Összefoglaló

A tanulmány a magyar gazdaságban és külkereskedelemben az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások, a mára elért szint és négy - az Európai Unióhoz korábban csatlakozott - ország: Görögország, Spanyolország, Portugália és Írország tapasztalatai alapján azt vizsgálja, hogy az európai integrációban való részvételünk várhatóan milyen hatással lesz a magyar külkereskedelemre, annak dinamikájára, áruösszetételére és piaci eloszlására. A korábban csatlakozott országok és Magyarország várható csatlakozásának következményei között természetesen nem feltételezhető közvetlen analógia. Az említett "periféria" országok (eredményei és nehézségei, az "előnyök és hátrányok") tapasztalatai, valamint a magyar gazdaság jellemzői (nyitottsága, szerkezete, a külkereskedelem főbb jellemzői, valamint az ország eddigi tőkevonzó képessége) alapján mégis megalapozottabban következtethetünk a teljes jogú tagság elnyerésétől Magyarországon várható hatásokra. A korábban csatlakozott országok tapasztalatai fontos tanulságokkal szolgálhatnak a magyar gazdaságpolitika számára a várható pozitív, és az elkerülendő negatív hatásokat, az alkalmazkodás várható költségeit, a lehetséges és a célszerű gazdaságpolitikai lépéseket illetően is.

A jelen tanulmányban bemutatjuk, hogy a magyar gazdaság mára sok szempontból utolérte, a gazdaság nyitottságát, az integrálódás fokát, a strukturális átrendeződés gyorsaságát és mélységét, a külföldi működő tőke szerepét tekintve pedig meghaladta a korábban csatlakozott dél-európai gazdaságokra csatlakozásuk idején jellemző mutatókat. Ennek alapján állítható, hogy Magyarország uniós csatlakozásától várható hatások a dél-európai országokétól mindenképpen eltérő nagyságrendűek - a várható előnyök és az alkalmazkodás költségei is nagy valószínűséggel kisebbek - lesznek, döntően az elmúlt egy évtizedben végbement változások következtében.

Abstract

The study focuses on the question what kind of effects the coming accession of Hungary to the European Union will produce on foreign trade, its dynamics, and its market and product structure. The analyses are based on the recent - ten-year - structural changes in the Hungarian economy and foreign trade, the actual level Hungary has reached by now, and on the experiences gained by analysing four 'periphery' countries, such as Greece, Spain, Portugal and Ireland. Direct links - obviously - cannot be drawn between the results of the EU-accession in the case of Hungary and those of the earlier joining countries. However, the experiences ('the gain' and 'losses') of the countries mentioned above might contribute to the policymakers to avoid negative side effects, to foster the positive ones, and to calculate the 'costs' of adjustment. The actual features of the Hungarian economy (the level of openness and integration, the economic and foreign trade structure, and the foreign direct investment attractiveness) show that Hungary has already reached higher level in certain aspects than the periphery countries at the time of their accession. The research results of our comparative analyses let us conclude, that the expected gains and losses of the Hungarian EU- accession (as well as the 'costs of adjustment') will certainly be smaller, than in the countries in question, due to the past ten year changes in Hungary.