk, természetesen szűkítést jelent.

Vitathatatlan, hogy a közigazgatási hivatalok feladata egyebek mellett a helyi önkormányzatok rendeleteinek törvényességi ellenőrzése, amely lényegében egy figyelemfelhívó, "vészjelző" szerep, ugyanis a következtetések levonása az önkormányzat és az Alkotmánybíróság lehetősége ill. kötelessége.

A helyi önkormányzat, a végrehajtó hatalom és az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos törvényben szabályozott "cselekvési lehetőségei" azonban tartalmaznak olyan "hézagokat", amelyeket a társadalom egyéb intézményeinek, illetőleg más jogalanyok törvényben biztosított cselekvési lehetőségeinek kell kitöltenie. Ilyen lehet a populáris akció keretében, vagy "konkrét normakontroll" formájában, esetleg alkotmányjogi panasz képében megjelenő indítvány, de megeshet az is, hogy olyan, a helyi önkormányzatok működésének törvényességét ellenőrző szervezet fedez fel alkotmányellenesnek tűnő normát, amelynek vizsgálata tipikusan nem erre irányul (pl. ügyészség).

A kört még tovább tágítva, áttekintem a rendelet-tervezet szintjén beépített törvényességi szűrőket, hiszen a jegyző, az önkormányzati bizottság, a polgármester, a könyvvizsgáló szerepe a jogalkotás folyamatában igazán jelentős, tehát még nem az önkormányzati rendelet, hanem csak annak tervezete az, amire figyelmük kiterjed. A jogalkotást követően már csak a jegyzőt terhelik bizonyos kötelezettségek (gondolok itt az Ötv. 17. § /2/ bekezdésében foglalt előírásra, amelynek teljesítése lényegében a kihirdetéssel párhuzamosan, esetleg valamivel utána realizálódik).