---

Tartalom

BEVEZETŐ

I. MAGYARORSZÁG VIDÉKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI JELLEMZÉSE

II. A VIDÉKFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYI ÉS POLITIKAI KERETEI
II.1 Intézmények
  Központi kormányzat
  Egyéb országos hatáskörű intézmények
  Helyi és regionális hatóságok
  Civil szervezetek
  Gazdasági érdekképviseletek
II.2 Politikák
  Mezőgazdasági politikák
  EU előcsatlakozási programok
  Egyéb területfejlesztési politikák
  Környezetvédelmi politikák

III. A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT FŐ INTÉZMÉNYEK ÉS EGYÉB KULCSSZEREPLŐK PERSPEKTÍVÁI ÉS HELYZETÉRTÉKELÉSE
III.1 Vidékfejlesztés Magyarországon – kérdések, intézmények, helyzetértékelések, irányvonalak
  Környezetvédelem
  A mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a vidékfejlesztés
  A hagyományos területfejlesztés berkei
  Az integrált vidékfejlesztés képviselői
III.2 Feszültségek és szövetségek
  Az FVM és a mezőgazdasági lobbi
  A területfejlesztési lobbi
  Környezetvédelem
  Vidékfejlesztés: az integrált megközelítés
III.3 Az EU politikák hatása a magyar vidékre
  Az EU politikák további kritikái

---

Összefoglaló

Az alábbi tanulmányban a magyarországi vidékfejlesztésről próbálunk átfogó képet adni. Először bemutatjuk a témával foglalkozó főbb politikákat és az állami intézményhálózatot, majd a különböz szintű helyhatóságok, a gazdasági és érdekvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és más civil szervezetek szerepével foglalkozunk. Elemezzük a különböző szervezetek és érdekcsoportok között fennálló ellentéteket, hálózatokat és szövetségeket, különös tekintettel a 'fenntartható vidékfejlesztéssel' kapcsolatos különböző megközelítésekre. Ezután az EU előcsatlakozási programjait, azok jelenlegi és lehetséges jövőbeli hatásait vesszük számba. Végül a környezetvédelem és a 'kulturális gazdaság' kérdéseivel foglalkozunk, elsősorban abból a szempontból, hogy ezek mennyiben jelentenek korlátokat illetve felhasználható erőforrásokat a fenntartható vidékfejlesztés számára. A tanulmány következtetései szerint Magyarország mind a természeti, mind a kulturális és társadalmi erőforrások terén igen jó lehetőségeket nyújt a fenntartható vidékfejlesztés számára, amire egyébként az ország jelenlegi és közeljövőbeli problémáinak tükrében igen nagy szükség lenne. Erőforrásaink kihasználását azonban mind nemzetközi, mind hazai szinten, jelentős tényezők gátolják. Az EU jelenlegi, Közép-kelet Európa számára előirányzott politikáiból hiányzik a világos stratégiai irányvonal. A deklarált célok és politikai dokumentumok retorikája gyakran nincsen összhangban a programok költségvetésével és a megvalósítás eszközeivel. Részben e kétértelműségek, részben pedig más, hazai eredetű okok miatt, a magyar vidékfejlesztésből is hiányzik a stratégiai gondolkodás. A különböző intézmények és politikák gyakran nem elég hatékonyak, sokszor a pártpolitikai megfontolások dominálnak a szakmai érvek helyett, és a fenntartható vidékfejlesztésben rejlő lehetőségek gyakran kihasználatlanul maradnak. Mégis azt mondhatjuk azonban, hogy a fenntartható fejlesztés eszméje, ha sokszor csak a retorika szintjén is, de általánosan jelen van és egyre nagyobb tért hódít, különösen a civil szférában.

---