Tétel adatlapja
CÍMLAP
Kassák Lajos
Vagyonom és fegyvertáram
Válogatott versek


TARTALOM, ÉLETRAJZ



Tartalom

A ló meghal
A madarak kirepülnek

25 új vers

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65

A költő önmagával felesel

Balgák megkísértése
Halk kis ballada
A költő önmagával felesel
Magányos fa a parton

Új versek

Az igaz költőkhöz
Mária így szól a gonosz férfiakért

Szegények rózsái

Óda 1948
Szerelem
Szellő a virágzó rét felett

Költemények, rajzok

Két fűszállal a kezemben

Szerelem szerelem

Ajánlás
Hetvenkét lépcsőfok
Megállt az óra

Vagyonom és fegyvertáram

Költészetem
Szerény hitvallás
Az éjszaka zűrzavara
Példabeszéd helyett
Munkásportré
Festményeim előtt
Vagyonom és fegyvertáram

A tölgyfa levelei

Requiem egy asszonyért
A legenda vége
Elhagyott tárgyak
Zene
Az utak
Ellentétek

Üljük körül az asztalt

Halotti beszéd
Elfojtott kiáltás
A törvény végrehajtása
A szerelem vonzásában
Két pont között
Ki gondol rám
Veled vagyok



Életrajz

Kassák Lajos
(Érsekújvár, 1887. márc. 20. - Budapest, 1967. júl. 22.)
költő, író, festő, szerkesztő

Apja , szlovák származású gyógyszertári laboráns, anyja Istenes Erzsébet, mosónő. Kassák a gimnáziumot félbehagyva lakatosinasnak állt, majd szakmát szerezve vasmunkásként dolgozott különböző gyárakban, muhelyekben. Részt vett a szakszervezetek politikai harcaiban, feketelistára került. Bekapcsolódott az egyletek kulturális tevékenységébe. Első verse 1908 végén jelenik meg. 1909-ben gyalog indult el Párizsba. 1912-ben megjelent első novelláskötete (Életsiratás). A Tett címmel megindította a magyar avantgárd első folyóiratát. 1916-ban a Ma szerkesztője, 1919-ben az írói direktórium tagja volt. A forradalom bukása után letartóztatták, szabadulása után Bécsbe szökött, ahol újra kiadta a Ma c. folyóiratot. 1926-ban hazatért, 1926-27-ben szerkesztette a Dokumentum c. folyóiratot. 1928-ban megindította a Munkát. 1940-ben izgatásért két hónapot börtönben töltött. Első felesége, Simon Jolán öngyilkossága után feleségül vette Kárpáti Klárát. 1945-ben Fodor Józseffel szerkesztette az Új Időket. A Magyar Művészeti Tanács alelnöke, az Alkotás és a Kortárs szerkesztője. 1947-ben szociáldemokrata képviselőséget vállalt. 1949-től belső száműzetésbe kényszerült, művei nem jelenhettek meg. 1953-ban kizárták a pártból. 1956-tól visszatért az irodalmi életbe. A 60-as évek avantgárd reneszánsza a nemzetközi érdeklődést is ráirányította. Egymást követték külföldi kiállításai. 1965-ben Kossuth-díjat kapott.

Kassák Lajos hatalmas életművet hagyott maga után. Számos műfajban alkotott maradandót: iró és költő, teoretikus és kritikus, szerkesztő és mozgalmi vezér, festő és tipográfus, aki alkalmanként szakértelemmel szólt zenéről, színházról, építészetről, filmről, reklámról, fotóról. Folyóiratai modern művészetünknek az európai kultúrával egyenrangút teremtő fórumai, kritikus történelmi időkben őrizték és gyarapították a progresszív társadalmi és művészeti szellem alapvető értékeit.

A rövidített életrajz Aczél Géza szócikke alapján készült, Új Magyar Irodalmi Lexikon, 2. kötet 980-983. p.

Forrás: http://www.nlvk.hu/vik/kassak.htm


×