CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
1. Bevezetés
2. Alapvető fogalmak és magyarázatuk
2.2 Vállalati szemléletű elméletek
2.3 Dunning és az OLI paradigma
3. A külföldi működőtőke beruházások lehetséges hatásai
3.2 Foglalkoztatási hatás
3.3 Struktúraátalakító hatás
3.4 Piaci versenyerősítő hatás
3.5 Hatás a beszállítókra
3.6 Technika modernizációs hatás
3.7 Szolgáltatásokra gyakorolt hatás
4. Nemzetközi tőkeáramlás trendjei
5. Nemzetközi tőkemozgás és Magyarország
5.2 A versenyképességi tényezők összefoglalása SWOT tábla segítségével
5.3 A külföldi működőtőke Magyarországra áramlás a közelmúltban
5.4 A befektetők típusai és motivációi
5.5 A működőtőke befektetések motivációi néhány hazánkban beruházó cégek szemszögéből
6. A Smart Hungary beruházás ösztönzési program
6.2 A tervezett eszközrendszer
7. Kutatás-fejlesztés és a működőtőke kapcsolatának vizsgálata
7.2 A külföldi működőtőke hatása a K+F-re és az innovációra
8. Összegzés és következtetések
Bibliográfia
Függelék
Bevezetés
Magyarországnak, mint kis nyitott gazdaságnak elemi érdeke, hogy a gazdaság átalakulása véglegesen megszilárduljon, hiszen a rendszerváltás után az ország előtt egyetlen helyes út létezik, a világgazdaságba és a szabad piacgazdaság globális rendszerébe való integrálódás. Ez alapozhatja meg az életszínvonal növekedését, a jóléti állam kialakulását, melyben az emberek lehetőségekkel és kilátásokkal teli életet élhetnek.
A politikai és gazdasági rendszerváltást kezdetben fájdalmas és akkor még reménytelenül hosszúnak tűnő recesszió követte. Mára azonban Magyarországot az átmenet győztesei között tartják számon. Megvalósult a magyar gazdaságban a magánszektor dominanciája, a külkereskedelem 12 év alatt meg ötszörözte teljesítményét, az európai uniós jogharmonizáció előrehaladott állapotban van, intézményrendszer megszilárdult, kedvező irányt vett a gazdaságot jellemző mutatók elmozdulása, csökken a munkanélküliség és az infláció. Magyarország számos gazdasági döntésben is a legprogresszívebbnek tekinthető a régió többi országához képest, akár a készpénzes privatizáció megvalósítására, akár a 1997-98-as gazdasági válság átvészelésére tett intézkedésekre gondolunk.
Szintén Magyarországnak sikerült igazán jelenős külföldi tőkét, működőtőkét az országba csalogatnia, ami véleményem szerint jelentősen hozzájárult a jó gazdasági teljesítmény eléréséhez. Én úgy gondolom - és elemzések is azt mutatják -, hogy arra a tételre, hogy az elmúlt évtizedben azok az országok tudtak felzárkózni, váltak gazdaságilag sikeressé, amelyek jelentős tőkebefogadók voltak, majd - gyakran a náluk létesített multinacionális leányvállalatokon keresztül - maguk is tőkeexportőrré váltak, Magyarország átalakulása az egyik legjobb példa.
Dolgozatomban a külföldi működőtőke-befektetések hatásaival, a befektetők motivációival, a befektetés ösztönzési rendszer reformjának tervezetével foglalkozom. Munkám során igyekeztem a hozzánk hasonló helyzetben levő Lengyelország és a Cseh Köztársaság működőtőke áramlásra adott válaszaival összehasonlítani hazánkat, és ahol érdekes lehet, ott egyéb OECD tagországokra is kitekintést teszek.