2000. május elsejével megszűnt a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, és változtak a munkanélküliek rendszeres szociális segélyezésére vonatkozó egyes rendelkezések. Önkormányzati hatáskörbe került a munkanélküli járadékra vagy a munkanélküliek jövedelempótló támogatására való jogosultságukat kimerítők, illetőleg a munkaügyi központ helyi kirendeltségével legalább egy évig együttműködő és jövedelmi-vagyoni helyzetük alapján erre rászoruló munkanélküliek rendszeres szociális segélyezése. A tanulmány a szociális segélyezés és közfoglalkoztatás önkormányzati tapasztalataival foglalkozik, bemutatja a települések közötti különbségek jellemzőit és azok kiváltó okait. A közcélú foglalkoztatás alkalmazása és hatása nagymértékben függ a település jellemzőitől: méretétől, jogállásától, a helyi gazdaság, a helyi munkaerő-piac állapotától, a fekete gazdaság súlyától, a tartós munkanélküliek összetételétől és nem utolsó sorban az önkormányzat segélyezési politikájától. A kistelepülések jelentős részében nincs, vagy alig akad segélyigénylő, hiányoznak a közcélú foglalkoztatás szervezésére alkalmas intézmények, nincsenek foglalkoztatók, magasak a foglalkoztatás fajlagos költségei. Közcélú foglalkoztatást ezért elsősorban a városok és nagyobb községek önkormányzatai szerveznek. A tanulmány befejező része összegzi a kutatási eredményeket és javaslatokat fogalmaz meg a rendszeres szociális segélyezés és az önkormányzati köz-foglalkoztatás rendszerének módosítására.